Furcsa tudomány: Hogyan védi meg a bor az idegsejteket?

Red wine pouring into a wine glass. Selective focus on the red wine.

Félreértések elkerülése végett: a túlzott alkoholfogyasztás nem tartozik az idegsejt-véd? tevékenységek körébe. Kizárólag a mérsékelt borfogyasztásról beszélnek a kutatók, amikor hangsúlyozzák a bor áldásos hatását az öregedéssel járó kognitív romlás késleltetésére, illetve a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulására, ezekre az idegrendszeri degeneratív betegségekre.

Dr. Esteban-Fernández és munkatársai a madridi Táplálkozástudományi Kutató Intézetb?l a bor idegrendszert véd? hatásának molekuláris mechanizmusát vizsgálták.

Ahelyett, hogy közvetlenül a bort vizsgálták volna, azokat a vegyületeket nézték meg alaposabban, amelyek a bor emészt?rendszerben való lebontása után visszamaradnak.

Kiválasztottak néhány metabolitot azoknak az embereknek a vizeletéb?l és székletéb?l, akik rendszeresen, de mérsékelt mennyiségben fogyasztanak bort. Ezeket a metabolitokat stresszhatás alatt lev? emberi sejtekhez adták, ami normális esetben az idegsejtek rendellenes m?ködését és pusztulását váltja ki.

Ilyen körülmények között szokott elkezd?dni a neurodegeneratív rendellenességek kialakulása.

A kutatás szerint a különböz? fenolvegyületek és aromaanyagok metabolitjai megvédik a sejteket a stressz miatti pusztulástól.

A legmeglep?bb eredmény azonban az volt, hogy a metabolitok a sejt különböz? pontjain fejtik ki a hatásukat, megakadályozva a jel továbbítása következtében beálló sejthalált.

Ezért fontos a bor metabolitja pontos összetételének ismerete az idegrendszeri véd? hatásra nézve. A metabolit-összetétel azonban függ a bél mikrobiomjának összetételét?l, minthogy a bélflóra bontja le a bort különböz? metabolitokra.

„Más szóval, a bélmikrobáink közötti különbségek különböz? metabolitokat hoznak létre. Ami azt az elméletet igazolja, hogy az emberekre más-más hatást gyakorol a táplálék. Ezt az egyéni különbséget nem lehet kihagyni a számításból, amikor egy bizonyos élelem egészségre gyakorolt hatását meg akarjuk érteni, mint most, a diéta szerepét a normális agym?ködés el?segítésében” – magyarázza Dr. Esteban-Fernández.

„Fontos, hogy megértsük: bizonyos táplálék-összetev?k felel?sek az egészségre gyakorolt kedvez? hatásért – a neurodegeneratív betegségek kialakulásától való védelemért. Nem használtunk semmilyen gyógyszert. Én nem szoktam azt tanácsolni, hogy diétával helyettesítsük a gyógyszereket, de szeretném fölhívni a figyelmet arra, mennyire képes segíteni a táplálékunk a betegségmegel?zésben, vagy mennyire képes csökkenteni a megbetegedés kockázatát. Mi sem egyszer?bb, mint elmenni a szupermarketbe és zöldségeket-gyümölcsöt vásárolni. Csak az egyénen múlik a kiegyensúlyozott táplálkozás.”

„Én nagyon elkötelezett vagyok az egészséges, zöldségekben-gyümölcsökben b?velked? táplálkozás mellett és az iparilag telített zsírok csökkentése mellett. Igyekszem a táplálkozási szokásaimat amennyire csak lehet, egészségesen tartani, de azt gondolom, az is fontos, hogy ne váljon az ember kényszeressé. Manapság a társadalom tele van hamis mítoszokkal a táplálkozásról, a tudománynak és a médiának is feladata van abban, hogy ne terjedjenek ezek a diéta-pletykák, ugyanakkor az emberek tudatában legyenek: fontos a táplálkozásuk az egészségük érdekében.”

A tanulmány a Frontiers in Nutrition cím? táplákozástudományi szakfolyóiratban jelent meg.

Független.hu