Idén januárban orvosok egy csoportja Amszterdamban tanulmányt adott ki arról hogyan biztosítottak igen extrém módon betegeik egy csoportjának valóban „élő” probiotikum kezelést. A betegek Clostridium difficile fertőzésben szenvedtek. Ez a baktérium akkor indul növekedésnek amikor a saját jótékony bélflóra már kipusztult például egy hosszadalmas antibiotikumos kezelés eredményeként. Szinte lehetetlen kezelni, súlyos hasmenést okoz amely halálhoz is vezethet legyengült szervezetekben.
Az orvostudomány iróniája hogy egy még erősebb antibiotikummal próbálkozik azok után, hogy pont az antibiotikumoknak köszönhető a helyzet kialakulása. A holland csoport azonban egy legvégső megoldáshoz folyamodott méghozzá a széklet traszplantációhoz. A módszer szerint egészséges önkéntesektől, akiket a lehető legszélesebb szűrésnek vetnek alá, donor székletet vesznek. Aztán ezt a székletet felhigítják és csövön keresztül a beteg vékonybélbe transzplantálják. A kezelés annyira hatékonynak bizonyult hogy a vizsgálatot rövid úton be kellett fejezni. ( A módszer nem újdonság több éve próbálkoznak már és általában gyors és kitűnő eredményt érnek el vele. Néhány vizsgálatban még arra is figyelmet fordítottak hogy a beteg saját rokonaitól szerezzék be a mintát, mivel az együtt élő rokonok között általában sok a hasonlóság a bélflóra területén.)Ez egy kisméretű vizsgálat volt, nem is volt hiba nélküli mégis ösztönzőleg hatott a kutatásokra egy olyan területen amelyet bár már kezdünk megérteni mégis sok még a homályos rész : a baktériumflóra amely bennünk/és velünk él.
Mondhatjuk több bennünk a baktérium mint az ember. Azaz minden egyes emberi sejtünkre legalább 10 ha nem több baktérium sejt jut, sőt minden egyes humán génünkre legalább 200 baktérium gén jut, ha nem több. A baktériumok többsége a bélben él és a microbiomnak nevezett közösséget alkotják. Azt nem is kell mondanom :természetesen nem élősködők, sőt nélkülük mi sem élünk túl.
Működésünk néhány nagyon fontos funkcióját úgymond kiszerveztünk és a velünk élő baktériumok kezébe adtunk.Ez túlmutat a puszta emésztésen. Segítenek az ételből kivonni a kalóriákat olyannyira hogy akár az energia 30%-a a munkájuknak köszönhető és ez különösen a korai életszakaszra igaz, így nélkülözhetetlenek az agy fejlődéséhez.
Mit tesznek még. Védenek bennünket a káros baktériumok elszaporodásától, segítenek metabolizálni a gyógyszereket, vezérlik a gyulladást a bélben, vagy elnyelik az alapvető tápanyagokat. A testesebb emberek bélflórája úgy tűnik hatékonyabban képes elnyelni a kalóriákat mint a vékonyaké. Minden hónapban újabb és újabb funkciót fedeznek fel a bélbaktériumokkal kapcsolatban. Az egyik legjobban kutatott terület amelyről valószínűleg mindenki hallott az immunrendszerben betöltött szerepük.
Az anyai mikrobiome talán képes átjutni a placentán, vagy a születés folyamán kerül be a baba bélrendszerébe. Aztán ezek az anyai baktériumok elkezdik kinevelni az immunrendszert. A császármetszés egyik hátránya talán az lehet hogy megfosztja az újszülöttet a piszoktól ami a születéssel jár és evvel együtt a bélflóra kezdeménytől amely a szervezetébe juthat. A modern időkben az anyák és a gyermekek egyre kevésbé vannak kitéve a baktériumoknak, és ez a tisztaság lehet az oka az egyre terjedő allergiának, aszthmának .
Mi az amiért a bevezetőben ennyi gondot fordítottam az egészséges bélflóra előnyeinek ecsetelésére. Mert ha baktériumaink jól érzik magukat akkor nagy valószínűséggel mi is jól érezzük magunkat. És itt csatlakoznak a témához a reklámok amelyek szerint minden nap egy adag probiotikus joghurt a maga barátságos baktériumaival széleskörű előnyöket biztosít számunkra. ( Az Európai Unió szabályozása szerint kizárólag annak lehet egészségügyi hatásokat tulajdonítani amiről tudományos vizsgálatok bebizonyították ezt. A probiotikus joghurt vonatkozásában ez még akár igaz is lehetne)
Egyes kutatások szerint ha elég sok baktérium van abban az élő flórában valamennyi biztosan túléli a gyomorbéli viszontagságokat és eljut a vastagbélbe, ahol azonban meg kell küzdenie az ott őshonos több ezer más fajjal, egy teljes ökoszisztémával ami mindenkinek a sajátja. Mintha a szerencsétlen „probiotikum ” a perui esőerdőbe érkezne több tízezer ott honos másfajta faj közé és így próbálna tenni valamit. Ebbe belegondolva az ötlet kicsit nevetségesnek tűnik, hogy a joghurtban levő 5-10 féle baktérium hatása miatt éreznénk jobban magunkat.
Természetesen van olyan helyzet amikor a probiotikus fajok segítenek egy hasmenés, vagy egy antibiotikum szedés után, vagy például az irritábilis bél szindrómában szenvedőknek. De szakértő legyen a talpán aki meg tudja mondani éppen melyik baktériumfajra van szükségünk.
Akkor mi az alternatíva. Mit tehetünk a közös jólét érdekében. A problémát teljesen másfelől kellene megközelíteni mégpedig egy olyan oldalról ahol nem kell aggódni amiatt hogy megfelelő összetételű és mennyiségű élő baktérium jusson a szervezetünkbe. Egyszerű és olcsó kezelés a zabkása .
Már régóta ismert hogy magas rosttartalmú ételek beleértve a zab és a zöld leveles zöldségek jótékony hatással vannak az egészségre. A rostok javítanak de mégis hogyan. A megfelelő mennyiségű rost letisztítja a salakanyagokat a bélfalról, de még ennél is fontosabb hogy a számunkra használhatatlan rostok táplálják az őshonos mikrobiomot.
Az eredeti cikk írója (Dr. Christoffer van Tulleken fertőző betegségekkel foglalkozó kutató aki közelebbi ismeretségben van jó és rossz baktériumokkal egyaránt) saját magán próbálta ki a zabkása hatását. Két hétig nem evett semmiféle zabot majd utána hat hétig naponta két hatalmas adagot. A változást hetente a székletminta genetikai elemzésével vizsgálták egy olyan laboratóriumban amely az étrend által a bélflórában létre jövő változásokra szakosodott. Az idő múlásával néhány faj kihalt mások pedig szaporodásnak indultak. Maga a gazda jobban érezte magát és az elemzések szerint az ökoszisztéma is kezdte magát jobban érezni. A jól táplált baktériumok minden funkciót elláttak, hasznos vegyületeket juttattak a véráramba, széles körű jótékony hatásuk pedig nemcsak a bél egészségének tett jót. Az ökológiai rendszer javulása hatott a gazdára is .
Egy étel tehát jó vagy rossz lehet számunkra olyan szempontból nézve is, hogy megfelelően táplálja vagy nem a bennünk élő barátságos lakókat.
Hátra van még egy rövid összefoglaló. A zab rostjai remek élelmiszerforrások baktériumaink számára de mi van még benne ami fontos a számunkra:
- mindössze 3 gramm zabban talákható oldható rost fogyasztása naponta képes jelentősen csökkenteni az össz koleszterin szintet és ezzel együtt a szív-és érrendszeri betegségek kockázatát
- a zabban levő egyedi antioxidánsok képesek megvédeni az LDL -koleszterint a káros oxidációtól
- a benne levő béta-glükán fokozza az immunválaszt fertőzések esetén
- zabkorpa vagy zabpehely fogyasztása után jóval kevésbé nő a vércukorszint mint fehér kenyér vagy rizs fogyasztásakor, így csökken a kettes típusú cukorbetegség kockázata
- a benne lévő lignánokat a bélflóra baktériumai rákellenes hatóanyagokká alakítják át
- rosttartalmán kívül jelentős mennyiségű mangánt, szelént, foszfort, magnéziumot és cinket tartalmaz.
Forrás : Készült a Daily Mail ,és a Medical News Today cikkei alapján