Az ombudsman is szót emel a gyógynövények érdekében!

(MTI) – Szabó Máté ombudsman tárcaközi bizottság létrehozását szorgalmazza a gyógynövényágazat átfogó szabályozási és támogatási koncepciójának kidolgozása érdekében – tájékoztatta Alapvet? Jogok Biztosának Hivatala pénteken az MTI-t.

A közlemény szerint Szabó Máté két miniszteri rendelet módosítását is javasolta, az egyik a gyógyszernek nem min?sül? gyógyhatású készítmények jogi státusának megszilárdítását, a másik a kistermel?i szabályozás kiterjesztését célozza.
Az ombudsman a jöv? nemzedékek országgy?lési biztosa jogutódjaként folytatott vizsgálata során megállapította: a jelenlegi szabályozás nem szolgálja megfelel?en a hazai gyógynövényágazat érdekeit. A Szabó Mátéhoz érkezett beadvány szerint a gyógyszernek nem min?sül? gyógyhatású készítményekre vonatkozó szabályok a gyógynövény-termékek forgalmazásának er?teljes korlátozását, illetve megszüntetését vonják maguk után.
„Ezek a rendelkezések sértik az egészséghez való alapvet? jogot, mert nem teszik lehet?vé a gyógyulás módjának, eszközeinek szabad megválasztását” – olvasható a közleményben.
Az ombudsman szerint a visszásság alapvet?en az európai szabályozásra vezethet? vissza, de az ágazatot érint? problémák egy része a magyarországi szabályok átalakításával is orvosolható lenne. Ennek érdekében Szabó Máté javasolta az er?forrás miniszternek a gyógytermék-rendelet, a vidékfejlesztési tárcának pedig a kistermel?i rendelet megfelel? módosítását.
Ezen felül – mivel a problémák rendszerszint? kezelése valamennyi érintett tárca és az ágazat szerepl?i közötti aktív, folyamatos együttm?ködést feltételez – az ombudsman tárcaközi bizottság létrehozását is szorgalmazta – tudatta az alapjogi biztos hivatala.

Háttér

Április 30-án Európa-szerte véget ért a hét éves átmeneti id?szak, így 2011. május elseje után a kontinens területén már csak azok a növényi gyógyszerek maradhatnak forgalomban, amelyeket törzskönyveztek, vagy engedélyeztek. Bár John Dalli egészségügyi és fogyasztóvédelmi európai biztos szerint minderre azért volt szükség, hogy a betegek megbízhassanak az unióban vásárolt hagyományos növényi gyógyszerekben, Európa-szerte sokan gondolták úgy, hogy az új, Magyarországon már korábban hatályos szabályok inkább szólnak a korlátozásról, a polgárok kiskorúsításáról, vagy éppen gazdasági érdekcsoportok erejér?l, mintsem a biztonságról. Heidi Stevenson természetgyógyász az interneten indította az „Állítsuk le a hagyományos növényi gyógyszerekr?l szóló irányelvet” cím? petíciót, amelyben a nemzetközi aláíró sereg arra szólította (volna) fel az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza a hagyományos növényi gyógyszerekr?l szóló irányelvet. Az ugyanis a kétked?k szerint arra irányul, hogy megszüntesse a hozzáférést a növényi gyógyszerek nagy részéhez. „Az irányelv korlátozza az európai állampolgárokat azon joguk gyakorlásában, hogy saját maguk dönthessenek az egészségükr?l.”

Az irányelv hatályba lépése el?tti napig 170 ezren írták alá a tiltakozást, ahhoz azonban, hogy az unióban érdemben foglalkozzanak egy állampolgári kezdeményezéssel, egymillió aláírásra lett volna szükség. Szabó Franciska, az OGYI kommunikációs szakreferense akkoriban úgy nyilatkozott, hogy azok a cégek, amelyek március végéig nem kérték korábbi gyógyszernek nem min?sül? gyógyhatású készítményeik átmin?sítését, a kés?bbiekben új termék bejegyzését kezdeményezhetik a hatóságnál. A már a boltokban lév?, ebbe a korábbi kategóriába tartozó gyógytermékeket a lejárati határid?ig, vagy legkés?bb 2013. április elsejéig forgalmazhatják.

Magyarországon a szakért?k szerint mintegy 340 gyógytermék van forgalomban. A gyógynövény ágazat helyzetér?l nemrégiben hallgatott meg beszámolót az Országgy?lés Mez?gazdasági Bizottságának kertészeti albizottsága. A beszámoló alapján az elmúlt években részben azért esett vissza a hajdan hungaricumnak számító gyógynövénytermesztés és -gy?jtés, mert sok a konkurens az unióban; idehaza viszont nem jutott az ágazat fejlesztésére sem pénz, sem kell? figyelem.

A ’90-es években 35-40 ezer tonna gyógynövénydrogot állítottak el? hazánkban, ez az arány ma azonban becslések szerint már jóval 30 ezer tonna alatti. A gyógynövénygy?jtés és termesztés termelési értéke éves szinten mintegy 10 milliárd forintot tesz ki. A gyógynövényteák, gyógytermékek és más gyógynövény alapanyagú készítmények, például étrend-kiegészít?k összforgalma éves szinten 50 milliárd forint körüli. A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán mintegy 50-100 vállalkozás m?ködik, a gyógynövények gy?jtésében pedig mintegy 5-8 ezer ember vesz részt.