Jólétünk napjai meg vannak számlálva-gondolatok a Boldogság Világnapján

Néhány gondolat az elején

Mindig érdekl?déssel olvasgatom azokat az oldalakat ahol az eszményi túlél?k csak kimennek az erd?be , összeszednek mindenfélét amib?l aztán túlél? ételeket készítenek és azt sugallják ?k ezzel a tudással mindent túlélnek majd. A másik változat szerint építik a saját bunkereiket , felszerelik fegyverrel , konzervvel, vízzel meg minden mással ,és szintén boldogan hirdetik ,?k mindent túl fognak élni. Miközben már régen az a kérdés, hogy nem lesz mit  gy?jtögetni és nem lesz hol túlélni. A Boldogság Világnapján (március 20.) egy elgondolkoztató cikk a túlélésr?l!

Túlszaporodunk és feléljük ökológiai tartalékainkat, miközben n?nek a társadalmi egyenl?tlenségek. Pár évtizeden belül összeomlik az emberi civilizáció. A naponta tucatszám felröppen? hasonló jóslatoktól eltér?en ezt a mostanit egy alkalmazott matematikus jegyzi, kutatásait a NASA finanszírozta.

globalis_tulfogyasztas_wwfÉlvezi az életet? Élvezze, amíg lehet, mert a boldog jelen (kényelmes autók, ide-oda röpköd? repül?gépek, élelmiszerhalmok a boltokban, légkondicionált lakások) napjai meg vannak számlálva – ?gyelmeztet egy, a napokban megjelent jelentés. Az amerikai ?rügynökség, a NASA finanszírozásával született – és ezért a néphiedelmeknél, ?rült elmék által jósolt világvégéknél kissé megalapozottabbnak t?n? – jelentés a szokásos dolgokra hívja fel a figyelmet. Az emberiség létszámának drasztikus emelkedésére, ami a természeti er?források kimerülését okozza, az égbekiáltó társadalmi egyenl?tlenségekre – ezek egyetlen következményt sejtetnek: néhány évtizeden belül az emberi civilizáció összeomlik.

Túlszaporodunk és feléljük ökológiai tartalékainkat, miközben n?nek a társadalmi egyenl?tlenségek

Ha nem is a jelenlegi okok miatt, de nem példa nélküli, ami ránk vár. Hasonló történt egykoron a Római Birodalommal, a kínai Han Birodalommal, vagy éppen a Gupta Birodalommal – utóbbi az ókori India területén 320–550 között létezett, hatalmának csúcsán egyesítette az akkor lakható Dél-Ázsia területeit.

A tanulmányt jegyz? alkalmazott matematikus, Safa Motesharrei szerint a társadalmak fejl?dése és összeomlása teljesen természetes jelenség, ciklikusan visszatér? folyamat az emberiség történelmében. A fejlett birodalmak, társadalmak fejl?déstörténetei egyaránt azt a tényt er?sítik, hogy a kifinomult, bonyolultan felépített és kreatív civilizációk egyaránt törékenyek és mulandók.  Az okok általában megegyeznek: a jóléti rétegz?dés (vagyis a gazdagok és a szegények közti jelent?s különbségek), a természeti kincsek és egyéb források er?ltetett kiaknázása mindig szerepet játszott egy-egy társadalom vesztében. A mai modern világ által nyújtott biztonság sem áll stabil lábakon. Az igaz, hogy a tudományos eredményeknek köszönhet?en forradalmi változások következtek be, például sokkal tovább élünk, mint el?deink, de Motesharrei modellje szerint mindez átmeneti – nem élhet ennyi ember a jelenlegi nívón ennyire korlátozott természeti er?forrásból.

Ma a világ népességének több mint 80 százaléka él olyan országokban, amelyek több er?forrást használnak fel, mint amennyit a saját ökoszisztémájuk megújítani képes. Ezek az „ökológiai adós országok” vagy felélik saját ökológiai tartalékaikat, vagy máshonnan szerzik meg a hiányzó részt. A japánok 7,1 „japánnyi” er?forrást fogyasztanak, az olaszoknak négy Olaszországra lenne szükségük, nekünk magyaroknak 1,3 Magyarországra. Tavaly az emberiség már augusztus huszadikán elhasználta a természet azon évre jutó teljes hozamát (ez volt a 2013-as évben a túllövés napja.) Azaz több mint négy hónapon át a tartalékokból élt.

Ez annak a ténynek a fényében megdöbbent?, hogy 1961-ben az emberiség még csak mintegy kétharmadát használta fel a Földön elérhet? ökológiai forrásoknak. Akkoriban a legtöbb országban még volt ökológiai tartalék. A megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás és er?forrásigény az 1970-es évek elején kezdte túlszárnyalni azt a mennyiséget, amelyet bolygónk megújuló képessége révén el? tud állítani. Ekkor kerültünk el?ször ökológiai túllövésbe. Mára nemhogy a tartalékaink fogytak el, az eddig felhalmozott készleteinket apasztjuk viharos gyorsasággal.

Motesharrei szerint az összeomlás akkor kerülhet? el, ha a javakat igazságosabban osztjuk el, ha drámaian csökkentjük a természeti kincsek kitermelését – és ezzel párhuzamosan megfékezzük a népességnövekedést.

Szóval elvesszük ami kell nekünk, s?t sokkal többet  mint amennyire tényleg szükségünk lenne.Most nézzünk egy másik forgatókönyvet az ENSZ tollából.

Újabb részletek láttak napvilágot az ENSZ készül? klímajelentéséb?l. Bár a dokumentum a folyamatos konszenzuskeresés jegyében készül – vagyis a politikai kompromisszumok miatt elvben egyre finomodik –, az új szöveg a korábbinál is sötétebb képet fest a világ közeljöv?jér?l.

Legutóbb tavaly ?sszel jelentek meg információk az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) következ?, 2013-2044-es dátumozású klímajelentésér?l, és már az akkori részeredmények is sokkolták a világot. Az Independentben közreadott újabb adalékok szerint az utóbbi id?ben megjelent releváns tudományos közlemények százaira támaszkodó, majd politikai szempontok szerint némileg megrostált és tompított tények és következtetések teljesen azonos irányba mutattak: a klímaváltozás radikálisan föler?síti és fölgyorsítja a világban amúgy is érzékelhet? negatív tendenciákat. Vagyis az id?járási széls?ségek gyakoribbá és intenzívebbé válnak, n?nek a pénzügyi és kulturális egyenl?tlenségek, új járványok megjelenésére és régi, már legy?zöttnek hitt betegségek újbóli megjelenésére kell számítani, több lesz a gazdasági cs?d, a fegyveres konfliktus és a menekült, elfogy az ivóvíz és az élelmiszer, több hibával m?ködnek majd az infrastruktúra-hálózatok.

A változások els?sorban a szegényeket és a városi lakosságot, illetve a tengerparti régiókban él?ket érintik közvetlenül, ami azért különösen aggasztó, mert ez a három, jelent?s részben egymást átfed? csoport már jelenleg is a világ népességének négyötödét adja, és az arányuk folyamatosan növekszik.

A teljes terjedelmében március végén megjelen? klímajelentés – amely a kibontakozóban lév? Nyugat kontra Oroszország konfliktus hatásaival még nem is számol – azt valószín?síti, hogy belátható id?n belül nincs esély olyan nemzetközi megállapodásra, amely képes lenne mérsékelni a most már egyértelm?en emberi eredet?nek tekintett klímaváltozás kockázatait, els?sorban a fejlett világ és a fejl?d?k érdekellentéte miatt.

Fél éve írtunk arról, hogy  a globális felmelegedés olyan drámai lesz, hogy a leghidegebb évek is melegebbek lesznek, mint a múlt legmelegebb esztend?i. Ha üvegházgázok koncentrációja tovább n? a légkörben, 2047-re melegebb lesz az átlagh?mérséklet mint az 1860 és 2005 között uralkodó átlag. Ha a klímapolitika m?ködik, legfeljebb 2069-ig lehet késleltetni a drasztikus az éghajlatváltozást.

A világ leggazdagabb országai egyre növekv? mértékben Kínába és egyéb fejl?d? gazdaságokba „helyezik ki” szén-dioxid-kibocsátásukat – ismertette az ENSZ egy el?készítés alatt álló tanulmányát a The Guardian brit lap.  A szegények szennyeznek a gazdagok igényei miatt

Forrás: greenfo.hu