Bármilyen idegen anyagot viszünk be szervezetünkbe gyógyszerként, vagy egészségünk meg?rzése érdekében, a bejutott anyagok útja a szervezetben azonos. Ez azt jelenti azonos útjuk során ugyanazokon a membránokon keresztül szívódnak fel és ürülnek ki, ugyanazokkal az enzimekkel találkoznak, transzportfolyamataikat ugyanazok a fizikai, és kémiai törvényszer?ségek befolyásolják. Ebb?l következ?en az egy id?ben, és egy helyen lév? anyagok módosíthatják egymás útját a szervezetben. Meggátolhatják pl. a felszívódást -ekkor az egyiknek hiába várjuk a hatását- vagy a kiürülést – kumuláció felhalmozódás fordulhat el?-. A továbbiakban a gyógyszer (vagy egyéb kívülr?l bevitt anyag ) útját követjük a szervezetben, és néhány alapvet? összefüggésr?l lesz szó, amely jelent?sen befolyásolhatja az elérni kívánt hatást.
Egy gyógyszermolekulával kapcsolatban a kifejlesztése során sok mindent vizsgálnak, természetesen el?ször azt, van-e valamilyen hatása az él? szervezetre, pozitív vagy negatív irányban (hatás, mellékhatás, toxicitás). A gyógyszerforma igényeknek megfelel? kifejlesztése után kezd?dik a készítmény él? szervezetbeli tesztelése, el?ször laboratóriumi kisállatokon, majd a humán vizsgálatok 3 fázisán keresztül.
A gyógyszer sorsát a szervezetben az ún. LADMER rendszer írja le. A mozaikszó jelentése:
L=Liberalizáció(a hatóanyag felszabadulása a gyógyszerformából)
A=Abszorpció(a hatóanyag felszívódása a véráramba)
D=Disztribúció(megoszlás a szervezet vízterei között)
M=Metabolizáció (átalakítás olyan formává amely lehet?vé teszi a kiürülést)
E=Exkréció vagy elimináció (amely a kiürülést jelenti)
R=Reszponz (vagy válasz amely maga a hatás)
A felszívódás: A gyógyszerek, vitaminok, nyomelemek túlnyomó többségüben szájon át kerülnek a szervezetbe. Ezek az anyagok az emészt?rendszer különböz? traktusainak nyálkahártyáiról szívódnak fel. Ett?l eltér? adagolási módok például az orr nyálkahártyáján felszívódó sprayk, cseppek, a tüd? nyálkahártyáján felszívódó gázok, srayk, aerosolok, a szem köt?hártyájára kerül? szemcseppek, a hüvelyben illetve a húgycs?ben alkalmazott kúpok pálcikák, a b?r felületér?l szívódó tapaszok, ken?csök, krémek, az implantációs készítmények, amelyek a b?r alatti depókból folyamatosan oldódnak ki, illetve az injekciós gyógyszerformák. A legtöbb esetben, kivéve a szájon át történ? adagolást, nem nagyon fordul el?, hogy a felszívódás helyén egy id?ben több hatóanyag van jelen, így arra sem kell számítani, hogy ezek kölcsönhatásba lépnének egymással és megváltoztatnák egymás felszívódását. Az intravénás adagoláson kív?l minden más esetben a gyógyszerhatás feltétele, hogy az alkalmazás helyér?l a szisztémás keringésbe jutva annak segítségével a hatóanyag eljusson az alkalmazás helyére. Ebb?l következik, hogy a gyógyszernek csak az a része hasznosul biológiailag, amely el tud jutni a keringésbe.
Az emészt? traktus egész felületét nyálkahártyák borítják, amelyek túlnyomó többségükben lipoid összetétel?ek, ezért a lipoidoldékony molekulák akadálytalanul átjutnak rajtuk. A membrán állandóan változó struktúrájában jelen vannak pórusok, és nagyobb csatornácskák is, el?bbieken keresztül a vízoldékony kis molekulák, utóbbiakon keresztül a szintén vízoldékony nagyobb molekulák tudnak átvándorolni. Az molekulák oldékonyságán kívül a felszívódásukat nagy mértékben befolyásolja fizikokémiai tulajdonságuk, polarizáltságuk, ionizáltságuk. A molekula polaritását kémiai úton befolyásolni lehet, különböz? atomcsoportok rávitelével a molekulára, ionizációjukat viszont jelent?sen befolyásolja a környezetük pH értéke (a pH érték a környezet savasságának, illetve lúgosságának mér?száma). Ennek a fogalomnak a következ?kben nagy jelent?sége lesz, amikor azt vizsgáljuk, hogy az egymással egy id?ben szedett gyógyszerek, az étkezés, és egyéb tényez?k hogyan befolyásolják a felszívódást.
A gyógyszermolekulák membránokon való keresztüljutását természetesen segítik a szervezet folyamatai is pl.: passzív diffúzió, filtráció, aktív transzport, endocitózis.
Felszívódás az emészt?traktus nyálkahártyáiról
A szájon át adott gyógyszerek aránylag kevés id?t töltenek el a szájüregben. A gyógyszerek többsége gyengén bázikus elektrolit, amelyek a szervezet pH-ján jól felszívódik. A szájüreg különösen alkalmas erre nyálkahártyájának jó vérellátottsága, és neutrális pH.-ja miatt. Innen a hatóanyag könnyen gyorsan felszívódik, a véráramba jutva kikerüli a máj portális keringését (a májba jutás a legtöbb esetben hatóanyag veszteséget okoz, mivel a máj egyik funkciója a méregtelenítés, tehát a szervezetbe jutott idegen anyagok bontása és kiüríthet?vé tétele). A szájból való felszívódás akkor fontos, ha gyors hatást akarunk elérni, illetve az adagolás szempontjából meg szeretnénk tartani a teljes hatóanyagtartalmat. Jellemz? példa a nyelv alól szívódó nitroglycerin tartalmú, illetve egyéb gyors vérnyomáscsökkent?, érgörcsoldó hatású gyógyszer, amelyekt?l gyors, és semmi mástól nem befolyásolt hatást várunk.
Az emészt?traktus következ? része a gyomor már problémásabb terület, mert itt sok minden más befolyásolhatja a felszívódást, amiért általában az utasítások be nem tartása, más részr?l egyéb, esetleg vény nélkül szedett gyógyszerek együtt alkalmazása, illetve betegségek a felel?sek. A gyomor nyálkahártyájának nagy felszíne, b? vérellátása, jó feltételeket teremt a gyógyszerek felszívódásának. A pH-ja azonban a szervezet egészéhez képest extrém, és teljesen eltér?, nagyon alacsony: pH 1-2. Egyéb itt nem részletezett kémiai okokból ezen a pH -n a gyógyszerek nagy többségét alkotó gyenge bázisok ionizálódnak (töltéssel rendelkeznek), ami lipoidoldékonyságukat rontja. (Emlékeztet?ül: a nyálkahártyákat zömében lipoidok alkotják, amelyeken a töltés nélküli -apoláros)-molekulák jó lipoid oldódási viszonyaik miatt könnyen átjutnak.) A gyomorból tehát a savas karakter? gyógyszermolekulák szívódnak jól amelyek ezen a pH-nem ionizáltak, viszont aránylag kis hányadot képviselnek. Az el?bb elmondottakból következik, hogy egyes gyógyszereket nem véletlenül látnak el intesztinoszolvens (bélben oldódó bevonattal) amely a hatóanyagot védi a gyomor sósavtartalmától, és arra szolgál, hogy sértetlenül átjusson a gyomron, és a számára megfelel? felszívódási viszonyok között essen szét, így teljes hatóanyag tartalma a megfelel? körülmények közé jutva felszívódhasson. Ennek megsértése, darabolás, szétrágás estén hatóanyagvesztéssel számolhatunk.
Az emészt?traktus következ? része a bélrendszer, amelynek felületét bélbolyhok borítják jelent?sen növelve a felszívódás felszínét, vér és nyirokkeringése kiváló, pH-ja segíti a zömmel bázikus jelleg? hatóanyagok ionizációjának visszaszorítását. A vékonybélben a felszívódás befejez?dik. A vastagbél szintén alkalmas a felszívódásra, erre azonban csak egyes kóros folyamatok esetén kerül sor, például hasmenés esetén amikor az anyag áthaladása az emészt?traktuson id?ben felgyorsul, és ez nem teszi lehet?vé a vékonybélben a teljes felszívódást. És végül, de nem utolsó sorban a végbélb?l való felszívódás szintén fontos, ha a beteg nem együttm?köd? -kis gyerek, eszméletlen beteg, vagy ha az anyag súlyos nyálkahártyairritációt okoz, és jelent?s el?ny az, hogy az itt felszívódott gyógyszeranyagok elkerülik a máj portális keringését ahol metabolizálódhatnak, és rögtön a szisztémás keringésbe jutnak, ahol gyorsan eljutnak hatásuk helyszínére.
A gyomor béltraktusból való felszívódást jelent?sen befolyásolni tudjuk a gyógyszerforma változtatásával, oldott kismolekulájú, kis szemcseméret?, anyagok alkalmazásával stb., ám ez a gyóyszertechnológia hatáskörébe tartozik. A gyógyszerek felszívódására azonban az általunk szedett vitaminok, makro-, és mikroelemek, továbbá a vény nélkül kapható gyógyszerek is hatással vannak, és ezeknek együttes alkalmazása szinte kiszámíthatatlan problémát okozhat. A továbbiakban néhány egyszer? tudnivaló következik, amelyek nagyban befolyásolják a fent említett folyamatokat.
Utasítások a gyógyszerszedéssel kapcsolatban
A kialakított gyógyszerforma a hatóanyag legoptimálisabb felszívódását teszi lehet?vé. A bevonatok, a tablettáknál az irányított felszívódást (id?ben retardizált, vagy a hatóanyag térbeni eljuttatása a megfelel? helyre), el?segít? egyéb technológiai alkalmazások teszik a gyógyszert kerek egésszé. Ezeknek megsértése, darabolása szétrágása az egész struktúra tulajdonságainak megváltozását vonja maga után, aminek következménye pl. a hatóanyag sérülése, hatástalanná válása, esetleg a hatóanyag túl gyors felszabadulása ha az id?beliséget biztosító mátrixot megsértjük.
Az utasításokkal kapcsolatban a másik alapvet?en fontos dolog az étkezésekkel kapcsolatos tudnivalók betartása. Az gyomor telítettsége megváltoztatja a pH viszonyokat, és a cikk el?z? részeiben leírtaknak megfelel?en ennek megváltozása hatással van a hatóanyagok felszívódására. Az utasításokban pontosan jelölik, ha a gyógyszert konkrét módon kell bevenni, étkezés el?tt, közben, vagy étkezés után és ezzel némely esetben nem csak a hatóanyagot védik, hanem a gyomor nyálkahártyáját is az irritáló hatástól.
És végül néhány szó a sokunk által használt vitamin- nyomelem kombinációkról, az általánosan szedett Ca-tartalmú tablettákról, és pezsg?tablettákról, a savleköt?kr?l, és fájdalomcsillapítókról.
A savleköt? hatású gyógyszerek hatóanyagai általában aluminium és magnézium-hidroxidok, amelyek beavatkoznak a gyomor normális pH-jába, lúgos irányba tolva el azt, ami nehezen oldódó gyógyszer-ásványi anyag -komplex kialakulásához vezet, illetve bizonyos gyógyszerek felszívódására a pH változás önmagában is kedvez?tlen hatással van. Javaslat: antacidok, és egyéb más gyógyszerek, vitaminok ásványi anyagok nyomelemek szedése között legalább 2 óra különbség legyen.
Calcium, magnézium, vas, cink tartalmú étrendkiegészít?k csökkentik bizonyos antibiotikumok hatását, mert nagymolekulájú, nehezen felszívódó komplexeket képeznek velük. A csökkent felszívódás miatt, nem megfelel? a hatóanyag koncentráció- a hatás csökken. A fent említett ásványi anyagok minden multivitamin készítményben el?fordulnak, illetve önmagukban is kaphatóak, és a megoldás ismét a megfelel? id?intervallum hagyása a kétféle készítmény szedése között.
A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók hatóanyagai az acetilszalicilsav, indometacin, diklofenak amellett hogy a gyomor nyálkahártyáját irritálhatják, akadályozzák a vas, a folsav és a B12 vitamin felszívódását, ezek tartós szedése estén figyelni kell a táplálék megfelel? folsav illetve B12 vitamin tartalmára. Vas gyógyszeres pótlására csak valódi igazolt vashiány estén lehet szükség, de igen sok kisebb hatóanyagtartalmú vaskészítmény kapható. Ezek szedésér?l általános tudnivaló, hogy a vas igen kismértékben szívódik fel, felszívódását C-vitaminnal, C-vitamin tartalmú gyümölcslével segíteni lehet, lehet?leg éhgyomorra, étkezés el?tt legalább fél órával ajánlatos bevenni, egyes élelmiszerek pl. a kávé és a tea polifenol tartalma, a tej calcium tartalma, vagy nagy mennyiség? korpa fogyasztása csökkenti a felszívódását.
E néhány kiragadott példa mutatja, hogy bármilyen céllal szedett gyógyszer vagy multivitamin készítmény hatóanyagai egymás felszívódására, ezáltal hatására jelent?s befolyással vannak, ennek kiküszöbölésére az utasítások pontos betartása és id?intervallum tartása a legmegfelel?bb.
Cs.T.-né dr . gyógyszerész