Ann Adair aki 1-es típusú cukorbetegségben szenved az egyike a maroknyi betegnek akin sikeres átültetést hajtottak végre. Az eljárásban halott donorokból vett sejteket  ültetnek cukorbetegségben szenvedő betegekbe.Ha a megoldást sikerül bevezetni több százezer diabéteszes beteg számára jelentene megoldást.

Az 1-es típusú cukorbetegségben az immunrendszer tévedésből a saját sejtjeit kezdi pusztítani , így nem termelődik inzulin és ez veszélyesen magas vércukorszinthez vezet.A felfedezett új  transzplantációs eljárásban hasnyálmirigy sejteket ültetnek a betegbe amelyek ott  ismét képesek  inzulint termelni.

A sikeres transzplantációt három héttel ezelőtt végezték a birminghami Heartlands kórházban és a beteg már kezdi érezni a pozitív hatásokat.A 43 éves Mrs.Adair így nyilatkozott: Ez a művelet számomra visszafordította az időt .A cukorbetegség ahogy öregszünk egyre rosszabbodik ,és egyre több mellékhatása lesz.A beültetés óta a tünetek kezdenek jobbra fordulni. Most lényegesen alacsonyabb adag  inzulint kell használnom ,és csak egy alkalommal szenvedtem hipoglikémiás sokkot a héten az  eddigi kb. öttel szemben. ( Hipoglikémia akkor keletkezik amikor a vércukorszint egy érték alá süllyed ,és súlyos esetben kómához vezethet.)

Mrs. Adair cukorbetegsége 19 éves korában kezdődött. Kezelőorvosa akkor ajánlotta fel neki a szigetsejtek átültetésének lehetőségét amikor állapota ebben az évben rosszabbra fordult.A várólistára kerülés után igen rövid időn belül találtak számára megfelelő donort. A minimálisan invazív eljárás körülbelül 45 percig tart, és a sejteket egy katéteren keresztül a máj portális vénájába juttatják. A májban megtelepedő sejtek hamarosan elkezdik az inzulin termelést.

Háttér

A hasnyálmirigyben található Langerhans -szigeteknek nevezett sejtcsoportok különböző típusú sejteket tartalmaznak beleértve a béta-sejteket ,amelyek az inzulint termelik. A transzplantációs eljárás során halott donor hasnyálmirigyéből ezeket a szigetsejteket izolálják, tisztítják, majd bejuttatják egy másik személy májába. A béta-sejtek rövidesen inzulint kezdenek termelni. A kezelés célja ,hogy a betegek inzulin injekciózása nélkül élhessenek.Az eljárással több éve kísérleteznek a kutatók, azonban több problémával kell szembe nézniük.

A  University of Alberta Edmonton, Kanada kutatói 2005-ben egy öt éves követési periódus eredményeiről számoltak be amelyben 65 beteg sorsát követték nyomon. A betegek 10%-a a periódus végén még nem szorult inzulin injekcióra.A legtöbb beteg azonban visszatért az injekciókhoz mivel az idő múlásával a szigetek elvesztették működőképességüket .Viszont kevesebb inzulint kellett használniuk ,a vércukor szintjüket sikerült stabilabban tartani ,és jelentősen csökkent a hipoglikémiás epizódok előfordulásának rizikója.

Egy másik követéses vizsgálat szerint ( Collaborative Islet Transplant Registry)  fél évvel a transzplantáció után a betegek fele nem szorult inzulin adásra ,két év múltával azonban már csak a harmaduk .Az inzulinszükséglet csökkenéséről ,a kiegyensúlyozottabb vércukor szintről ,és a súlyos hipoglikémiás epizódok csökkenéséről azonban ez a vizsgálat is beszámolt.

Minden transzplantáció legnagyobb problémája még ,hogy a szervezet elutasítja az idegen sejteket ,szöveteket.Ezen túlmenően az autoimmun reakció, amely elpusztította a saját inzulintermelő sejteket ugyanúgy működésbe léphet.Emiatt immunszupresszív szerek adása szükséges hogy fenntartsák a beültetett szigetsejtek működését. Ezeknek a gyógyszereknek  jelentős mellékhatásai vannak, és a hosszú távú hatások még nem teljesen ismertek. Azonnali mellékhatásaik  lehetnek szájfekélyek és gyomor problémák, mint például a gyomorpanaszok és hasmenés.Jelentkezhet még emelkedett koleszterinszint, magas vérnyomás, vérszegénység, fáradtság, csökkent fehérvérsejtszám, csökkent vesefunkció, és fokozott érzékenység a bakteriális és vírusos fertőzések iránt. Az immunszupresszív szerek  növelhetik a tumorok kockázatát.

Az eljárást tehát úgy kell továbbfejleszteni hogy a sejtek működését a lehető legtöbb ideig fenn lehessen tartani, és lehetőleg ne legyen szükség immunszupresszív szerek adására.Már tesztelés alatt áll egy újabb eljárás amelyben a szigetsejteket speciális bevonattal ellátott kapszulázott formában ültetnék át a kilökődés megelőzésére.

Súlyos probléma még a donorok hiánya, emiatt szóba  jöhet az élő donoros átültetés ,valamint megfelelő állati sejtek emberbe ültetése amelyek disznótól ,vagy majmoktól származnak.

Forrás: US DEPARTMENT OF HEALTH AND HUMAN SERVICES, DailyMail online