Fehér árvacsalán, kicsi de hatásos

A fehér árvacsalán (másik nevén holtcsalán, latinul Lamium album L.) az erdők, erdei vágások mentén, kerítések tövében, cserjés bozótosban, út menti árkokban, üde gyomtársulásokban megtalálható, csalánra emlékeztető, évelő gyógynövény. A növény egészében véve gyógyító hatású, a népi gyógyászatban ősidők óta ismert, rendkívül közkedvelt gyógynövény.

Az árvacsalánok közé körülbelül 40-50 faj sorolható, amelyek Európa- és Ázsia-szerte szinte mindenhol előfordulnak. A talajjal szemben nem igényesek. A kontinensek felfedezésével, az utazások nyomán, a kalandokat kereső ember átvitte a növényeket a tengeren túlra, a többi kontinensre is.

A Lamium nemzetség képviselőjeként a fehér árvacsalán, fehér ajakos virágzatával, jól elkülöníthető rokon fajaitól. Terebélyes gyökérzetű gyógynövény, mely akár 50 cm magasra is megnőhet. Szára négy élű, levelei fűrészesek, kihegyezettek, csipkésen fogazottak, enyhén szőrösek. Májustól szeptemberig a kis fehér, kétajkú virágok álörvökben nyílnak a levelek hónaljában. Számtalan rovart, a méheket is magukhoz vonzzák a hófehér pártás virágok, jó mézelők. Más árvacsalánok, amelyek virágai a sárga árnyalatától a bíborszínig díszelegnek, gyógyászati szempontból gyengébb hatásúak vagy teljesen értéktelenek. A gyerekek a fehér árvacsalánt könnyen összetévesztik a nagycsalánnal, ám kellemesen tapasztalják, hogy az árvacsalán nem csíp, érintésével nem okoz fájdalmat.

Külsőleg is sokoldalú

A növény egészében gyógyító hatású. Egyrészt a teljes leveles, virágos hajtások felhasználásával inkább a külsőleg alkalmazott, gyógynövényes fürdőkhöz, lemosásokhoz való. Másrészt a fehér, értékes virágzatát főként belső fogyasztásra használhatjuk.

Fehér virágait a virág csészéiből kicsippentve – a hozzánőtt négy porzóval együtt – szedjük. Csak száraz időben gyűjtsük, a virágzás idején. Az így szedett virágok a gyűjtés, a szárítás során se kapjanak nedvességet. Vigyázva kezeljük, vékony rétegben, szétterítve szárítsuk, hogy az értékes virágok ne nyomódjanak össze, megőrizzék fehér vagy enyhén sárgás színüket. A bebarnult, összenyomott virágok értéktelenek, elveszítik hatóanyagaikat.

Az árvacsalán virágainak leszedése türelmet, szakértelmet igényel: 1 kg hatóanyagú termék begyűjtése akár 100 óráig is eltarthat. Ez megnöveli a gyógynövény értékét.

A fehér árvacsalán hatóanyagai között elsősorban a nyálkát, cserzőanyagokat, szaponinokat, flavonoidokat, glikozidokat (lamalbid), kolint, illóolajokat, sztakidrin alkaloidát, ásványi anyagokat és nyomelemeket említhetjük.

A népi gyógyászatban ősidők óta ismert, rendkívül közkedvelt gyógynövény. Már az első újkori gyógynövénykalauzok is ajánlják például vérhas gyógyítására, de fülfájás, fagyási sérülések kezelésére is. Egyéb felhasználási lehetőségei között a haj szőkítése is megtalálható (a növény szárában lévő, sárga színezőanyag alkalmas a haj színezésére).

Kiváló gyulladáscsökkentő

A gyógynövény gyulladásellenes hatásait jól ismerjük. A felső légúti betegségek – főként a száraz, nehezen felszakadó hurutok, ingerköhögés – kezelésében eredményesen alkalmazhatjuk. Hatásait hasonló hatóanyagot tartalmazó gyógynövényekkel erősíthetjük köhögés, nátha, hörghurut (bronchitis), influenza vagy torokgyulladás gyógykezelése esetén.

Vizelethajtó, ezért a magas vérnyomás kiegészítő kezelésére is alkalmas. Gyulladáscsökkentő tulajdonságát húgyúti és vesegyulladás esetén, főként baktériumölő, húgyúti fertőtlenítő hatása miatt használhatjuk fel eredményesen.

A női problémák kiegészítő gyógynövénye, a fehérfolyás külső és belső ellenszere, csillapítja az erős menstruációs vérzést, valamint a rendszertelen ciklus helyreállításában alkalmazható teakeverékek alkotórésze. Hatékonyan csillapítja (elsősorban ülőfürdő formájában) a gombás fertőzéseket és a menstruációs panaszokat.

Enyhíti a prosztatabetegségek gyulladásos folyamatait, valamint a jóindulatú prosztatamegnagyobbodással járó vizeletürítési zavarokat. Segíti az érzékeny belek működését (különösen a gyermekeknél), a hurutos gyomor, felfúvódás, hasmenés ellenszere. Rendezi a renyhe bélműködést, szabályozza a székletürítést, ezért bátran alkalmazhatjuk a szervezet méregtelenítésére, valamint a vér tisztítására szolgáló gyógynövénykeverékekben. Aranyeres panaszoknál ugyancsak hatásosan alkalmazható lemosásra, a végbéltáji gyulladások csökkentésére, ülőfürdőként.

Az árvacsalán virágaiból készített tea nyugtató hatású: feszültség, álmatlanság fellépésekor, nők számára a menstruáció előtt, alatt, illetve változókorban is javasolt. A nyugtató, feszültségoldó teakeverékek igen fontos összetevője.

Sokoldalúan felhasználható gyógynövény. A tavaszi fiatal, még nem virágzó növények a konyhánkban is fontos szerephez juthatnak: saláták, levesek készítéséhez, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek pótlására.

Külsőleg elsősorban a bőrápolásban jön számításba. Akne és ekcémás bőr, továbbá bőrberepedések, felszínes bőrgyulladások, apró sérülések, nehezen gyógyuló sebek, korpás fejbőr ápolására használhatjuk fel előnyös tulajdonságait, változatos formában (gyógyfürdő, lemosás, öblítés, gyulladásban lévő bőrfelületre pakolásként). Alkalmazása során javul a bőr vérellátása, illetve az irritáció megszüntetésével nyugtatja a bőrfelületet.

Hogyan készítsünk teát, fürdőt

A fehér árvacsalánból készített teának remek íze és kellemes illata van, ezért gyerekek és felnőttek egyaránt szívesen fogyasztják.

A gyógytea elkészítése (egy felnőtt adag): egy csapott evőkanálnyi (két kiskanálnyi) szárított virágra ráöntünk 2 dl forrásban levő vizet, majd lefedve 10-15 percig állni hagyjuk, aztán leszűrjük.

A forrázatot naponta 2-3 alkalommal a leírt adagban, lehetőség szerint 20 perccel étkezés előtt fogyasztjuk. Inkább ne édesítsük.

A külsőleg történő használatához vagy fürdő elkészítéséhez 20-30 g szárított, teljes növényt használjunk fel: 3 liter, forrásban levő vízzel készítsünk forrázatot, melyet 10-15 percig lefedve áztassunk a hatóanyagok kioldása céljából. A forrázatot szűrjük le, az oldatot öntsük a fürdővízbe.

A fehér árvacsalán nagy mennyiségben tartalmaz szaponinokat, ezért érvényben van az aranyszabály: mindent csak mértékkel!

Írta:
Vladimír Vonásek

Szakmailag ellenőrizte és kiegészítette:
Németh Imréné Éva