Kell egy plusz, hogy lásson is az ember, ne csak nézzen

A f?iskolai tanári címmel kitüntetett Gyuri bácsi, a bükki füvesember ars poeticája
A gyöngyösi Károly Róbert F?iskola szenátusa tiszteletbeli f?iskolai tanári címet adományozott a bükki füvesemberként ismert Szabó Györgynek – járta körbe a hír az országot szeptemberben. Gyuri bácsi – mert mindenki „csak” így emlegeti – ennek kapcsán beszélt ars poeticájáról, nézeteir?l, a gyógynövényekr?l és az ezen a területen megszerzett tapasztalatairól az MTI-Pressnek.
Régi ismer?sként kezdtem a beszélgetést Gyuri bácsival: az aktualitást az adta, hogy a fels?oktatási intézmény szenátusa a több mint hét évtizedes, nagyra becsült munkáját ismerte el a tiszteletbeli f?iskolai tanári cím adományozásával. Az ismeretségünk pedig jó pár évre visszavezethet?, hiszen a bükki gyógyteák – már nem is emlékszem rá, mikor – „beköltöztek” a konyhaszekrényem polcaira.
A füvesember – mint bevallotta – nagy örömmel fogadta a f?iskolai tanári cím hírét. Úgy fogalmazott, hogy ez azt jelenti: megbecsülik a munkáját. El?zményként említette, hogy idén nyáron az intézmény gyógynövény- és f?szernövény-termeszt? fels?fokú szakképzési és kertészmérnöki szakos hallgatói – az ? irányításával – gyakorlaton vettek részt Bükkszentkereszten.
– Gondoltam, lesz ennek valamiféle utóélete, folytatása, de els?ként mindösszesen szerz?désre vagy valami hasonlóra számítottam, amely például a gyógynövények szedése, gy?jtése, feldolgozása, szárítása kapcsán folytatódik. Az, hogy ilyen nagy megtiszteltetésben részesített a f?iskola, meglepetés volt – f?zte hozzá.

Változás indult meg a természetgyógyászat terén

Szabó György – 1928-ban született, 83 éves múlt – családjában nagyszül?r?l unokára száll(t) a népi gyógyítás tudománya. A gyógynövényes gyógyítás tudományát hatéves korában kezdte elsajátítani a javasasszony nagymama útmutatásával, aki keresett „valakit”, akinek átadhatja a természetr?l, a gyógynövényekr?l, a gyógyítás mikéntjér?l szerzett ismereteit. Nyolc évig tanította – 1942-ig – az akkor még gyerekkorú, leend? népi gyógyászt: azért választotta ?t, „mert sokat szökött el otthonról” az erd?be, a Miskolc-széli, Forrás-völgyi szül?i házból.
A felhalmozott tudást két könyvben adta közre. 2004-ben jelent meg a Javasasszony unokája cím? kötete, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének népi orvoslási kutatások bibliográfiája is jegyez. A nagysiker? könyv folytatásaként jelent meg A bükki füvesember gyógynövényei cím? munka 2008-ban, amelyet lányával, Lopes-Szabó Zsuzsával közösen írt.
– (…) És hogy mi kell ehhez a munkához? – tette fel önmagának is a kérdést a gyógynövények tudora. – A természet szeretete, de kell egy plusz, hogy lásson is az ember, ne csak nézzen, azaz vegye észre a dolgokat. Ez a képesség is kell hozzá.
Mint mondta, nehéz lenne számszer?síteni, hány embert gyógyított már. Nagyon sokan keresték fel nemcsak Magyarországról, hanem a határon túlról is. 1991-92-ben kezdte el ezt a fajta tevékenységet, a cukorbetegség elleni teájuk például Ausztráliától Brazílián át, Svédországtól Afrikáig ismert. Kórházak hívják el?adást tartani, illetve az ÁNTSZ ( Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálata) szakhatóság is számos alkalommal invitálta rendezvényekre. Szerinte ez is jól mutatja, hogy változás indult meg a világon a természetgyógyászat, a gyógynövények tekintetében.
Közlése szerint évente csaknem száz el?adást tart határon innen és túl. A Károly Róbert F?iskolán szeptember végén kezd?dött egy sorozat, ennek részeként szólt a gyógynövényeir?l – a cukorbetegség, az emészt?rendszer, a b?rbetegségek, illetve az allergia okozta panaszokról, gyógyításukról. Október 7-én szív- és érrendszeri, légz?szervi betegségek, ízületi bántalmak témakörben hallhatták legutóbb, november 11-én pedig az Immun- és idegrendszeri betegségek, babavárás címmel tart el?adást.

Bugás macskamenta

Kitért arra is, hogy helyesnek tartja a gyógynövényekkel, természetes gyógymódokkal foglalkozók ellen?rzését, álláspontja szerint ugyanis ez magától értet?dik, hiszen így csak a min?ség kaphat helyet a területen.
Mint aláhúzta, a rohanó, modern világban egyre népszer?bbek a természetes gyógymódok, egyre többen keresnek benne megoldást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1979-ben feloldotta a népi gyógyítás hátrányos megkülönböztetését, és 2008-ban a pekingi nyilatkozatban határozatban kérte fel a kormányokat, tudósokat, orvosokat, hogy támogassák ezt a kezdeményezést, ismerjék meg, mérjék fel, hogy mit tud ez az évszázados, apáról fiúra, nagyszül?r?l unokára szálló ismeretanyag.
Beszélt arról is, hogy nehéz meghatározni kedvenc gyógynövényét, ha „egyáltalán lehet ilyet mondani”. Mégis van egy, amely különösen kedves a számára: a mentafélék kevésbé ismert fajtájához tartozó bugás macskamenta, amelyet a népgyógyászat régóta használ. Latin neve – nepeta pannonica – is elárulja, hogy hazánkban ?shonos növényr?l van szó – ezért is áll a szívéhez közel, hisz itt törzskönyvezték. Furcsa nevét onnan kapta, hogy a levélb?l kiszabaduló illatanyag rendkívüli mértékben vonzza a macskákat.

A magyar néphit azt tartja, hogy táltosaink itala volt a bugás macskamenta – jegyezte meg. – Erdélyben els?sorban nyugtató hatását ismerik, Szlovákiában pedig emésztésjavításra alkalmazzák. Egyébként, mint a mentafélék általában, ez is els?sorban fert?tlenítésre és megfázásos betegségek gyógyítására használható, de kiválóan alkalmazható influenzás megbetegedésekre és azok megel?zésére is. Nálunk a Bükk-hegységben egész mez?ket borít be a macskamenta. Mivel máshol az országban nem is gy?jtik, ha keresik, csak hozzánk fordulnak. A tiszta, vegyszermentes környezetben gy?jtött, az átlagosnál bizonyítottan magasabb hatóanyagú gyógynövényekkel egészen biztosan elkerülhetik az idei télen a náthát.

Körbevesznek az erd?k

Külön szóba hozta a bükki gyógynövények magas hatóanyag-tartalmának jelent?ségét. Szerinte nem mindegy, hogy hol szedik a „teának valót”.
– Bükkszentkereszt azon helyek egyike, ahol megtalálhatjuk a természet különleges energiáját sugárzó sziklát, az úgynevezett Boldogasszony követ, de a hely rendkívüliségét bizonyítja, hogy a Bükkben négy pálos szerzetesi rom is található. A pálosok mindig a Szent György-vonalra építették kolostoraikat, és már ?k felfedezték, hogy van a környéken egyfajta energia, amely benne van a növényekben is – mesélte.
Magyarázata szerint természetesen nem elhanyagolható szempont a term?talaj, a klíma, a napsütéses órák száma sem. A Bükkben szedett gyógynövények bevizsgálása során kiderült, hogy harminc százalékkal több a hatóanyag-tartalmuk az „átlagosnál”, tisztaságuk pedig ötven százalékkal nagyobb. – Körbevesznek az erd?k, itt mindig tiszta a leveg?, hatszáz méterrel magasabban vagyunk, és 256 órával többet süt a nap, mint máshol. Ez a titka – f?zte hozzá.
Terveir?l elmondta, hogy lányával, unokájával dolgozik együtt egy társaságban, azt szeretné fejleszteni, hogy minél több embernek át tudja adni a birtokában lév? tudást, tapasztalatot. A szándéka az, hogy a „füvei” európai szint? engedélyekkel rendelkezzenek, els?sorban azért, hogy a határon túli magyar lakta területekre is elvihesse azokat.
Szabó György – a gyöngyösi Károly Róbert F?iskola f?iskolai tanári cím mellett – 2007-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgy?lés Alkotói Díjában részesült, tavaly pedig lakóhelye, Bükkszentkereszt önkormányzata díszpolgári címmel tüntette ki.

Forrás: MTI