Heti hírek -újdonságok ,érdekességek röviden

A sérült szívizom helyreállítása hatalmas lépés lenne!

Az emberi szervezet talán leginkább igénybe vett része a szív ,amely évtizedeken át percnyi szünet nélkül pontosan működik. A teljesítmény és hatékonyság legoptimálisabb evolúciója közben azonban a szívizom elvesztett egy igen fontos tulajdonságot:nem regenerálódik.A sérült emberi szívben a szívizomsejtek helyett hegszövet képződik.Ennek következtében a szívinfarktus egy nagyon komoly esemény ,az elhalt szívizomsejt visszafordíthatatlanul  elveszett a beteg számára,csökkentve evvel a szív pumpáló erejét az életminőség romlásához vezet.A kísérletek célja az ,hogy valamilyen anyaggal pótolni lehessen ezt az elveszett szövetet .A háromdimenziós szerkezet rekonstrukciója hatalmas eredmény lenne.A vázként szóba jöhető anyagoknak azonban sokféle rossz tulajdonságuk van attól függetlenül hogy mesterséges eredetűek ,vagy természetesek :túl törékenyek ,az immunrendszer megtámadja őket ,vagy nem tudják biztosítani a szívizomsejtek szövetté alakulását.A Max Plank intézet kutatói Bad Nauheimben most egy trópusi selyemhernyó  ( Antheraea mylitta ) által termelt szállal dolgoznak,amely lehetővé teszi a szívizomsejtek tapadását és növekedését a vázon amelyből így háromdimenziós szövet képződhet. A kísérlet húsz napja alatt a szívizomsejtek közötti kommunikáció is megfelelő volt.A tanulmányt patkány szívizom sejtekkel végezték ,de ott van még a nagy kérdés:honnan vesznek megfelelő mennyiségű kiindulási szívsejtet az amúgy is sérült szívszövet újjáépítéséhez.

A vírusok mutációja gyors ,és veszélyes!

A kutatók ismét arra hívták fel a figyelmet ,hogy a vírusok változékonyak ,és néhány lépés elég arra ,hogy egy új invazív mutáció jöjjön létre egy olyan vírusból is ,amely eredetileg nem veszélyes.A kísérlet tárgya egy Lambda vírus ,amely eredetileg nem veszélyes az emberre. A vírust négy lépésben úgy alakították át ,hogy belépjen a gazda sejtbe ,és egy új receptoron megtámadja azt.A gazda sejt egy közönséges E. coli baktérium volt.” Meg voltunk lepődve amikor láttuk  ,ahogy a Lambda vírusban kifejlődik ez az új funkció és képesség ,hogy a receptoron keresztül megtámadja a gazda sejtet,és mindez nagyon gyorsan történt.Amikor újra futtattuk a kísérletet ugyanez történt.” mondta Justin Meyer végzős diák ,aki Richard Lenskivel a mikrobiológia és molekuláris genetika  professzorával együtt végezte a kísérletet a Michigani Állami Egyetemen.Különösen figyelemre méltó ez az eredmény annak fényében ,hogy Hollandiában már sikerült az eredetileg emberre nem fertőző madárinfluenza vírusból ,egy emlősökre veszélyes változatot létre hozni.

A szőlőmagkivonat rejtélyes hatása a rákos sejtekre

A Karcinogenezis című lapban megjelent tanulmány szerint a szőlőmagkivonat megöli a fej-nyaki laphámrák sejtjeit ,de az egészséges sejteket épen hagyja.A tanulmányt a Coloradó Egyetemen végezték egereken. A rákos sejtek gyorsan növekvő sejttípusok ,ha azonban a feltételek nem kedvezőek meghalnak.A szőlőmagkivonat hozza létre ezeket a nem kedvező feltételeket ,pontosabban károkat okoz a rákos sejt DNS-ében,és leállítja azokat az utakat ,amelyek lehetővé tennék a DNS javítását.A kutatást vezető dr Rajesh Agarwal azt reméli klinikai vizsgálatokat kezdhet a szőlőmagkivonattal ,mint potenciális  második vonalbeli kezelési  lehetőséggel.

A zenei képzés hatása az öregedési folyamatokra

A korral járó lassúbb és pontatlanabb  idegi működés elkerülhetetlen.A zenei képzés bizonyos mértékig ellensúlyozni tudja ezt a változást,állítja egy tanulmány ,amely a Northwestern Egyetemen  készült .A zenei élménynek egész életen át tartó hatása van az öregedésre.A kísérletben beszédhangokra adott automatikus agyi válaszokat mértek ,idősebb ,és fiatalabb ,valamit zenei képzettségű ,és anélküli emberek között.Az idősebb zenei képzettségű emberek válaszai a hangingerekre felülmúlták a hasonló korú nem zenész társaikét ,és olyan gyorsak és pontosak voltak mint a kísérletben részt vevő zenei képzettség nélküli  fiataloknak .Ez megerősíti azt az elképzelést ,hogyha életünk folyamán aktívan foglalkoztunk a hangokkal ,az nagy hatással van az idegrendszerünk működésére is.Például ilyenfajta edzéssel leküzdhető néhány korral összefüggő halláscsökkenés. Sőt intenzív edzéssel ,még idősebb korban is lehet javítani a képességeken ,és ennek eredményeképpen jelentősen javulhat az idős ember kommunikációs képessége akusztikus zajokkal telített környezetben is….vagy egyszerűbben zajos környezetben is jobban értik a hozzájuk intézett mondatokat.

A szívritmus szabályozó bizony energiát igényel-termeljük  ezt meg saját szívverésünkkel!

Bár a pacemakerek igen kis mennyiségű energiával működnek ,mégis ezt valahonnan elő kell teremteni.Az akkumulátorokat néha ki kell cserélni ,és ez minden alkalommal egy újabb műtét a betegnek.A kutatók keresik annak a módját ,hogy megnöveljék a szerkezet élettartamát például a vércukorszínt ,vagy a kezek és lábak mozgásának segítségével.De ezek a módszerek beavatkoznak az anyagcserébe ,vagy egy drasztikusabb sebészeti beavatkozást igényelnek például egy drótot,amely a végtagokat köti össze a mellkassal.Az Aerospace mérnökei és a Michigani Egyetem kutatói kifejlesztették egy műszer prototípusát amely nem mást használ energia forrásnak ,mint a szívverés által okozott rezgéseket.A rezgés a mellkasban deformál egy piezoelektromos anyagot amely képes átalakítani a mechanikus rezgést elektromos energiává.A készülék 7-700 szívfrekvencia között tud működni (7-700 szívverés /perc),amely bőven lefedi a normál szívfrekvenciát.Továbbá a fejlesztett energia mindig nagyobb  mint amelyre egy pacemakernek szüksége van a szívfrekvenciától függetlenül. Bár a prototípus még nem biokompatibilis,vitathatatlan előnnyel rendelkezik a többi elképzeléshez viszonyítva.

Forrás :ScienceDaily