Furcsa tudomány:ha túléljük ezt a hétfőt akkor elmondom mekkora szerencsénk volt!

Még mindig érezzük a hatást ami az egy óra alvásmegvonással járt? Az elvesztett /vagy szerzett egy óra nagyobb jelentőséggel bír a szervezetünk számára mint gondolnánk. Talán veszélyesebb a szerep amit a test természetes ritmusának változásában játszik.

Úgy tűnik ha az óra rohan, vagy  hagy még nekünk egy lusta órát ez megváltoztatja a következő héten a szívrohamok gyakoriságát. A kutatást amely a maga nemében igen nagy méretű volt az Amerikai Kardiológiai Kollégium 63. ülésén mutatták be.

A szívrohamok számának százalékos növekedése a nyári időszámítás bevezetése utáni hétfőn (összehasonlítva a többi hétfővel) 25%. A tendencia akkor is így maradt amikor a statisztika eszközeivel kiszűrték a szezonális ingadozás hatását.

De az ellenkezője ugyanígy igaz:mikor az időszámítás visszatér a szokásos kerékvágásba -ősszel- az óraátállítás utáni kedden a szívrohamok száma 21%-os esést mutat. (Akkor miért éppen kedden erre nem találtak választ)

Ha a héten bekövetkezett összes szívroham számát vizsgálták az nem mutatott kiugró értéket a nyári időszámítás bevezetésének hetében, de a hétfő  neuralgikus pont maradt, a hét többi napján pedig csökkenés volt tapasztalható.

Ez azt jelenti, hogy a szívbetegek akik ki vannak téve a szívroham kockázatának igencsak megsínylik az egy óra mínuszt.

A szívroham mindent összevetve leggyakrabban hétfőn reggel fordul elő -magyarázza a tanulmány  vezető  szerzője Amneet Sandhu (University of Colorado Denver ). Ha a többi hétfőt nézzük van némi eltérés az események számában de ez nem jelentős. Amikor azonban ő és csapata a michigeni kórházak adatbázisaiban vizsgálta a nyári időszámítás bevezetése előtti és utáni hétfőket négy egymást követő évben érdekes eredményt kapott. A nyári időszámítást megelőző hétfőn átlag 93 szívroham, az óraátállítás utáni hétfőn átlag 125 szívroham történt. Az ugrás: 34 %

Bár a kutatók nem tudják megmondani mi ennek az oka azért van egy elméletük. A hétfő reggeli szívrohamok oka az új munkahét kezdése, az ezzel járó stressz, és az alvás -ébrenlét ciklusának megváltozása. Ehhez jön még esetünkben az elveszített egy óra. Ősszel a visszakapott egy óra pedig ellenkező előjelű változást hozott, de hogy ősszel miért éppen kedden csökkent a szívrohamok száma arra nem találtak magyarázatot.

Az elemzés 2010 január elsejétől 2013 szeptember 15.-ig tartott, az esetszám igen nagy  42 060,  és kb.1350 nap adatait elemezték.

A tanulmánytól függetlenül viták folynak arról hogy szükséges-e a nyári  időszámítás, amelyet széles körben alkalmaznak energiatakarékossági célból. Egyes szakértők  megkérdőjelezik hogy valóban energiát takarítunk-e meg , negatív egészségügyi hatásai pedig úgy látszik nemcsak abban mutatkoznak meg hogy másnaposnak és rosszkedvűnek érezzük magunkat.

A tanulmány korlátai a szerzők szerint

-csak egy állam statisztikáját tanulmányozták

-olyan típusú szívinfarktusokat amelyeknek esetében perkután koronária beavatkozásra volt szükség

-ezáltal a vizsgálatból kiestek azok a betegek akik meghaltak mielőtt a kórházba kerültek volna, vagy megkapták volna a szükséges beavatkozást.

A kutatás vezetője szerint érdemes lenne összehasonlító elemzést végezni a trendekről olyan államokban mint Arizona vagy Hawaii ahol nincs nyári időszámítás.

Korábbi vizsgálatok már bizonyították hogy az alváshiány kiválthat szívrohamot, de az még nem tisztázott miért érzékeny néhány ember az alvás/ébrenlét ciklusának változására.

Forrás: ScienceDaily

A gondolat mostanság európai kutatókat is arra ösztönzött, hogy körülnézzenek óraátállítás ügyben.

„Az előző kutatások kimutatták, hogy a cirkadián ritmus (a természetes, belső napi ritmus), az agy belső órájának megszakítása megnöveli az ischemiás sztrók kockázatát, ezért vizsgáltuk az óra előre- illetve visszaállítása körüli időpontot. Meg akartuk tudni, vajon kockáztatja-e az emberek egészségét az óraátállítás” – magyarázza Jori Ruuskanen, a Turku-i Egyetem munkatársa (Finnország).

E célból megnézték az ischemiás sztrók adatait Finnországban, tíz évre visszamenőleg, valamint összehasonlították a 3033, sztrók miatt az óra átállítást megelőző és követő héten kórházba utalt beteg arányát – a két héttel előtte vagy utána kórházba utalt 11 801 beteghez képest.

A kutatók úgy találták, hogy az ischemiás sztrók aránya 8 százalékkal volt magasabb az óraátállítás első két napján. Két nap elteltével már nem volt különbség.

A rákbetegek 25 százalékkal gyakrabban kaptak sztrókot az óraátállítást követően, mint más időszakban.
Ugyancsak nagyobb volt a kockázat – 20 százalékkal – a 65 év fölöttiek számára.

Forrás :Független.hu

Úgy látszik a tendencia a világ minden táján kimutatható!