Kell nekünk az áfonya vagy jó lesz a szilva is ?

A fenti kérdés először akkor jutott eszembe amikor egy tanulmányt olvastam  egy ismert   élelmiszer kutató tollából,  aki azt ecsetelte az áfonya nem is annyira “szupergyümölcs ” legalábbis ha összehasonlítjuk a szilvával. Viszont az áfonya az utóbbi időben  igencsak az  érdeklődés  központjába került, a szilva pedig csak egy feltörekvő csillag ebben a versenyben. Azonban az ügy még koránt sincs lefutva. Mire alapozza az AgriLife Research élelmiszer tudósa ebbéli véleményét. 

szilvaÖsszehasonlítva az áfonya beltartalmát csonthéjas gyümölcsökkel  közöttük a mintegy 100 féle szilváéval nektarinnal és őszibarackkal  a betegségekkel összefüggő fitonutritiensek és antioxidánsok mennyisége ezekben a gyümölcsökben eléri vagy meg is haladja az áfonyában található mennyiséget.

Az áfonya természetesen jó választás de ezekben a szűkös időkben ( nem én találtam ki a mondatot és igazából az eredeti szerző nem is a magyar viszonyokat ecsetelte imígyen) a viszonylag olcsó szilva tartalmazza ugyanazt az antioxidáns mennyiséget, mint egy maroknyi drága áfonya. Ráadásul az emberek az áfonyából aránylag keveset esznek, azt is lehet valamilyen  süteménybe vagy cukrozott müzlibe keverve, a szilvából  azonban egy-egy alkalommal általában sokkal nagyobb mennyiséget fogyasztunk.

Akkor nézzük mire jó a szilva aminek  az ára  kb. egytizede az áfonya árának. (A mai budapesti árakat figyelembe véve)

Az egyik egyedi dolog a szilvával kapcsolatban az, hogy rengeteg  féle-fajta  létezik belőle. Kerek, ovális, vagy szív alakú, a bőre színe szerint sárga, vörös, lila, kék, fekete vagy zöld, és a húsa is többféle árnyalatú a sárgától a rózsaszínig.

Ha ennyiféle szilva létezik nem meglepő hogy különböző helyekről származnak. Az európai szilva úgy gondolják már kétezer éves és a Kaszpi-tenger tájáról származik.  Az ókori Róma idejében ott már több mint 300 fajta európai szilva élt. Az európai szilva aztán megtette az utat az óceánon át a bevándorlókkal együtt és a 17. században megtelepedett Amerikában is. A Föld egy más tájáról származó szilva a japán szilva is megtette ezt az utat csak kissé később a 19. században.

Szilvák tehát vannak sokan és sokfélék a Földön mindenütt. Aránylag könnyen hozzáférhetők és olcsók,  nem meglepő tehát ha az is érdekelte a kutatókat hogyan befolyásolja az egészségünket ha szorgalmasan fogyasztjuk őket akár  friss akár  aszalt formában.

A szilva legtöbb jótékony hatása két összetevőjének a klorogénsavnak és a neoklorogénsavnak köszönhető. Mind a friss ,mind az aszalt változatban megtalálhatók és antioxidáns funkciójuk jól dokumentált. Különösen alkalmasak a zsírok oxidatív károsodásának megelőzésében . Mivel sejtjeink membránja és az agysejtek nagy mennyiségben tartalmaznak zsírokat, ha ezeket védjük a károsodástól egy kis “szilvaevéssel ” már nem kis előnyre tettünk szert.

A gyümölcs másik nagy előnye a benne levő nagy mennyiségű C-vitamin. Ennek hatására nő a szervezet képessége arra ,hogy jobban hasznosítsa  az ételekben levő vasat. Terhes nők, kisgyermekek vagy súlyos betegségből lábadozók jól teszik ha egy  extra adag szilvával/aszalt szilvával bővítik az étrendjüket.

Napjainkban, amikor az egészséges táplálkozással foglalkozók a szemünkre hányják hogy az ételeink rosttartalma igen alacsony így nyár végén, ősz kezdetén nem  tudok jobbat ajánlani mint a szilvát. És a szilva oldható és oldhatatlan rostjai a következő felsorolás szerint igencsak vigyáznak az egészségünkre:

-A szilva oldható rostjai lassítják a sebességet amellyel az élelmiszer elhagyja a gyomrot, így késleltetik a glükóz felszívódását,és segítenek normalizálni a vércukor szintet. Ezzel hasznos szerepet játszanak a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében és kezelésében. Az aszalt szilva fogyasztása pedig egyfajta elégedett teltségérzetet okoz így segít megelőzni a túlevést és a súlygyarapodást. (Fogyókúrázók nassoljanak egy kis aszalt szilvát 🙂  )

-A szilva/ aszalt szilva oldhatatlan rostjai táplálékot nyújtanak a vastagbélben élő jótékony baktériumainknak. Amikor ezek a baktériumok fermentálják a rostokat  rövid láncú zsírsavak keletkeznek. Ezek közül a vajsav  üzemanyagként szolgál a vastagbélsejek számára és segít fenntartani a vastagbél egészségét. Az ecetsav és a propionsav pedig a májsejtek és izomsejtek munkáját segíti. A propionsav másik jótéteménye hogy egy enzim gátlásával csökkenti a májban a  koleszterin termelést és ezzel a vérben a koleszterin szintet.

-Ha hasznos baktériumaink megfelelő táplálékhoz jutnak és  számuk növekszik akkor jó eséllyel kiszorítják a patogéneket, máris jobban érezzük magunkat.

– A szilva oldható rostjai is részt vesznek a koleszterinszint csökkentésben csak egy merőben másféle mechanizmussal. Az oldható rostok megkötik az epesavakat és kiürítik a szervezetből. Emiatt a májnak újból epesavakat kell szintetizálnia ,amelyhez koleszterint használ- és ismét csökken az itt-ott szabadon csellengő koleszterin mennyisége.( Elég fifikás gyümölcs ez a szilva! )

További immár célzott kutatások szerint az aszalt szilvát  rendszeresen fogyasztó idősebb hölgyek körében kisebb az oszteoporózis és a csonttörés veszélye, laboratóriumi körülmények között a szilva( és az őszibarack) kivonata elpusztítja az emlőrákos sejteket, valamint ha elég sokat fogyasztunk szilvából (és répából) a benne levő karotin pozitívan befolyásolja megjelenésünket vagyis egészségesebbnek nézünk ki.

A C-vitamin és a rost mellett pedig  jelentős mennyiségű réz, K-vitamin és kálium is található benne.

Amint végigfutottam a sorokon arra gondoltam ennél olcsóbb egészségbombával nemigen találkoztam az utóbbi időben.

Forrsá: sciencedaily.com, medicalnewstoday.com, whfoods.com