(MTI) – Az erdei feny?k er?teljes illata enyhítheti a klímaváltozás hatásait – állapították meg amerikai és finn kutatók, akiknek sikerült azonosítaniuk a folyamatot, amely során a feny?k által kibocsátott illatanyagok aeroszolokká alakulnak.

    A klímaváltozásra vonatkozó tudományos ismeretekben tátongó egyik legnagyobb lyuk azzal kapcsolatos, hogy a légköri aeroszolok – a leveg?ben áramló egyszer? részecskék vagy folyadékcseppek – milyen mérték? hatással vannak a h?mérsékletre. A Nature cím? folyóiratban közölt tanulmány szerint ezek a részecskék azzal segítik el? a leh?lést, hogy visszaverik a napfényt az ?rbe és hozzájárulnak a felh?képz?déshez.
Az aeroszolok számos módon képz?dhetnek, többek közt vulkanikus tevékenység, illetve az ember általi szén- és olajégetés során. Egyik legjelent?sebb, ám tudományosan legkevésbé ismert forrásuk az Észak-Amerikában, Észak-Európában és Oroszországban elterül? feny?erd?ket beleng? édes illatú illékony vegyület – írta a BBC News.
 Egy nemzetközi kutatócsoportnak most sikerült megfejtenie azt a „kémiai rejtélyt”, amely révén ezek a gazdag illatok fényvisszaver?, h?sít? hatású részecskékké alakulnak. A kutatók azt már korábban megállapították, hogy ezek a részecskék az illékony szerves vegyületekb?l álló feny?illat és az oxigén reakciója révén jönnek létre. A szakembereknek most sikerült megtalálniuk a folyamat „hiányzó láncszemét”. 
Olyan ultra alacsony párolgású szerves vegyületeket fedeztek fel az erd?k leveg?jében, amelyek rátapadnak minden felületre vagy részecskére, amely az útjukba kerül. Ezek a vegyületek olyan különleges szerkezettel bírnak, amellyel eddig nem találkoztunk – mondta a tanulmányban részt vev? Joel Thornton, a seattle-i Washingtoni Egyetem munkatársa.
 „Kiderült, hogy ennek a szerkezeti különlegességnek köszönhet? az a speciális tulajdonságuk, hogy képesek hozzátapadni a legapróbb részecskékhez is, és aeroszolokká duzzasztani azokat” – tette hozzá a szakember. – Úgy véljük, hogy a feny?erd?k növényzete által kibocsátott illékony vegyületek adják az erd? feletti aeroszolok nagyjából felét.”
A tanulmány szerz?i szerint mindez jelent?s szerepet játszik az emelked? globális h?mérséklet hatásainak csökkentésében. Mint hozzátették, úgy vélik, hogy a h?sít? hatás er?södni fog a jöv?ben. „Egy melegebb világban gyorsulni fog a fotoszintézis a növekv? szén-dioxid-szint jelenlétében, ami több növényzetet és ezáltal nagyobb mennyiség? kibocsátott vegyületet fog eredményezni” – mutatott rá a tanulmányt vezet? Mikael Ehn, a Helsinki Egyetem munkatársa.
A kutatók finnországi erd?k leveg?jét vizsgálták és a németországi Jülich Kutatóközpont egyik légkamrájában is végeztek kísérleteket. Mint hangsúlyozták, a mostani felfedezés nem csodaszer a klímaváltozásra, hiszen az erd?k egy id? után abbahagyják a kibocsátást, ha túl nagy nyomás alá kerülnek a h?ség vagy a vízhiány miatt.