Egyéb elnevezései: majoranna, pecsenyevirág,

Az ajakosvirágúak családjába tartozó, eredetileg a Földközi-tenger mellékéről származó, nálunk is termesztett egyéves fűszernövény. Szára 30 – 40 cm magas, négyoldalú, merev, elágazó. Levelei keresztben átellenesen állnak, rövid nyelűek, 1 – 2 cm hosszúak, tojásdadok, tompák, épszélűek, szőrösek. Virágai gömbölyded vagy hosszúkás, összetett álörvökből állnak. Murvái négy sorban cserépfedélszerűen egymásra borulók, 2 – 4 mm hosszúak, széles tojásdad vagy vese alakúak. A virágok kicsinyek, pártájuk fehér vagy pirosló, július – augusztusban virágzik. Termése négy makkocska.

Drog: szárított levél (Majoranae herba)

Hatóanyag: illóolajat, keserű anyag, csersav, gyanta,

Alkalmazás:
belsőleg:
– étvágynövelésre,
– emésztési panaszokra,
– gyomorerősítésre,
– szélhajtásra,
– asztmára,
– köhögéscsillapításra,
– nehézlégzésre,
– idegrendszeri nyugtatóként (nagyobb dózisban)

külsőleg:
– reumára (olaját bedörzsölőszerként),

Figyelmeztetés: Magas vérnyomás esetén használata nagy odafigyelést igényel.

Teájának elkészítése és adagolása: Fél evőkanál gyógynövényt leforrázunk 2 dl vízzel, 10 percig állni hagyjuk, szűrjük. Fogyasztása naponta kétszer javasolt.