Félreértések elkerülése végett: a túlzott alkoholfogyasztás nem tartozik az idegsejt-védő tevékenységek körébe. Kizárólag a mérsékelt borfogyasztásról beszélnek a kutatók, amikor hangsúlyozzák a bor áldásos hatását az öregedéssel járó kognitív romlás késleltetésére, illetve a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulására, ezekre az idegrendszeri degeneratív betegségekre.
Dr. Esteban-Fernández és munkatársai a madridi Táplálkozástudományi Kutató Intézetből a bor idegrendszert védő hatásának molekuláris mechanizmusát vizsgálták.
Ahelyett, hogy közvetlenül a bort vizsgálták volna, azokat a vegyületeket nézték meg alaposabban, amelyek a bor emésztőrendszerben való lebontása után visszamaradnak.
Kiválasztottak néhány metabolitot azoknak az embereknek a vizeletéből és székletéből, akik rendszeresen, de mérsékelt mennyiségben fogyasztanak bort. Ezeket a metabolitokat stresszhatás alatt levő emberi sejtekhez adták, ami normális esetben az idegsejtek rendellenes működését és pusztulását váltja ki.
Ilyen körülmények között szokott elkezdődni a neurodegeneratív rendellenességek kialakulása.
A kutatás szerint a különböző fenolvegyületek és aromaanyagok metabolitjai megvédik a sejteket a stressz miatti pusztulástól.
A legmeglepőbb eredmény azonban az volt, hogy a metabolitok a sejt különböző pontjain fejtik ki a hatásukat, megakadályozva a jel továbbítása következtében beálló sejthalált.
Ezért fontos a bor metabolitja pontos összetételének ismerete az idegrendszeri védő hatásra nézve. A metabolit-összetétel azonban függ a bél mikrobiomjának összetételétől, minthogy a bélflóra bontja le a bort különböző metabolitokra.
„Más szóval, a bélmikrobáink közötti különbségek különböző metabolitokat hoznak létre. Ami azt az elméletet igazolja, hogy az emberekre más-más hatást gyakorol a táplálék. Ezt az egyéni különbséget nem lehet kihagyni a számításból, amikor egy bizonyos élelem egészségre gyakorolt hatását meg akarjuk érteni, mint most, a diéta szerepét a normális agyműködés elősegítésében” – magyarázza Dr. Esteban-Fernández.
„Fontos, hogy megértsük: bizonyos táplálék-összetevők felelősek az egészségre gyakorolt kedvező hatásért – a neurodegeneratív betegségek kialakulásától való védelemért. Nem használtunk semmilyen gyógyszert. Én nem szoktam azt tanácsolni, hogy diétával helyettesítsük a gyógyszereket, de szeretném fölhívni a figyelmet arra, mennyire képes segíteni a táplálékunk a betegségmegelőzésben, vagy mennyire képes csökkenteni a megbetegedés kockázatát. Mi sem egyszerűbb, mint elmenni a szupermarketbe és zöldségeket-gyümölcsöt vásárolni. Csak az egyénen múlik a kiegyensúlyozott táplálkozás.”
„Én nagyon elkötelezett vagyok az egészséges, zöldségekben-gyümölcsökben bővelkedő táplálkozás mellett és az iparilag telített zsírok csökkentése mellett. Igyekszem a táplálkozási szokásaimat amennyire csak lehet, egészségesen tartani, de azt gondolom, az is fontos, hogy ne váljon az ember kényszeressé. Manapság a társadalom tele van hamis mítoszokkal a táplálkozásról, a tudománynak és a médiának is feladata van abban, hogy ne terjedjenek ezek a diéta-pletykák, ugyanakkor az emberek tudatában legyenek: fontos a táplálkozásuk az egészségük érdekében.”
A tanulmány a Frontiers in Nutrition című táplákozástudományi szakfolyóiratban jelent meg.