(MTI) – Közösen dolgoznak a titán fogászati implantátumok több hónapos beépülési idejének lerövidítésén a Szegedi Tudományegyetem fogorvosai és fizikusai, lézeres felületkezeléssel növelve a fogbeültetés sikerességét – tájékoztatta a fels?oktatási intézmény az MTI-t.

A fogászati implantológia története nagyon régre nyúlik vissza, hiszen már az ókori egyiptomiak is végeztek könnyen megmunkálható fémekb?l fogbeültetést. Napjainkra azok helyét átvették a biokompatibilis, azaz az emberi szervezet számára nem idegen anyagok, mint például a titán és annak ötvözetei. Jelenleg világszinten a fogbeültetés sikeressége közel 95 százalékos. A technikának azonban van egy kellemetlen velejárója, mivel egy implantátum beépülése – vagyis amíg a csontsejtek teljes mértékben megtapadnak az implantátum felszínén – átlagosan 3-6 hónapot vesz igénybe, csak ezután csavarható bele a felépítmény, amelyen majd a fogpótlás rögzül.
Az implantátumokat szemcseszórással érdesítik és savmaratással passziválják. A feltételezések szerint a létrejöv? érdes felület el?segíti a sejtek megtapadását, míg az implantátum felületén létrejöv?, éles szélek gátolhatják azt. Így, ha ezek a feltevések valóban igazak, olyan eljárásra van szükség, ami az érdességet meg?rzi, ugyanakkor lesimítja az éles széleket.
Az SZTE Fogorvostudományi Karának kutatócsoportja, valamint az SZTE TTIK Optika és Kvantumelektronikai Tanszékének munkatársai nemrég egy közös program keretében azon kezdtek el dolgozni, hogy lézeres besugárzással alakítsanak ki egy olyan optimális felszínt, amely az eredetinél gyorsabban csontosodik.
A szegedi lézerfizikusok az implantátumanyagok felületének módosítására két különböz? hullámhosszú lézert használtak. A kutatók a kísérletek során többféle energias?r?séget és impulzusszámot alkalmaztak, amelyek közül az optimális értékeket az optikai mikroszkópos és pásztázó elektronmikroszkópos felvételei alapján választották ki.
Az ilyen módon kezelt mintákon a Fogorvostudományi Kar munkatársai in vitro sejtkultúra vizsgálatokat végeztek, amelyekben a sejtek letapadását és szaporodását vizsgálták, ezzel tesztelve az újonnan kialakított felületek integrációs képességét. A választ arra a kérdésre, hogy az implantátumok beépülési id?szaka mennyivel fog csökkeni az új módszernek köszönhet?en, az állatkísérletek fogják megadni.
Az intézmény szerint az új fejlesztések társadalmi haszna egyértelm?, hiszen a megfelel? és eseménymentes biointegráció a különböz? egészségi állapotú betegek számára egyaránt fontos, életmin?ségüket az implantátumokkal helyreállított fogazat jelent?sen javítani fogja. További el?ny, hogy így olyan betegeknél is lehet beültetést végezni, akiknél egyébként ezt kizárná a rossz egészségi állapot vagy különböz? rizikófaktorok – dohányzás, diabétesz – megléte.