A Pennsylvania Egyetem kutatója, Adrian Raine hosszú ideje tanulmányozza az antiszociális, illetve bűnözői magatartáshoz vezető biológiai-környezeti jellemzőket, és ezek kölcsönös összefüggését.
Olyan fiziológiai bizonyítékot talált, amely azt igazolja, hogy az agy érzelmeket szabályozó területének károsodása megjelenhet erőszakos dühkitörésekben, impulzív döntésekben és más, hasonló viselkedésben, amely bűncselekményekhez köthető. Raine keresi azt a biológiai megoldást, amely képes volna elejét venni az ilyen és ehhez hasonló viselkedés következményeinek.
Raine kutatásából arra lehet következtetni, hogy az omega-3 – egy zsírsav, amely főként a halak olajában található – olyan hosszú távú idegfejlődési hatást képes kiváltani, amely végső soron csökkenti a gyermekek agresszivitását és antiszociális viselkedési problémáját.
Amikor Raine még egyetemi hallgató volt, a konzulense hosszú távú kutatást folytatott egy kis szigetállamban, Mauritiuson a gyerekek körében. Figyelemmel kísérték a gyerekek fejlődését, akik 3 éves korukban egy élményt jelentő, gazdagító programban vettek részt, illetve olyanokét, akik nem vettek részt ebben a programban.
A szóban forgó program gondolkodásra serkentő volt, volt benne testgyakorlás és a táplálkozásukat is gazdagították. 11 éves korukra az ebben résztvevőknek lényegesen javult az EEG-vel mérhető agyfunkciójuk. 23 éves korukban 34 százalékkal csökkent a bűnözésben való részvételük.
Raine és munkatársai közelebbről szemügyre vették a kísérlet táplálkozási összetevőjét.
„Láttuk, hogy azok a gyerekek, akik rosszul tápláltak voltak 3 éves korukban, antiszociálisabbak és agresszívabbak lettek 8, 11 és 17 éves korukra. A táplálkozásuk részeként hetente két és fél adag halat juttatunk a gyerekeknek.”
Abban az időben más kutatások is kezdték kimutatni, hogy az omega-3 bevitele kritikus az agyfejlődés szempontjából.
„Az omega-3 szabályozza az idegi jelátvivőket, meghosszabbítja az idegsejtek élettartamát és növeli az idegi kapcsolódásokat. De a szervezetünk nem termel omega-3-t, a környezetből tudjuk csak megkapni.”
Az erőszakos bűnelkövetők idegi-anatómiai kutatásából arra a következtetésre jutottak, hogy közbe lehetne lépni. Más agykutatók kimutatták, hogy az omega-3 táplálékkiegészítő megjavítja annak az agyterületnek a működését (dorsolaterális prefrontális cortex), amit Raine károsodottnak vagy diszfunkcionálisnak talált a bűnelkövetőknél.
Raine kísérletében egy véletlenszerűen kiválasztott gyerekcsoport rendszeres omega-3 szupplementációban részesült (gyümölcslébe keverve). Száz gyermek, 8-tól 16 évesig, naponta megkapta az adagját hat hónapon át – szemben másik száz gyermekkel, akik ugyanazt a gyümölcslét itták, táplálékkiegészítő nélkül. Kitöltöttek a gyerekek is, a szülők is egy sor személyiség-értékelést és kérdőívet a kísérlet megkezdése előtt.
Hat hónap múlva a kutatók ellenőrizték a vérük omega-3 koncentrációját, értékelték a gyerekeket, és megkérdezték a szüleiket is a hatásokról.
Az értékelés, amit a szülők pontozással adtak a gyerekeikről megmutatta a kifelé vetített – externalizált – agresszív és antiszociális magatartást (verekedés, hazugság), és a befelé vetített – internalizált – magatartást (depresszió, szorongás, visszahúzódás). A gyerekek is értékelték magukat ezeknek a jegyeknek alapján.
„A kísérlet előtti időszakhoz képest mindkét csoport – az omega-3-as és a kontrollcsoport – viselkedése javult, mind az externalizált, mind az internatizált viselkedési problémákat illetően. Ez lehetett a placebo-effektus. De az volt különösen érdekes, amit 12 hónap elteltével tapasztaltunk. A kontroll csoport visszatért viselkedésében a kísérlet előtti szintre, míg az omega-3 csoportban tovább csökkentek a viselkedési problémák. Ekkor 42 százalékkal kevesebb externalizált és 62 százalékkal kevesebb internalizált viselkedési problémát láttunk.”
A kutatók óvatosságra intenek, mondván, ez egy előzetes kutatási eredmény, lehet, hogy az eredmények nem tartanak tovább egy évnél (a további szupplementáció híján – szerk.), de van értelme tovább vizsgálni az omega-3 szerepét az antiszociális viselkedés korai kivédése érdekében. „Mint védőfaktort a magatartási problémák csökkentése érdekében, a táplálkozást érdemes figyelembe venni: relatíve olcsó és könnyen megoldható.”
Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2015-05/uop-prp051515.php
Forrás: Független.hu