Fűszer formájában behozott gyönyör

A ceyloni fahéjfa, latin nevén Cinnamomum zeylanicum, a babérlevelűek családjába tartozó, örökzöld fa, amely akár 10 méter magasra is megnőhet. Fényes, bőrszerű levelei és halványzöld, szinte észrevétlen virágai vannak. Az egzotikus növény minden része rendkívül intenzíven illatozik, természetesen fahéj illattal.

Ez a közkedvelt fűszernövény eredetileg Sri Lankáról és India délkeleti partjairól származik, de nagy mennyiségben termesztik Brazíliában, Jamaicában, Kínában és a Seychelle-szigeteken. A fahéjfának növekedéséhez állandó, magas hőmérsékletre van szüksége. A föld helyett az árnyékos helyeket és a tiszta homokot kedveli, no meg persze ideális esetben a szüntelen esőt. Éppen ezért saját fahéjfa termesztéséről mi csak álmodhatunk, és meg kell elégednünk a távoli országokból beszállított, boltokban megvásárolt fahéjjal. Egy azonban biztos: az egészben árult fahéj jobb, mint az őrölt. Az egészben árult fahéjnak mindig jobb a minősége, és hosszabb ideig megőrzi jellegzetes aromáját.

Kiváló gyógyhatások

A fahéj emberemlékezet óta kiváló árucikknek számit, és egyértelmű, hogy az egyik legrégebben ismert aromatikus növény a Földön. Erről tanúskodik az is, hogy a fahéjjal már az Ószövetségben is találkozhatunk (Sába királynője adott ajándékba fahéjat Salamon királynak, illetve fahéjjal kenték be a frigyszekrényt). A fahéjat már az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak is nagyra értékelték. Vele ízesítették ételeiket, italaikat, de tömjénként is használták a templomok megtisztításához.

A fahéjfa fiatal hajtásairól származó fahéjkéreg elsősorban illóolajat, szacharidokat, cserzőanyagokat és nyákot tartalmaz. Főleg fűszerként használják a pékek, a cukrászok, valamint többfajta élelmiszert is tartósítanak vele. Mindemellett a fahéj kiváló gyógyhatásairól ugyancsak nevezetes.

A hagyományos kínai orvoslásban (hko) a fahéj egyfajta mindent gyógyító szer (panácea), ezért gyakorlatilag egyetlen gyógynövénykeverékből sem hiányozhat. A fahéj főzet, tinktúra, tabletta vagy illóolaj formájában (az utóbbi inhaláláshoz vagy masszázshoz) használható. A fahéjkéregnek csípősen édes íze és rendkívül forró eszenciája van. A hko szerint a fahéj erősíti a vese energiáit, valamint melegíti az emésztőrendszert. Mindezzel összességében előnyösen hat az anyagcsere-folyamatokra, illetve megszünteti az emésztéssel kapcsolatos problémákat.

Melegítő és fertőtlenítő (antiszeptikus) tulajdonságának köszönhetően kiválóan alkalmazható megfázásos betegségek, nátha, köhögés, torokfájás esetén, valamint elősegíti az izzadást, és jótékony hatású ízületi gyulladásban (arthritis), továbbá reumás fájdalmakra. Enyhítheti a változókori (klimaxos) panaszokat is. A fahéj kedvezően hat még rosszullét, étvágytalanság, hányás és felfújódás esetén, és hatékony segítséget nyújt kólikánál, hasmenésnél.

Cukorbetegeknek különösen ajánlott

Erősít; tonizáló hatásának köszönhetően képes megszüntetni a fáradtságot, és csillapítja a fájdalmat. A keleti hagyományok szerint a fahéj enyhe szexuális vágyserkentő (afrodiziákum) is. Ez valószínűleg annak a következménye, hogy fokozza a kismedencei szervek vérellátását.

A fahéj nemcsak hosszú téli estékre való, kellemes fűszer, hanem a cukorbetegeknek is ajánlott, remek finomság, ugyanis tudományosan bizonyított tény, hogy jelentős mértékben csökkenti a vércukorszintet. A szakértők erre teljesen véletlenül jöttek rá, amikor azt vizsgálták, miként hat az almás pite a vércukorszintre. A várakozásokkal ellentétben ugyanis a süteményt elfogyasztó személyeknél a vércukorszint nem nőtt, hanem még csökkent is. További kutatások pedig bebizonyították, hogy ezért a paradoxonért az almás pitében levő fahéj a felelős.

A fahéj elválaszthatatlanul összefonódott a hideg estékkel és a forralt borral, amelyet a fagyban topogva kortyolgatunk. A forralt bor kortyolgatásának megvan a maga varázsa, poétikája és stílusa. Remek alkalmat nyújt a megállásra egy romantikus séta idején is. A kellemes téli atmoszféráért azonban nem kell feltétlenül kimennünk az utcára.

Forralt bor a kandalló mellett

Kuporodjon nyugodtan a kandalló mellé, vegye kezébe az óriási bögrét vagy a vastag üvegpoharat a forralt borral, nézzen mélyen a lángokba, és ne gondolkodjon semmin, csak egyszerűen létezzen… Meglátja, hogy pár perc múlva milyen jól érzi majd magát, és elkezdi szeretni a telet, mert ez a varázslatos itóka csak télen élvezhető igazán.

A forralt bornak a kelta irodalomban igazán költői nevet adtak: “a szerelmesek itala”. Többféle szertartáson, például eljegyzésen vagy intim együttlét alkalmával fogyasztották. A fahéj ugyanis finomabbá teszi az érzékeket, segíti férfi és nő egymásra hangolódását.

Forrás: Tereza Viktorova