Vajon kitalálják-e hol találkozhatnak nagy valószínűséggel az év legtöbb napján „járványtanásszal”. A színhely London, a Soho ,és egy kút meg egy kocsma . Ezek mindegyike John Snow emlékét hirdeti ,akit méltán neveznek a járványtan atyjának.Felfedezése pedig koránál sokkal előrébb mutat -amikor a betegségeket még a föld káros kipárolgásának hitték ,és miazmának nevezték -felfedezte az összefüggést a szennyezett víz és a halálos kolera terjedése között.
Fáradtságos munkával az adatok gyűjtögetésével házról házra járva be tudta bizonyítani hogy a járványt egy bizonyos kút vize terjeszti a Broadwick Street-en ,és ha a kút fogantyúját leszerelik meg lehet akadályozni a további terjedést.A hatóságok meggyőzése legalább annyira nehéz volt mint maguknak az adatoknak az összegyűjtése, a bürokrácia akkor sem arról volt híres hogy enged a józan megfontolásnak.
A nyilvános vízszivattyú hiányzó fogantyúja a mai napig hirdeti John Snow felfedezését : a járványok valahogy terjednek ,de legkevésbé sem Isteni beavatkozás útján . Ez utóbbi megfelelt a kor hivatalos álláspontjának.Ma tehát John Snow kutatásai úttörőnek számítanak a közegészségügy,és ezen belül a járványügy terén. Lássuk ki is volt ő , és mi volt ez az alapvető kutatás ,amelynek logikája az akkori viszonyok szerint érthetetlennek számított.
John Snow egy kilenc gyermekes munkáscsalád legidősebb gyermekeként született az Észak-Angliai York városában 1813-ban. Orvosi tanulmányait Londonban folytatta és néhány éves kórházi gyakorlat után 1831-ben nyert orvosdoktori címet. Mindössze 45 évet élt, egész életében agglegényként, gyermek nélkül. Életének két szenzációszámba menő motívuma kívánkozik az orvoslás történetének lapjaira.
Az első: Dr. Snow az aneszteziológia terén is úttörő dolgot művelt. Polgári praxist folytató szülész-nőgyógyászként a fájdalomcsillapítás, és az altatás lehetőségei foglalkoztatták. Elsőként számította ki az éter és a kloroform dózisát. Szolid, polgári orvosként élvezte Viktória királynő bizalmát, aki privát orvosának tekintette. Így történhetett meg, hogy a kor orvosi felfogása szerint eléggé el nem ítélhető módon két alkalommal altatta el a királynőt. Először Leopold herceg születésekor – amiért súlyos kritika érte a “Lancet” – ben, az orvostudomány ma is egyik legjelentősebb szaklapjában – majd Beatrice hercegnő születésekor.A mai kor nomenklatúrája szerint tehát nevezhetjük altató orvosnak is. Érdeklődése azonban nagyon széleskörű volt, és az orvostudomány más területei felé is elvezette őt.
A második nagy felismerése a kolera megbetegedések okának megfejtetése. Már 1849-ben felvázolta elméletét mely szerint a csatornák, pöcegödrök és egyéb szennyvizek keveredése az ivóvízzel a terjedés okai.Az 1800-as években természetesen nem ismerték szennyvízcsatorna mibenlétét. Csak pöcegödrök léteztek,vagy még azok sem ,és a szemét meg minden egyéb a legtöbb esetben a Temzébe került.És a másik oldal:vezetékes víz sem létezett az emberek a nyilvános kutak vizét használták .London vízellátását két különböző vízmű társaság biztosította. Mindkettő a Temze folyóból nyerte a vizet, de míg az egyik a folyó városi szakaszának nagymértékben szennyezett vizét juttatta némi tisztítás után a városi víznyerő helyekre, addig a másik cég a Temzének húsz mérfölddel a város feletti, lényegesen tisztább vizével látta el a hozzá tartozó városrészeket.
1854 augusztusában súlyos kolerajárvány sújtotta Londont. A kór egy bizonyos környéken szedte áldozatait a Sohoban. Dr. Snow maga is a környék közelében élt és azonnal munkához látott hogy bebizonyítsa korábbi elméletét amely szerint a szennyezett víz a terjedés okozója.
250 méteren belül a Cambridge Street és a Broad Street csatlakozásától 10 napon belül 500 halálos kimenetelű fertőzés történt. Dr. Snow éjjel-nappal a kórházi kimutatásokat böngészte ,és házról házra járt hogy feltérképezze az eseteket ,amelyeket aztán egy térképen ábrázolt. Ez volt a térkép amely megváltoztatta vagy inkább elindította a járványtan történetét. A fertőzés forrása pedig minden bizonnyal a nyilvános szivattyú lehetett a Broad Street sarkán ,amelyből az ott lakók a vizet vették.A módszert ma statisztikai elemzésnek hívhatnánk bár nem tartom valószínűnek ,hogy abban az időben ismert volt ez a fogalom.
Azonban a tudós azért tudós ,hogy azt is megvizsgálja miért nem lettek betegek mások ,akik szintén a környéken éltek ,és használhatták az ominózus szivattyú vizét.Az emberek akik a közeli sörfőzdében dolgoztak például, velük mi van? A tulajdonos szerint a munkások általában sört ittak és nem vizet ( 😀 ) ,emellett a sörfőzde nem a nyilvános kút vizét használta ,lévén saját víznyerő rendszere. A szivattyú közelében levő egy másik gyár munkásai már nem voltak ilyen szerencsések : a gyár kézmosásra ,és ivásra a kútból származó vizet használt. Az eredmény 16 áldozat.
Másik fontos kivétel a közeli börtön ,amelyben az 535 fogva tartott közül senki sem betegedett meg. És az ok szintén egy saját rendszer és a máshonnan beszerzett víz.
Volt azonban két zavarba ejtő eset . Egy nő és az unokahuga ,akik elég távol laktak a kúttól, feltehetően nem volt közük hozzá ,és mégis meghaltak kolerában.A miért itt is elég hamar kiderült amikor a doktor információkat szerzett a hölgy fiától.Korábban a kút közelében laktak ,és az idős hölgy annyira szerette a kút vizét, hogy hetente egyszer ellátogatott oda ,és néhány üveg vizet vitt magának ,Az utolsó látogatás éppen a kór kitörésének napján történt augusztus 31.-én. A vízből megkínálta az unokahugát ,és nemsokára mindketten halottak voltak.
Dr Snow tehát bizonyítani tudta ,hogy a kolera nem volt probléma azoknál akik a közelben éltek ha a vizet nem abból a bizonyos kútból szerezték. Végül szeptember 7.-én sikerült a városi tisztviselőket meggyőzni arról, hogy a kút használatának lehetetlenné tételével megakadályozható a további járvány.Az indoklás azonban nem úgy hangzott megértettük, csak valahogy így: próbaképpen lezárjuk
Dr Snow még hónapokig követte a kolerás megbetegedéseket és halálokat ,és mindegyiket vissza tudta vezetni a Broad Street sarkán levő kút vizéhez.A bútorasztalost ,aki csupán csak áthaladt arra és vesztére pont ott lett szomjas ,és néhány iskolás gyermeket akik iskolába menet ittak a vízből.
A feltételezés hogy a kórt a víz okozza csupán megérzés volt, a bizonyítás azonban tiszta statisztika. És nemcsak azokkal az adatokkal amelyek a haláleseteket indokolták ,hanem azokkal is ,amelyek a zavaró körülményeket tisztázták. Világos összefüggés ok és okozat között miért halt meg az egyik ,és maradt életben a másik.
A még hiányzó láncszem pedig :vajon honnan került a gyilkos kór a kút vízébe.Ezt talán soha nem sikerült volna megfejteni ha egy buzgó bürokrata Henry Whitehead tiszteletes nem akarta volna mindenáron bebizonyítani, hogy John Snow elmélete hamis, és a járványt nem a fertőzött víz okozta hanem az Isteni beavatkozás. A tiszteletes szó szerint addig keresett amíg nem talált valamit. Azonban ez a valami pont a doktor állítását igazolta. Egy gyermeke pelenkáját mosó asszony indította el a lavinát . A gyermek valahonnan máshonnan fertőződött a kolerával,a mosás szennyvize egy lukas pöcegödörbe került amely mindössze három méterre volt található a Broad Street sarkán levő szivattyútól.
Majd harminc évnek kellett eltelnie ,mikor Robert Koch 1883-ban felfedezte a kolera baktériumát (Vibrio Cholerae), és megállapította ,hogy az nem terjed emberről emberre ,csak szennyezett vízzel vagy étellel.
John Snow kétszáz évvel ezelőtt 1813 március 15.-én született.