Hamarosan elkezdődhetnek az őszi kikerics felhasználásával készült új rákgyógyszer klinikai próbái – számolt be róla hétfőn a BBC hírportálja (http://www.bbc.co.uk).

A Bradfordi Egyetem munkatársai eredményeiket részletesen a Cancer Research című szakfolyóiratban ismertették.
A Nagy-Britanniában honos őszi kikerics (Colchicum autumnale) gyulladást csökkentő hatását már a korai gyógynövényregiszterekben feljegyezték. Ezt a hatást a colchicin nevű vegyület váltja ki, amely a szilárd tumorok ellen hatékony, ám a test egészséges szövetei számára mérgező. Rákgyógyászati felhasználása ezért korlátozott volt eddig.

Az Őszi Kikericsről
Az őszi kikerics (Colchicum autumnale) a liliomfélék (Liliceae) családjába tartozó, nyirkosabb réteken és legelőkön sokszor nagy tömegben termő, augusztus-szeptemberben virító évelő növény. Erősen mérgező!Gumója diónyi, sötétbarna hártyás burokba zárt, tömör állományú, fehéres színű. Levelei áprilisban kezdenek fejlődni, kifejlődve 20–30 cm hosszúak, széles lándzsa alakúak, húsosak, fényes-zöldek. A virág leple alul 15–20 cm hosszú, teljesen beszűkülő, kocsányszerű, fent pedig szétterülten 5–8 cm átmérőjű, 6 cimpájú, világoslila színű. Toktermései 1-3-asával a levelek között jelennek meg, 4–6 cm hosszúak, elliptikusak, eleinte zöldek, majd csontszínűek, éretten (július-augusztusban) barnák, hártyás falúak, 3 kopáccsal nyílók, sokmagvúak. A magok 1,4–2 mm átmérőjűek, gömbölyűek, éretten sötétbarnák, rendkívül kemények. A növény egyedfejlődése figyelmet érdemel: zöld levelei és köztük megbúvó toktermései a nyár második felében elszáradnak. A levelek által termelt, a hagymában raktározott tartalék tápanyag felhasználásával kora ősszel jelennek meg virágai. A felületes szemlélő nem látja a kapcsolatot a zöld leveles, terméses hajtás és az ősszel megjelenő virág között. A növény virága ritkán tavasszal is megjelenik (forma vernum). A növény érett magja kolhicin nevű alkaloidot (colchici semen) és sok zsírosolajat tartalmaz. Veszélyessége miatt (sejtosztódást gátló erős méreg) mára gyógyászati jelentősége csökkent, de heveny köszvényes rohamban ma is alkalmazzák. A kivonatból előállított kolhicint növénytermesztésben (sejtméret-növelő hatása miatt) tömegnövelőként ill. nemesítéshez (mutagén hatása miatt) fajtaváltozatok előállítására használják. Újabban kísérletek folynak a kolhicinnel, mint a rosszindulatú daganatok növekedését késleltető ill. teljesen meg is szüntető szerrel, ám hatásos adagjai általában a normál sejtszaporodást is megállítják, más komoly mellékhatások mellett. Népi gyógyászati célú alkalmazása nem javasolt.

Forrás: Wikipedia 

A bradfordi kutatóknak azonban sikerült úgy módosítaniuk a molekula szerkezetét, hogy a vegyület inaktív legyen a testben egészen addig, amíg el nem éri a daganatot. Amikor azonban a ráksejtekhez ér, ott tönkreteszi a tumort ellátó ereket, így a daganatot valósággal kiéhezteti.
Ezt a megkülönböztetést az teszi lehetővé, hogy minden tumor termel olyan enzimeket, amelyek eredeti feladata a környező sejtek lebontása lenne, hogy a daganat növekedhessen. A módosított vegyülethez egy fehérjét kapcsoltak, amely ártalmatlanná teszi azt az egészséges szövetekben, a szilárd daganatokban termelődő enzim azonban visszaállítja az eredeti, mérgező molekulát.
A szelektív módszer az állatkísérletekben már hatékonynak bizonyult, valamennyi egér jól reagált a szerre. A kutatók azt remélik, hogy a humán klinikai kipróbálás is megkezdődhet 18 hónapon belül a leeds-i St. James Kórházban.

Forrás: MTI