Új diagnosztikai eszköz:polimer film ,amely elfogja a vérben keringő tumorsejteket

A tumorsejtek ,amelyek elszabadulnak ,és a véráramban keringenek képesek arra ,hogy áttétet képezzenek.Ez a folyamat rendkívűl nehezen ellenőrizhető ,mert az ilyen  keringő  tumorsejtek száma nagyon kevés ,mindössze néhány sejt jut  minden milliárd vérsejtre.Most amerikai ,és kínai kutatók együttműködve kifejlesztettek egy különleges polimer fóliát ,amely képes elfogni ezt a néhány sejetet ,és a további fejlesztések után segít diagnosztizálni az előre nyomuló rákot ,illetve értékelni a kezelések hatékonyságát.

A kutatók alacsony elektromos feszültség segítségével egy karboxil csoportokat tartalmazó polimert visznek  fel egy üveg felületre.A polimer az alkalmazott alacsony feszültségtől (1-1,4V) függöen 100-300 nanométer nagyságú buborékokat képez.Különböző kémiai átalakítások után a polimer felületéhez olyan antitest fehérjék tapadnak amelyekhez képesek kapcsolódni a legtöbb ráksejt által termelt antigén fehérjék ,amelyeket EpCAM-nek neveznek. Íly módon a film néhány milliliter vérből is képes a daganatos sejteket megragadni.

A csapat többféle daganatos sejttel végzett kísérletet,és a felhasznált  filmrétegek is többféle sűrűségü ,és nagyságú buorékokat tartalmaztak.   Mikroszkóp alatt vizsgálták azt hogy hogyan fogják el a buborékok a rákos sejteket. Leghatékonyabbnak a 230 nanométer nagyságú és négyzetmikrométerenként 8 buborékot tartalmazó film bizonyult ,amely négyzetmilliméterenként 240 mellráksejtet fogott el.Ugyanez a film ,csak 30 méhnyakrák sejetet volt képes elfogni ,ezzel bizonyitva ,hogy az antitest filmek igen szelektívek lehetnek.

A film hatékonysága tehát függ a buborékok nagyságától ,és távolságától. Mivel ezek könnyedén változtathatók ,a módszer széles körben használható.A fejlesztések további iránya ,hogy optimalizálják a polimeren levő nanostruktúrák hatékonyságát ,és egy közvetlen elektronikus leolvasási módszert fejlesszenek ki a mikroszkópos észlelés helyett.

Bámulatos brokkoli:edd magad egészségesre

Az Oregoni Állami Egyetem kutatói felfedeztek egy újabb hatásmechanizmust ,amellyel a keresztesvirágú zöldségfélékben -így a brokkoliban is-megtalálható “sulforaphane”  nevű vegyület védi az egészségünket.

A kutatások az epigenetika témájában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak világszerte. Ez a tudomány azzal foglalkozik ,hogy életünket ,és egészségünket nemcsak a genetikai felépítésünk szabályozza ,hanem az is ,hogy melyek azok a génjeink ,amelyek aktiválódnak.A gének manifesztációját azonban befolyásolják az étkezési szokásaink ,és a bennünket érő toxikus hatások.A keresztes virágú zöldségekben azonosított sulforaphane nevű vegyület gátolja egy enzimcsalád működését-HDAC. Ezek az enzimek  akadályozzák a tumorszupresszív  gének működését, gátlásukkal tehát a szervezet tumorellenes védekező mechanizmusát erősítjük. A sulforaphane újonnan felfedezett epigenetikus mechanizmusa pedig a DNS-metiláció.A DNS metiláció a gének kikapcsolásának normális útja.A két útvonal összehangolt működése segítséget nyújt  a sejt egyensúlyának fenntartásához,és a megfelelő működéshez.

Az  megfelelő étkezéssel tehát hozzájárulhatunk a folyamatok  egyensúlyban tartásához,amelyek szerepet  játszanak a rák kialakulásában ,a neurodegeneratív betegségekben, a szív -és érrendszeri betegségekben ,az immunrendszer működésében,és az öregedési folyamatokban.Sulforaphane-ban rendkívűl gazdag a brokkoli és a vele rokon karfiol,kelkáposzta.

Depresszió:az immunrendszer evolúciós mellékterméke?

A depresszió elég gyakori állapot az Egyesült Államokban minden tizedik felnőtt szembesül vele.Talán előre kódolva van mindenkiben?Ez a feltételezés késztette a biológusokat ,hogy elméleteket keressenek arra ,hogy a depressziós viselkedés milyen evolúciós előnyt kínálhat az ember  számára.

Néhány korábbi javaslat a pszichiáterek részéről amely megpróbálta megmagyarázni a depresszió evolúciós hátterét ,arra koncentrált ,hogy ez a viselkedésforma hogyan hat az emberre és társadalmi környezetére.De egy új elmélet szerint ,-amely egyáltalán nem illeszkedik  a korábbihoz-a depresszió jelenlétét a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességhez kapcsolják.Az ötlet szerint ,az a genetikai variáció ,amely magában hordozza a depresszióra való hajlam génjeit ,egy erősebb immunrendszerrel párosul.Az elképzelést a Molecular Psychiatry című online folyóiratban tették közzé.

Néhány éve a kutatók kapcsolatot véltek fedezni a depresszió ,és a gyulladásos folyamatok között ,valamint az immunrendszer túlzott működése között.Az emberek szervezetében ,akik depresszióval küzdenek a gyulladásos folyamatok szintje magasabb volt akkor is ,ha éppen nem harcolt a szervezetük semmiféle kórokozó ellen.A legtöbb genetikai variációról ,amelyeket összefüggésbe hoztak a depresszióval ,kiderülhet ,hogy befolyásolják az immunrendszer működését.Ez késztette a kutatókat ,hogy elgondolkodjanak azon ,hogyan maradhatott a genomba ágyazva ez a génkészlet az evolúció során.

Az alapötlet az ,hogy az említett génkészlet elősegítette ,hogy az emberi szervezet hatékonyan lépjen fel a fertőzésekkel szemben az ősi környezetben.Különösen a gyermekek számára volt fontos ez , akik nem haltak bele a fertőzésekbe ,ugyanezeknek a géneknek a másik oldala viszont nem segítette a társas kapcsolatokat. Az emberiség korai  történetében a legfőbb halálok a fertőzés volt ,ezért a fertőzés túlélését segítő gének átörökítése kulcsfontosságú volt az emberek számára.A szerzők javaslata szerint az evolúció során azok a gének kerültek kiválasztásra ,amelyekben összekötődnek a depressziós tünetek ,és az élettani reakciók.

A kutatás messzebbre is tekint ,és megpróbál összefüggést keresni a gyulladásos biomarkerek jelenléte és a között ,hogyan reagálnak az emberek a depresszió elleni kezelésekre.

És megint a csokoládé!!

Egy klinikai vizsgálat amelyet a  UC San Diego School of Medicine kutatói végeztek ,megállapította ,hogy előrehaladott szívelégtelenség ,és 2. típusú cukorbetegség esetén a mitokondriumok szerkezetében három hónap alatt jelentős javulás állt be.A kezelést epikatekinben dúsított kakaóval ,végezték.Az epikatekin egy flavonoid ,amely nagy mennyiségben található például az étcsokoládéban.

A mitokondrium struktúra felelős a sejtek energiaellátásáért .Ezeknek az energiacelláknak a diszfunkciója jelentkezik bizonyos betegségek eredményeként  ,mint a szívbetegség ,vagy a 2.típusú cukorbetegség,és csökkent szív és vázizom teljesítménnyel jár.Ezek a betegek gyakran panaszkodnak erőtlenségre ,légszomjra ,járási nehézségekre még rövid távolságok esetén is.

A vizsgálatban részt vevők három hónapon keresztül fogyasztottak étcsokoládét ,és kakaót ,amelyekkel naponta 100milligramm epikatekint vittek be a szervezetükbe. A vizsgálat elején ,és végén egyaránt mintát vettek a vázizomzatukból ,és mérték a mitokondriumok mennyiségét ,és a bennük levő egyik szerkezeti elemet ,amely szükséges a hatékony működéshez,és amely elektronmikroszkóppal mérhető.A vizsgált betegekben már jelentősen sérült volt a mitokondrium ,és csökkent a működése.Három hónap után  észlelhető volt a helyreállítás megkezdődése ,a mitokondriumok ,és a bennük levő vizsgált képletek száma közelített a normálishoz , a működést jellemző molekuláris változások is pozitív irányba mutattak.Az embereken végzett kísérlet igazolta a korábban állatokban végzett tanulmány eredményeit . A villám kísérletet egyelőre 5 emberen végezték ,de az eredmények ismeretében egy tudományos szempontból értékelhető megfelelően tervezett vizsgálatra készülnek a kutatók,amelyhez most keresik a vállalkozó szellemű betegeket az Egyesült Államokban.

Forrás:ScienceDaily