Néhány gondolat az elején
Mindig érdeklődéssel olvasgatom azokat az oldalakat ahol az eszményi túlélők csak kimennek az erdőbe, összeszednek mindenfélét amiből aztán túlélő ételeket készítenek és azt sugallják ők ezzel a tudással mindent túlélnek majd. A másik változat szerint építik a saját bunkereiket , felszerelik fegyverrel , konzervvel, vízzel meg minden mással ,és szintén boldogan hirdetik ,ők mindent túl fognak élni. Miközben már régen az a kérdés, hogy nem lesz mit gyűjtögetni és nem lesz hol túlélni. A Boldogság Világnapján (március 20.) egy elgondolkoztató cikk a túlélésről!
Túlszaporodunk és feléljük ökológiai tartalékainkat, miközben nőnek a társadalmi egyenlőtlenségek. Pár évtizeden belül összeomlik az emberi civilizáció. A naponta tucatszám felröppenő hasonló jóslatoktól eltérően ezt a mostanit egy alkalmazott matematikus jegyzi, kutatásait a NASA finanszírozta.
Élvezi az életet? Élvezze, amíg lehet, mert a boldog jelen (kényelmes autók, ide-oda röpködő repülőgépek, élelmiszerhalmok a boltokban, légkondicionált lakások) napjai meg vannak számlálva – figyelmeztet egy, a napokban megjelent jelentés. Az amerikai űrügynökség, a NASA finanszírozásával született – és ezért a néphiedelmeknél, őrült elmék által jósolt világvégéknél kissé megalapozottabbnak tűnő – jelentés a szokásos dolgokra hívja fel a figyelmet. Az emberiség létszámának drasztikus emelkedésére, ami a természeti erőforrások kimerülését okozza, az égbekiáltó társadalmi egyenlőtlenségekre – ezek egyetlen következményt sejtetnek: néhány évtizeden belül az emberi civilizáció összeomlik.
Túlszaporodunk és feléljük ökológiai tartalékainkat, miközben nőnek a társadalmi egyenlőtlenségek
Ha nem is a jelenlegi okok miatt, de nem példa nélküli, ami ránk vár. Hasonló történt egykoron a Római Birodalommal, a kínai Han Birodalommal, vagy éppen a Gupta Birodalommal – utóbbi az ókori India területén 320–550 között létezett, hatalmának csúcsán egyesítette az akkor lakható Dél-Ázsia területeit.
A tanulmányt jegyző alkalmazott matematikus, Safa Motesharrei szerint a társadalmak fejlődése és összeomlása teljesen természetes jelenség, ciklikusan visszatérő folyamat az emberiség történelmében. A fejlett birodalmak, társadalmak fejlődéstörténetei egyaránt azt a tényt erősítik, hogy a kifinomult, bonyolultan felépített és kreatív civilizációk egyaránt törékenyek és mulandók. Az okok általában megegyeznek: a jóléti rétegződés (vagyis a gazdagok és a szegények közti jelentős különbségek), a természeti kincsek és egyéb források erőltetett kiaknázása mindig szerepet játszott egy-egy társadalom vesztében. A mai modern világ által nyújtott biztonság sem áll stabil lábakon. Az igaz, hogy a tudományos eredményeknek köszönhetően forradalmi változások következtek be, például sokkal tovább élünk, mint elődeink, de Motesharrei modellje szerint mindez átmeneti – nem élhet ennyi ember a jelenlegi nívón ennyire korlátozott természeti erőforrásból.
Ma a világ népességének több mint 80 százaléka él olyan országokban, amelyek több erőforrást használnak fel, mint amennyit a saját ökoszisztémájuk megújítani képes. Ezek az „ökológiai adós országok” vagy felélik saját ökológiai tartalékaikat, vagy máshonnan szerzik meg a hiányzó részt. A japánok 7,1 „japánnyi” erőforrást fogyasztanak, az olaszoknak négy Olaszországra lenne szükségük, nekünk magyaroknak 1,3 Magyarországra. Tavaly az emberiség már augusztus huszadikán elhasználta a természet azon évre jutó teljes hozamát (ez volt a 2013-as évben a túllövés napja.) Azaz több mint négy hónapon át a tartalékokból élt.
Ez annak a ténynek a fényében megdöbbentő, hogy 1961-ben az emberiség még csak mintegy kétharmadát használta fel a Földön elérhető ökológiai forrásoknak. Akkoriban a legtöbb országban még volt ökológiai tartalék. A megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás és erőforrásigény az 1970-es évek elején kezdte túlszárnyalni azt a mennyiséget, amelyet bolygónk megújuló képessége révén elő tud állítani. Ekkor kerültünk először ökológiai túllövésbe. Mára nemhogy a tartalékaink fogytak el, az eddig felhalmozott készleteinket apasztjuk viharos gyorsasággal.
Motesharrei szerint az összeomlás akkor kerülhető el, ha a javakat igazságosabban osztjuk el, ha drámaian csökkentjük a természeti kincsek kitermelését – és ezzel párhuzamosan megfékezzük a népességnövekedést.
Szóval elvesszük ami kell nekünk, sőt sokkal többet mint amennyire tényleg szükségünk lenne.Most nézzünk egy másik forgatókönyvet az ENSZ tollából.
Újabb részletek láttak napvilágot az ENSZ készülő klímajelentéséből. Bár a dokumentum a folyamatos konszenzuskeresés jegyében készül – vagyis a politikai kompromisszumok miatt elvben egyre finomodik –, az új szöveg a korábbinál is sötétebb képet fest a világ közeljövőjéről.
Legutóbb tavaly ősszel jelentek meg információk az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) következő, 2013-2044-es dátumozású klímajelentéséről, és már az akkori részeredmények is sokkolták a világot. Az Independentben közreadott újabb adalékok szerint az utóbbi időben megjelent releváns tudományos közlemények százaira támaszkodó, majd politikai szempontok szerint némileg megrostált és tompított tények és következtetések teljesen azonos irányba mutattak: a klímaváltozás radikálisan fölerősíti és fölgyorsítja a világban amúgy is érzékelhető negatív tendenciákat. Vagyis az időjárási szélsőségek gyakoribbá és intenzívebbé válnak, nőnek a pénzügyi és kulturális egyenlőtlenségek, új járványok megjelenésére és régi, már legyőzöttnek hitt betegségek újbóli megjelenésére kell számítani, több lesz a gazdasági csőd, a fegyveres konfliktus és a menekült, elfogy az ivóvíz és az élelmiszer, több hibával működnek majd az infrastruktúra-hálózatok.
A változások elsősorban a szegényeket és a városi lakosságot, illetve a tengerparti régiókban élőket érintik közvetlenül, ami azért különösen aggasztó, mert ez a három, jelentős részben egymást átfedő csoport már jelenleg is a világ népességének négyötödét adja, és az arányuk folyamatosan növekszik.
A teljes terjedelmében március végén megjelenő klímajelentés – amely a kibontakozóban lévő Nyugat kontra Oroszország konfliktus hatásaival még nem is számol – azt valószínűsíti, hogy belátható időn belül nincs esély olyan nemzetközi megállapodásra, amely képes lenne mérsékelni a most már egyértelműen emberi eredetűnek tekintett klímaváltozás kockázatait, elsősorban a fejlett világ és a fejlődők érdekellentéte miatt.
Fél éve írtunk arról, hogy a globális felmelegedés olyan drámai lesz, hogy a leghidegebb évek is melegebbek lesznek, mint a múlt legmelegebb esztendői. Ha üvegházgázok koncentrációja tovább nő a légkörben, 2047-re melegebb lesz az átlaghőmérséklet mint az 1860 és 2005 között uralkodó átlag. Ha a klímapolitika működik, legfeljebb 2069-ig lehet késleltetni a drasztikus az éghajlatváltozást.
A világ leggazdagabb országai egyre növekvő mértékben Kínába és egyéb fejlődő gazdaságokba „helyezik ki” szén-dioxid-kibocsátásukat – ismertette az ENSZ egy előkészítés alatt álló tanulmányát a The Guardian brit lap. A szegények szennyeznek a gazdagok igényei miatt
Forrás: greenfo.hu