Egy új evolúciós elmélet szerint  nagyon alacsony tápanyagtartalmú étrend fogyasztása meghosszabbítja a laboratóriumi állatok életét ,és elképzelhető hogy az emberben egészségesebb öregedést/öregkort eredményez. A szigorúan korlátozott táplálékfelvétel tehát csökkenti olyan betegségek előfordulásának gyakoriságát ,mint a rák és növeli az élettartamot.

Ez a hatás világszerte kimutatható volt különböző laboratóriumokban és különböző fajokban mint az élesztők ,a legyek ,vagy az egerek.Arra is van némi bizonyíték  hogy ez főemlősök esetében is működik -mondta a tanulmány vezető szerzője  Dr. Margo Adler evolúciós biológus (UNSW Ausztrália ) .

A legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint ez a hatás azért alakulhatott ki hogy éhínség idején javítsa a túlélés esélyeit, de- Dr Adler szerint sokkal valószínűbb hogy az étrendi korlátozás miatt bekövetkező élettartam hosszabbodás csupán a laboratóriumi körülmények terméke.

Nem valószínű, hogy ez a természetben is előfordulna, mert a diétás megszorítás veszélyezteti az immunrendszer működését, amely emiatt nehezebben küzdi le a betegségeket, és csökkenti az izomerőt amely például a meneküléshez szükséges.

A labor kellemes és biztonságos körülményei azonban segítik a túlélést, meghosszabbodik az élettartam és kevesebb az időskori betegség. Egyáltalán nem biztos, hogy natív körülmények között az egész ugyanígy működne.

A diétás korlátozásnak azonban van egy másik eredménye is : megnöveli a celluláris újra hasznosítást és a javító mechanizmusok működését a szervezetben. A kutatók új elmélete szerint ez a két hatás segíti az állatokat hogy ínséges időkben is tudjanak szaporodni. A táplálékban szegény időkben  a sejtekben tárolt anyagok újra hasznosulnak,és kevesebb élelem kell a túléléshez.A megnövekedett mobil újrahasznosítás segíti a laboratóriumi állatokat a túlélésben szigorú táplálékmegvonás esetén is mivel a fokozott sejtjavító, újrafelhasználó folyamatok csökkentik a sejtekben a ‘félresiklásokat’, a rák kockázatát. De mi igaz az egészből az emberre nézve, és hogyan működik a dolog- ennek megértése még a jövőbeni  kutatások eredményétől függ. A sejtek újrahasznosító mechanizmusának megismerése ígéretes lehet a hosszabb, egészségesebb emberi élet szempontjából. Elképzelhető például, hogy kidolgoznak egy gyógyszert, amely képes utánozni a sejtek reciklálásának mechanizmusát- mondta Adler.

Akkor most eldönthetjük magunk hogy a hosszú élet reményében száműzzük-e a kalóriákat az étrendünkből .

A fekete csokit azonban mindenképpen tartsuk meg a diétánkban

Minél feketébb a csokoládé  annál jobb hatásfokkal növeli az egészségünket. De hogyan? A megfejtést a Amerikai Kémiai Társaság 247. Dallasban tartott konferenciáján mutatták be.

Az első kijelentés :a fekete csokoládéval nem is saját magunkat hanem a bélben élő jótékony baktériumainkat etetjük. A csokoládéban levő  kakaópor nagy mennyiségű  polifenolt  és kisebb mennyiségben rostokat tartalmaz. Mindkét  összetevő rosszul emészthető és rosszul szívódik fel de mikor elérik a vastagbelet átkerülnek a bélbaktériumok hatáskörébe. A Bifidobaktériumok és tejsav baktériumok ünnepe amikor a csokoládé megérkezik . A flóra növekedésnek indul és megkezdi fermentáló munkáját. A rostok és a nagymolekulájú polifenolok lebomlanak kisebb molekulákra amelyek már fel tudnak szívódni. A termelődő kismolekulájú anyagok pedig gyulladáscsökkentő hatással bírnak.Csökkentik a szív- és érrendszeri szövetek gyulladását,és ezzel a stroke hosszú távú kockázatát.

Sőt ha a kakaót  kiegészítjük más prebiotikumokkal tovább  növelhetjük az étcsokoládé hatóanyagainak jótékony hatását. A jótékony populáció növekszik ,és egyszersmind kiszorítja a nemkívánatosakat. A prebiotikumok az emberi szervezet számára nem hasznosíthatók ,viszont az egészséges bélflóra számára táplálékként szolgálnak. Mit említ a cikk? A fokhagymát és a teljes kiőrlésű gabonákat. Fokhagymás csokoládét nem nagyon tudok elképzelni ,de teljes kiőrlésű lisztből készült csokoládés süteményt annál inkább.

Összefoglalva: együnk nagyon keveset ,de a csokis süteményt azért ne száműzzük az étrendünkből . Én ezt szűrtem le a fentiekből ,nem tagadom elég furán hangzik .

Forrás: készült a ScienceDaily cikkei alapján

Kép forrása: eletforma .hu