(MTI) – Jelent?sen befolyásolja az agyszerkezetet az, hogy mennyi id?sen kezdi el egy gyermek els? idegen nyelvét tanulni – derült ki új kutatásból.

    A világ lakosságának nagyobb része élete során megismerkedik egy idegen nyelvvel. Vannak, akiknek felt?n?en jól megy ez, különösen, ha elég korán kezdik – idézi a Science Daily tudományos-ismeretterjeszt? portál a Brain and Language cím? szaklapban megjelent tanulmányt.
A kutatók a montreali McGill Egyetemen kifejlesztett számítógépes program segítségével 66 kétnyelv? és 22 egynyelv? helyi lakos mágneses rezonanciás eljárással készült agyfelvételeit vizsgálták meg. Arra a következtetésre jutottak, hogy az agy ugyanúgy fejl?dik, ha az ember születését?l fogva egy vagy két nyelvvel ismerkedik meg.
Ám ha kés?bb, kisgyermekként kezd új nyelvet tanulni, miután anyanyelvében már jártasságra tett szert, akkor ez a tevékenység módosítja az agyszerkezetet, különösen az alsó homloki agykéregben. Ennek bal oldala megvastagodik, jobb oldala elvékonyodik. Az agykéreg egy többréteg?, idegsejtekb?l álló szövettömeg, amely fontos szerepet játszik a gondolkodás, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában.
  A tanulmány készít?i szerint a csecsem?kor utáni idegennyelv-tanulás új idegsejtek és neuronkapcsolatok kialakulását ösztönzi. Olyan folyamat ez, mint amilyet a kutatók az összetett mozgások, például a zsongl?rködés begyakorlásakor tapasztaltak. A tudósok feltételezik, hogy egyes feln?ttek nyelvtanulási nehézségei szintén szerkezeti szinten magyarázhatók.
„Minél kés?bbi gyermekkorban kezdik tanulni a második nyelvet, annál nagyobbak az alsó homloki agykéregben a változások. Kutatatásunk strukturálisan bizonyítja, mennyire lényeges gyerekkorban elkezdeni az idegen nyelv tanulását, mert ez fekteti le a kés?bbi tanulás szerkezeti alapjait” – mondta Denise Klein, az egyetem Neurológiai Intézetének kutatója, a tanulmány vezet? szerz?je.