Hogyan kell pihenni -The Journal of Positive Psichology

Tudta, hogy az élményekre fordított kiadások boldogabbá tesznek minket? Legalábbis erről az eredményről számol be egy nemrégiben megjelent kutatás. A legjobb, ha már most előkeresi az utazótáskáját és megtervezi a feltöltő nyári pihenését!

Miért van szükségünk pihenésre?

hallstadtA hétköznapok mókuskerekében őrlődve általában a munkahely és az otthon között ingázunk, és sokszor nem jut elég idő a családra, a barátokra vagy éppen a kedvenc hobbinkra sem. Pedig ezek jelentenék a feltöltődést! Ha hosszú hónapokig csak a kötelességeink irányítanak minket, előfordulhat, hogy stresszesek, fáradtak és türelmetlenek leszünk a környezetünkkel. Ilyen esetekben sokszor már a szabad estéinken vagy a hétvégéken sem tudunk teljesen felszabadulni. Mindez már egy komoly jelzés arra nézve, hogy ideje egy kicsit pihennünk.

Szervezetünk működése a feszültség és az ellazulás ismétlődésén alapszik, mint ahogyan az életvitelünk is aktív és passzív időszakokból áll. Ahhoz, hogy fent tudjuk tartani a „megfeszített” munkahelyi tempót és jó teljesítményt nyújtsunk, a kutatók szerint a kikapcsolódás és az ellazulás elengedhetetlen. Holland pszichológusok úgy találták, hogy a szabadságról visszatérő dolgozók boldogabbak, egészségesebbek, energikusabbak és hatékonyabb problémamegoldásra képesek más kollégáikhoz képest. A pozitív eredményeket viszont árnyalja, hogy a javulás nem tart sokáig: már az első munkahéten halványulni kezd a szabadság pozitív emlékképe, két hét elteltével pedig ugyanolyan fáradtak leszünk, mint a kikapcsolódás előtt.

Hogyan érdemes úti célt választanunk?

Ahhoz, hogy a szabadságon eltöltött idő valódi felüdülést jelentsen, a hétköznapok társas és fizikai környezetétől el kell távolodnunk. A megszokott környezetben megszokott ingerek érnek, ami a jól ismert gondolati spirálokat és aggodalmakat indítja be bennünk. A távol eső környezetben új impulzusokat kapunk, új élményeket kell befogadnunk és új problémákat kell megoldanunk. Az új helyzetek más viselkedési reakcióra késztetnek minket, és a mindennapoktól eltérő érzelmi hatásokat eredményeznek. De a valódi feltöltődéshez nem pusztán fizikailag, hanem érzelmileg és szellemileg is jelen kell lennünk! Kizárólag ez a fajta teljesség biztosíthatja ugyanis a kikapcsolódás pozitív egészségügyi és érzelmi hatásait is.

A nyaralás önjutalmazásnak is tekinthető, amikor is a távoli környezetben eltöltött idő az egyéniségtől függően számos szükségletet – például kalandvágyat, kulturális vagy éppen pihenési és feltöltődési igényt – elégíthet ki. Nincsen általános recept arra, hogy mi a legjobb módja a feltöltődésnek, de az általános tapasztalatok alapján az utazás ellensúlyozhatja az otthoni környezetben érő hatásokat is. Éppen ezért ha a mindennapi életünk aktív, pörgős és feszültséggel teli, akkor a nyaralás során valószínűleg inkább pihenésre, nyugalomra és kiszámíthatóságra vágyunk. Ezzel ellentétben ha hétköznapjaink eseménytelenebbek, monoton a munkánk és kevés kihívást tartogat, akkor a szabadságunk alatt hajlamosabbak vagyunk kalandot és az izgalmat keresni. Természetesen azonban a választásban a személyiségünk és a szükségleteink is komolyan befolyásolnak minket.

Mennyi időre tervezzük a nyaralást?

Az igazi kikapcsolódáshoz elengedhetetlen a szellemi áthangolódás, így ha megtehetjük,tervezzük hosszabb időtartamra a nyaralást. A tapasztalatok szerint minimálisan 7 nap, de ideális esetben 10-14 nap szükséges a hétköznapokból való kiszakadáshoz és a feltöltődéshez.

Az utazás előtt és után lehetőleg hagyjunk 1-1 napot a ráhangolódásra és a visszazökkenésreis! Ha esetleg nincs ennyi időnk, akkor is vigasztalhatnak Simon Kemp új-zélandi kutató eredményei. Szerinte ugyanis az utazás hangulati élményét és emlékét végső soron nem az időbeli terjedelem, hanem az üdülés legemlékezetesebb és legszokatlanabb 24 órája határozza meg.

Forrás: The Journal of Positive Psichology, 2012., Stress & Health.

egeszseg.hu