Ha sokáig élünk azt a kutyáinknak köszönhetjük majd

1964-ben egy csoport kanadai tudós hajózott át a Húsvét-szigetekre hogy az aránylag elszigeteltségben él? lakosság egészségi állapotát vizsgálja.A munka közben a kíváncsi tudósok nemcsak a sziget híres szobrait látogatták meg, de biztos ami biztos alapon biológiai mintákat is vettek innen-onnan annak reményében hogy a világnak ezen a táján egy váratlan kincsre találnak.És valóban az eredmény egy új  antibiotikum lett amelyet egy helyi baktérium szekretált. A vegyület pedig a szigetr?l kapta a nevét ahonnan a baktérium származott  Rapa Nui, és a vegyület rapamicin.

Majd 35 évnyi ugrás az id?ben  amely alatt az antibiotikum nagy utat tett meg : a szigetlakóból  a világ kórházainak hasznos segít?társává vált, leginkább olyan helyeken ahol transzplantációkat végeznek. Ennek az antibiotikumnak ugyanis igen különleges tulajdonságai vannak:

-képes elnyomni az immunrendszert, ami azt jelenti hogy a transzplantált betegekben megállítja azt a folyamatot amellyel a szervezet  az új szervt?l igyekszik megszabadulni, ezért a veseátültetések után alkalmazott kilök?dés elleni keverék alkotórésze

-képes leállítani a sejtosztódást és ez a képessége potenciális rákgyógyszerré teszi

– az utolsó tulajdonsága pedig amelyet csak nemrég fedeztek fel és a  mostani cikkünk apropóját adja hogy képes meghosszabbítani az életet.

german shepherdMinden bizonnyal az egész  világon címlapra került volna akkoriban (2009 ) a felfedezés ha  nem lettek volna ott a jelent?s mellékhatások is -amelyek más oldalról természetesen el?nyök is lehetnek -többek között  az immunrendszer visszanyomása. Az új felfedezés tehát nem jelentette azt hogy karnyújtásnyira van t?lünk a hosszú élet titka -élethosszabbítás mellékhatások nélkül.

Mindezek ellenére a rapamicin bekerült egy tesztporgramba (National Institute on Ageing Interventions) amely  lehetséges élethosszabbító anyagokat vizsgált egereken. Foglalkoztak már itt a zöld tea kivonat , az aszpirin, a resveratrol, és a koleszterinszint csökkent? szimvasztatin ebbéli hatásaival. Bárki szponzorálhat egy számára érdekesnek ítélt  vegyületet amely ha átesik a kezdeti sz?r?n három egymástól független laboratórium teszteli egereken .

Az egerekkel 600 napos korukban kezdték el etetni a rapamicint  amely a hím állatok életét  9%-kal hosszabbította meg, a n?stény állatokét pedig 14%-kal. Ha más kontextusba akarjuk megmutatni ezeket az eredményeket  akkor azt mondhatjuk  ha megakadályoznánk az  érelmeszesedés és daganat  okozta halálozásokat akkor is csak  kevesebb mint 9%-kal tudnánk növelni az ember élettartamát.

Mi a titka ennek a különleges vegyületnek

A rapamicin hatása sokat vizsgált és igen jól  meghatározott.  Úgy m?ködik hogy gátol egy enzimet – amelyet nagyon elmésen éppen róla neveztek el TOR-nak ( target of rapamycin). A TOR m?ködésének gátlása befolyásolja az élet hosszúságát egyszer?bb felépítés? állatokban és eml?sökben egyaránt. S?t a TOR  volt az els? fehérje amelyr?l kimutatták, hogy befolyásolja mind  a négy modell faj élettartamát amelyeket  a tudósok gyakran használnak arra  hogy tanulmányozzák  az öregedés folyamatát: éleszt? , férgek , legyek és most egerekben.

S?t az egész úgy néz ki mintha a TOR enzim egy bonyolult hálózat közepén ülne és m?ködésének  megváltoztatásával folyamatok egész sora változna meg. Tehát megváltozik a sejtek növekedése, osztódása,  ahogyan a fehérjék gyártják az RNS-t , ahogy a nem kívánatos anyagok újra felhasználhatóvá válnak, ahogy az energia folyamatok m?ködnek- ezek meghatározó mértékben befolyásolják a gerinctelenek életének hosszúságát.

Van tehát egy vegyületünk amelynek élethosszító tulajdonsága már bizonyítható eml?sökön, igaz ezek az eml?sök csak az aránylag rövid élet? egerek. Hogyan lehetne ezeket az eredményeket emberre vonatkoztatni.Természetesen nem úgy hogy emberkísérleteket végzünk.Ez igen hosszadalmas és költséges lenne. A gyógyszer pedig amit eddig egészen másra használtak a hosszas szedés ideje alatt komoly mellékhatásokat is okozhatna. Vesetranszplantáltak esetében a cukorbetegség megnövekedett kockázatát és egyéb tüd?komplikációkat  már amúgy is a számlájára írják.Valamint a molekulát már nem  lehetne szabadalmaztatni tehát a gyógyszeripari vállalatok  nem vállalnak ilyen mérték? befektetést.

Két kutató javaslatára ( Matthew Kaeberlein és Daniel Promislow  University of Washington Seattle) kutyákon fognak alacsony dózisú rapamicinnel kísérletezni és ellen?rzik meghosszabbítja-e a kutyák életét.A kutatók azt várják hogy egészséges kutyákon és kis dózisban alkalmazva a kísérlet során nem várható probléma.A kedvtelésb?l tartott kutyák reálisabb tesztalanyok mint a laboratórium körülmények között tartott egerek.A háziállatokat ugyanazok a környezeti hatások érik mint gazdáikat és hasonlóak a korral járó betegségeik is.

A kutatáshoz nagy test? kutyákat választanak ki  amelyek kb. 8-10 évig élnek. Körülbelül 6-9 éves korukban kezdenék a szer adagolását. Néhány hónap leforgása alatt már adatokat lehetne gy?jteni arról milyen hatással van a szer a szívm?ködésre vagy arról hogyan javítja az egyéb egészségügyi paramétereket, és az egész vizsgálat kb. 3 évig tartana. Az els? aránylag kis  létszámú tesztet  a tervek szerint kés?bb nagyobb létszámú kutatás követné, és közben talán magát a mechanizmust is meg lehetne fejteni. Matthew Kaeberlein azt is tervbe vette, hogy amint elég id?s lesz saját német juhász kutyáját is bevonja a vizsgálatba.

A néhány meghívott szakért? akik  állatorvosok és a biológiai öregedés ismer?i október végén találkoztak hogy megvitassák egyáltalán hogyan lehetne egy ilyen kutatást felépíteni és kivitelezni. A terv a lehet? legegyszer?bb az állatok gazdáját kérik fel az együttm?ködésre, az állatok a táplálékkal kapnák a gyógyszert. A lehetséges alanyok pedig a labradorok, golden retrieverek,  és  német juhász kutyák. Az eredmény pedig amellett hogy a remények szerint meghosszabbítaná a házi kedvencek életét, támogatást nyújtana az önkénteseken elvégzett vizsgálat megtervezéséhez.

Forrás: Nature