Még mindig érezzük a hatást ami az egy óra alvásmegvonással járt? Az elvesztett /vagy szerzett egy óra nagyobb jelent?séggel bír a szervezetünk számára mint gondolnánk. Talán veszélyesebb a szerep amit a test természetes ritmusának változásában játszik.

Úgy t?nik ha az óra rohan, vagy  hagy még nekünk egy lusta órát ez megváltoztatja a következ? héten a szívrohamok gyakoriságát. A kutatást amely a maga nemében igen nagy méret? volt az Amerikai Kardiológiai Kollégium 63. ülésén mutatták be.

A szívrohamok számának százalékos növekedése a nyári id?számítás bevezetése utáni hétf?n (összehasonlítva a többi hétf?vel) 25%. A tendencia akkor is így maradt amikor a statisztika eszközeivel kisz?rték a szezonális ingadozás hatását.

De az ellenkez?je ugyanígy igaz:mikor az id?számítás visszatér a szokásos kerékvágásba -?sszel- az óraátállítás utáni kedden a szívrohamok száma 21%-os esést mutat. (Akkor miért éppen kedden erre nem találtak választ)

Ha a héten bekövetkezett összes szívroham számát vizsgálták az nem mutatott kiugró értéket a nyári id?számítás bevezetésének hetében, de a hétf?  neuralgikus pont maradt, a hét többi napján pedig csökkenés volt tapasztalható.

Ez azt jelenti, hogy a szívbetegek akik ki vannak téve a szívroham kockázatának igencsak megsínylik az egy óra mínuszt.

A szívroham mindent összevetve leggyakrabban hétf?n reggel fordul el? -magyarázza a tanulmány  vezet?  szerz?je Amneet Sandhu (University of Colorado Denver ). Ha a többi hétf?t nézzük van némi eltérés az események számában de ez nem jelent?s. Amikor azonban ? és csapata a michigeni kórházak adatbázisaiban vizsgálta a nyári id?számítás bevezetése el?tti és utáni hétf?ket négy egymást követ? évben érdekes eredményt kapott. A nyári id?számítást megel?z? hétf?n átlag 93 szívroham, az óraátállítás utáni hétf?n átlag 125 szívroham történt. Az ugrás: 34 %

Bár a kutatók nem tudják megmondani mi ennek az oka azért van egy elméletük. A hétf? reggeli szívrohamok oka az új munkahét kezdése, az ezzel járó stressz, és az alvás -ébrenlét ciklusának megváltozása. Ehhez jön még esetünkben az elveszített egy óra. ?sszel a visszakapott egy óra pedig ellenkez? el?jel? változást hozott, de hogy ?sszel miért éppen kedden csökkent a szívrohamok száma arra nem találtak magyarázatot.

Az elemzés 2010 január elsejét?l 2013 szeptember 15.-ig tartott, az esetszám igen nagy  42 060,  és kb.1350 nap adatait elemezték.

A tanulmánytól függetlenül viták folynak arról hogy szükséges-e a nyári  id?számítás, amelyet széles körben alkalmaznak energiatakarékossági célból. Egyes szakért?k  megkérd?jelezik hogy valóban energiát takarítunk-e meg , negatív egészségügyi hatásai pedig úgy látszik nemcsak abban mutatkoznak meg hogy másnaposnak és rosszkedv?nek érezzük magunkat.

A tanulmány korlátai a szerz?k szerint

-csak egy állam statisztikáját tanulmányozták

-olyan típusú szívinfarktusokat amelyeknek esetében perkután koronária beavatkozásra volt szükség

-ezáltal a vizsgálatból kiestek azok a betegek akik meghaltak miel?tt a kórházba kerültek volna, vagy megkapták volna a szükséges beavatkozást.

A kutatás vezet?je szerint érdemes lenne összehasonlító elemzést végezni a trendekr?l olyan államokban mint Arizona vagy Hawaii ahol nincs nyári id?számítás.

Korábbi vizsgálatok már bizonyították hogy az alváshiány kiválthat szívrohamot, de az még nem tisztázott miért érzékeny néhány ember az alvás/ébrenlét ciklusának változására.

Forrás: ScienceDaily

A gondolat mostanság európai kutatókat is arra ösztönzött, hogy körülnézzenek óraátállítás ügyben.

„Az el?z? kutatások kimutatták, hogy a cirkadián ritmus (a természetes, bels? napi ritmus), az agy bels? órájának megszakítása megnöveli az ischemiás sztrók kockázatát, ezért vizsgáltuk az óra el?re- illetve visszaállítása körüli id?pontot. Meg akartuk tudni, vajon kockáztatja-e az emberek egészségét az óraátállítás” – magyarázza Jori Ruuskanen, a Turku-i Egyetem munkatársa (Finnország).

E célból megnézték az ischemiás sztrók adatait Finnországban, tíz évre visszamen?leg, valamint összehasonlították a 3033, sztrók miatt az óra átállítást megel?z? és követ? héten kórházba utalt beteg arányát – a két héttel el?tte vagy utána kórházba utalt 11 801 beteghez képest.

A kutatók úgy találták, hogy az ischemiás sztrók aránya 8 százalékkal volt magasabb az óraátállítás els? két napján. Két nap elteltével már nem volt különbség.

A rákbetegek 25 százalékkal gyakrabban kaptak sztrókot az óraátállítást követ?en, mint más id?szakban.
Ugyancsak nagyobb volt a kockázat – 20 százalékkal – a 65 év fölöttiek számára.

Forrás :Független.hu

Úgy látszik a tendencia a világ minden táján kimutatható!