Új diagnosztikai eszköz:polimer film ,amely elfogja a vérben kering? tumorsejteket

A tumorsejtek ,amelyek elszabadulnak ,és a véráramban keringenek képesek arra ,hogy áttétet képezzenek.Ez a folyamat rendkív?l nehezen ellen?rizhet? ,mert az ilyen  kering?  tumorsejtek száma nagyon kevés ,mindössze néhány sejt jut  minden milliárd vérsejtre.Most amerikai ,és kínai kutatók együttm?ködve kifejlesztettek egy különleges polimer fóliát ,amely képes elfogni ezt a néhány sejetet ,és a további fejlesztések után segít diagnosztizálni az el?re nyomuló rákot ,illetve értékelni a kezelések hatékonyságát.

A kutatók alacsony elektromos feszültség segítségével egy karboxil csoportokat tartalmazó polimert visznek  fel egy üveg felületre.A polimer az alkalmazott alacsony feszültségt?l (1-1,4V) függöen 100-300 nanométer nagyságú buborékokat képez.Különböz? kémiai átalakítások után a polimer felületéhez olyan antitest fehérjék tapadnak amelyekhez képesek kapcsolódni a legtöbb ráksejt által termelt antigén fehérjék ,amelyeket EpCAM-nek neveznek. Íly módon a film néhány milliliter vérb?l is képes a daganatos sejteket megragadni.

A csapat többféle daganatos sejttel végzett kísérletet,és a felhasznált  filmrétegek is többféle s?r?ségü ,és nagyságú buorékokat tartalmaztak.   Mikroszkóp alatt vizsgálták azt hogy hogyan fogják el a buborékok a rákos sejteket. Leghatékonyabbnak a 230 nanométer nagyságú és négyzetmikrométerenként 8 buborékot tartalmazó film bizonyult ,amely négyzetmilliméterenként 240 mellráksejtet fogott el.Ugyanez a film ,csak 30 méhnyakrák sejetet volt képes elfogni ,ezzel bizonyitva ,hogy az antitest filmek igen szelektívek lehetnek.

A film hatékonysága tehát függ a buborékok nagyságától ,és távolságától. Mivel ezek könnyedén változtathatók ,a módszer széles körben használható.A fejlesztések további iránya ,hogy optimalizálják a polimeren lev? nanostruktúrák hatékonyságát ,és egy közvetlen elektronikus leolvasási módszert fejlesszenek ki a mikroszkópos észlelés helyett.

Bámulatos brokkoli:edd magad egészségesre

Az Oregoni Állami Egyetem kutatói felfedeztek egy újabb hatásmechanizmust ,amellyel a keresztesvirágú zöldségfélékben -így a brokkoliban is-megtalálható “sulforaphane”  nev? vegyület védi az egészségünket.

A kutatások az epigenetika témájában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak világszerte. Ez a tudomány azzal foglalkozik ,hogy életünket ,és egészségünket nemcsak a genetikai felépítésünk szabályozza ,hanem az is ,hogy melyek azok a génjeink ,amelyek aktiválódnak.A gének manifesztációját azonban befolyásolják az étkezési szokásaink ,és a bennünket ér? toxikus hatások.A keresztes virágú zöldségekben azonosított sulforaphane nev? vegyület gátolja egy enzimcsalád m?ködését-HDAC. Ezek az enzimek  akadályozzák a tumorszupresszív  gének m?ködését, gátlásukkal tehát a szervezet tumorellenes védekez? mechanizmusát er?sítjük. A sulforaphane újonnan felfedezett epigenetikus mechanizmusa pedig a DNS-metiláció.A DNS metiláció a gének kikapcsolásának normális útja.A két útvonal összehangolt m?ködése segítséget nyújt  a sejt egyensúlyának fenntartásához,és a megfelel? m?ködéshez.

Az  megfelel? étkezéssel tehát hozzájárulhatunk a folyamatok  egyensúlyban tartásához,amelyek szerepet  játszanak a rák kialakulásában ,a neurodegeneratív betegségekben, a szív -és érrendszeri betegségekben ,az immunrendszer m?ködésében,és az öregedési folyamatokban.Sulforaphane-ban rendkív?l gazdag a brokkoli és a vele rokon karfiol,kelkáposzta.

Depresszió:az immunrendszer evolúciós mellékterméke?

A depresszió elég gyakori állapot az Egyesült Államokban minden tizedik feln?tt szembesül vele.Talán el?re kódolva van mindenkiben?Ez a feltételezés késztette a biológusokat ,hogy elméleteket keressenek arra ,hogy a depressziós viselkedés milyen evolúciós el?nyt kínálhat az ember  számára.

Néhány korábbi javaslat a pszichiáterek részér?l amely megpróbálta megmagyarázni a depresszió evolúciós hátterét ,arra koncentrált ,hogy ez a viselkedésforma hogyan hat az emberre és társadalmi környezetére.De egy új elmélet szerint ,-amely egyáltalán nem illeszkedik  a korábbihoz-a depresszió jelenlétét a fert?zésekkel szembeni ellenálló képességhez kapcsolják.Az ötlet szerint ,az a genetikai variáció ,amely magában hordozza a depresszióra való hajlam génjeit ,egy er?sebb immunrendszerrel párosul.Az elképzelést a Molecular Psychiatry cím? online folyóiratban tették közzé.

Néhány éve a kutatók kapcsolatot véltek fedezni a depresszió ,és a gyulladásos folyamatok között ,valamint az immunrendszer túlzott m?ködése között.Az emberek szervezetében ,akik depresszióval küzdenek a gyulladásos folyamatok szintje magasabb volt akkor is ,ha éppen nem harcolt a szervezetük semmiféle kórokozó ellen.A legtöbb genetikai variációról ,amelyeket összefüggésbe hoztak a depresszióval ,kiderülhet ,hogy befolyásolják az immunrendszer m?ködését.Ez késztette a kutatókat ,hogy elgondolkodjanak azon ,hogyan maradhatott a genomba ágyazva ez a génkészlet az evolúció során.

Az alapötlet az ,hogy az említett génkészlet el?segítette ,hogy az emberi szervezet hatékonyan lépjen fel a fert?zésekkel szemben az ?si környezetben.Különösen a gyermekek számára volt fontos ez , akik nem haltak bele a fert?zésekbe ,ugyanezeknek a géneknek a másik oldala viszont nem segítette a társas kapcsolatokat. Az emberiség korai  történetében a legf?bb halálok a fert?zés volt ,ezért a fert?zés túlélését segít? gének átörökítése kulcsfontosságú volt az emberek számára.A szerz?k javaslata szerint az evolúció során azok a gének kerültek kiválasztásra ,amelyekben összeköt?dnek a depressziós tünetek ,és az élettani reakciók.

A kutatás messzebbre is tekint ,és megpróbál összefüggést keresni a gyulladásos biomarkerek jelenléte és a között ,hogyan reagálnak az emberek a depresszió elleni kezelésekre.

És megint a csokoládé!!

Egy klinikai vizsgálat amelyet a  UC San Diego School of Medicine kutatói végeztek ,megállapította ,hogy el?rehaladott szívelégtelenség ,és 2. típusú cukorbetegség esetén a mitokondriumok szerkezetében három hónap alatt jelent?s javulás állt be.A kezelést epikatekinben dúsított kakaóval ,végezték.Az epikatekin egy flavonoid ,amely nagy mennyiségben található például az étcsokoládéban.

A mitokondrium struktúra felel?s a sejtek energiaellátásáért .Ezeknek az energiacelláknak a diszfunkciója jelentkezik bizonyos betegségek eredményeként  ,mint a szívbetegség ,vagy a 2.típusú cukorbetegség,és csökkent szív és vázizom teljesítménnyel jár.Ezek a betegek gyakran panaszkodnak er?tlenségre ,légszomjra ,járási nehézségekre még rövid távolságok esetén is.

A vizsgálatban részt vev?k három hónapon keresztül fogyasztottak étcsokoládét ,és kakaót ,amelyekkel naponta 100milligramm epikatekint vittek be a szervezetükbe. A vizsgálat elején ,és végén egyaránt mintát vettek a vázizomzatukból ,és mérték a mitokondriumok mennyiségét ,és a bennük lev? egyik szerkezeti elemet ,amely szükséges a hatékony m?ködéshez,és amely elektronmikroszkóppal mérhet?.A vizsgált betegekben már jelent?sen sérült volt a mitokondrium ,és csökkent a m?ködése.Három hónap után  észlelhet? volt a helyreállítás megkezd?dése ,a mitokondriumok ,és a bennük lev? vizsgált képletek száma közelített a normálishoz , a m?ködést jellemz? molekuláris változások is pozitív irányba mutattak.Az embereken végzett kísérlet igazolta a korábban állatokban végzett tanulmány eredményeit . A villám kísérletet egyel?re 5 emberen végezték ,de az eredmények ismeretében egy tudományos szempontból értékelhet? megfelel?en tervezett vizsgálatra készülnek a kutatók,amelyhez most keresik a vállalkozó szellem? betegeket az Egyesült Államokban.

Forrás:ScienceDaily