Beethoven a szívverését is belekomponálta mesterm?veibe-ezt feltételezik a University of Michigan és a University of Washington kutatói, akik közt kardiológus, orvostörténész és zenetudós is volt.

Több Beethoven m?vet elemezve felfedezték, hogy saját szívének ritmuszavara ihlette a hirtelen ritmusváltásokat a legjobb m?veiben.

“A zenéje mind képletes értelemben, mind fizikailag mélyen szívb?l jöv?” – mondja Joel Howell belgyógyász professzor. “Amikor a szív – betegségéb?l adódóan – rendetlenül ver, annak valamilyen, el?re megjósolható mintázata lesz. Úgy gondoljuk, ezt hallottuk mi ki a zenéjéb?l.”

 “Az elménk és a testünk közötti kapcsolat szabja meg, miként érezzük a világot. Ez különösen nyilvánvaló a m?vészetek és a muzsika világában, ahol a legbens?bb érzések tükörképét kapjuk.”

A kutatók különböz? kompozíciók ritmikai mintázatát tanulmányozták, amelyek tükrözhetik Beethoven szívritmus zavarát: a hol túl gyorsan, hol túl lassan, hol rendetlenül ver? szív hangjait. A hirtelen, váratlan ritmusváltások és zenei kulcs váltások megfelelhetnek egy ilyen mintázatnak.

Példa erre a B-dúr vonósnégyes – opus 130 – zárótétele, a ‘Cavatina’, egy érzelmekt?l f?tött darab, ami Beethoven szavai szerint “?t magát mindig fölzaklatta”. A kvartett közepén a hangnem hirtelen Cisz-dúrra vált, és egy zaklatott ritmus sötét gondolatokat, félelmet kelt az emberben. A szerz? ezt a részt a zenészek számára ‘beklemmt’ utasítással látta el, amit ‘nehéz szívvel’- nek lehetne fordítani.

A kutatók megjegyzik, hogy a ‘nehéz szívvel’ jelenthet mély szomorúságot, de leírhatja a ‘szorít a szívem’ érzését is, ami a szívbetegséghez köthet?. Véleményük szerint az aritmia hatása itt megkérd?jelezhetetlen.

Beethovennek egész sor titokzatos betegsége volt: gyulladásos bélbetegsége, csont-deformitással járó Paget-betegsége, máj- és vesebetegsége, ezen kívül alkoholista is volt. Leggyakrabban emlegetett problémája a süketsége, amely viszont a kutatók szerint föler?síthette a többi érzékét, még jobban érezhette a szívverését.

“Nem akarjuk sem bizonyítani, sem elvetni, hogy a betegségek, amelyek sújtották Beethovent, hogyan hatottak rá, mert szinte egyáltalán nem léteztek a 18. században a maihoz hasonló diagnosztikai eszközök,  csak több évszázados orvosi leírások állnak rendelkezésünkre. De az abnormális szívritmus tünetek, amelyek más betegségek kísér? tünetei is lehetnek, ésszer? feltételezés. Ezekb?l következtetünk – a zenei elektrokardiogrammon keresztül -, hogy Beethovennek aritmiája volt .”

“E zenei aritmiák létrejöhetnek egyszer?en Beethoven géniuszából, de az is lehetséges, hogy bizonyos darabjaiba szó szerint belekomponálta a szívverését.”

Forrás:fuggetlen.com