Aki kertbarát és olyan szerencsés, hogy saját veteményese van, már biztosan megtapasztalta, hogy nem mindig kiszámítható a termés. A kártevők ugyanis velünk élnek. Mindig. Cikkünkből kiderül, hogyan segíthet ezen a problémán a bársonyvirág!
A gondosan előkészített kert, a válogatott minőségű magok és palánták elültetése önmagában sajnos még egyáltalán nem garancia a sikerre. Régen az időjárás kiszámíthatatlansága volt a fő rizikótényező, napjainkban azonban a jégesők, a fagy és a szárazság okozta termésveszteséget fokozzák a változatos formában és egyre nagyobb mennyiségben jelenlévő kórokozók és kártevők.
Legyinthetnénk és elintézhetnénk permetezőszerekkel ezt a kérdést! A növényvédelem összes módszere, a termesztett és vadon termő növények mennyiségi és minőségi károsításának elhárítása XXI. századi eszköznek tűnik ebben a küzdelemben. Ám a növényvédőszer-maradványok veszélyesek lehetnek az emberi egészségre, ezért használatuk csak komoly információhalmaz birtokában lehet biztonságos.
Nem kell azonban elkeserednünk! Létezik néhány természetes módszer, amely akár önmagában, akár kiegészítésként segítségünkre lehet a veteményeink megóvásában. Itt van például a bársonyvirág (büdöske), amelyről kevesen tudják, mennyire hatékony a kártevők távoltartásában. Ha azt gondoljuk, hogy ez a meggyőződésünk csupán a népi megfigyelésen alapul, akkor bizony tévedünk. Napjainkban komoly kutatások folynak a biológiai védekezés tudományos alapjainak bizonyítására, sőt az azonosított hatóanyagokat már felhasználják az új fejlesztések során.
Kertünk egyik „doktora” a bársonyvirág
A büdöske segíthet távol tartani a fonalférgeket a növény zöld részeiben lévő vegyületek segítségével (az ún. botanikai nematicidek közé tartozik). Ennek közvetlen oka az, hogy bár a növény gyökerének váladéka kelésre serkenti a férgeket, de táplálkozni nem tudnak belőle, így azok hamarosan elpusztulnak.
A paradicsom, futóbab és káposzta mellé jó ötlet bársonyvirágot vetni, sőt a sárgarépa sorai között is védelmet nyújt a sárgarépalegyek ellen. Virága vonzza a tetveket igen csak kedvelő zengőlegyeket, ezért nemcsak a veteményesben, hanem akár a rózsáink között is hasznos lehet a jelenléte.
Ha még nem említettük volna, a bársonyvirágnak kiváló rovarriasztó hatása is van, éppen ezért egyes rovarirtókban előszeretettel használják összetevőként. Egyszerre természetes és hatékony védekezési mód, ha a bogyós gyümölcsök közé és a gyümölcsfák tányérjába bársonyvirágot ültetünk.
Hogyan neveljük a bársonyvirágot
A büdöske termesztése egyszerű, vetőmagja olcsó, díszítőértéke és tűrőképessége (a szárazságot kivéve) nagy.
Ha a szabadba, azaz már eleve az állandó helyére vetjük el a magokat, és az időjárás valamint a talaj engedi, érdemes azt március-áprilisig megtennünk. Ilyenkor az 1 cm mélyre elültetett magvak jó esetben egy hét alatt kicsíráznak.
Amennyiben palántákat szeretnénk ültetni, a virágokat akkor érdemes a „nevelőhelyükről” kiszedni, majd végleges helyükre áttelepíteni, amikor elérik az 5-10 cm magasságot.A fejlődő növényeket kb. 20-30 cm tőtávolságra helyezzük a palántaágyba, majd alaposan beöntözzük.
A büdöskéről érdemes tudni, hogy minden talajt elvisel és viszonylag szárazságtűrő, nagy melegben azonban igényli az öntözést. Gondoskodásunkat azzal hálálja meg, hogy a fagyok beálltáig bőven ontja a napsárgától a barnás színekig terjedő, gyakran többszínű vagy tarka virágait.
Ugyancsak kedveltek a bársonyvirág pirosas, barnás vagy sárga fajtái, amelyek a legáltalánosabb tarka színű változatoktól jól elütnek, és gyönyörű színfoltot alkotnak a virágoskertben.
A büdöskének – számos előnyös tulajdonsága mellett az is a javára írható, hogy – kevés betegsége, károsítója van. A csigák azonban, nagyvirágú testvérével együtt (Tagetes erecta), nagyon szeretik, lombját idő előtt lerágják, ezért csigás helyek közelébe ne ültessük!
Mivel a bársonyvirág hazánkban nem tud áttelelni, az egynyári dísznövények közé soroljuk. Az egészséges tövekről leszedett, érett magvakat, megszárítva felhasználhatjuk a következő évi magvetésre.