Washington – Egy anya fejében akár élete végéig ott lehet a fia, legalábbis erre utal amerikai kutatók megállapítása, amely szerint a magzatból származó sejtek elvándorolhatnak egészen az anya agyáig, ahol évekkel kés?bb is kimutathatók.

    A visszamaradó magzati sejtek szerepe ellentmondásos, vélhet?en el?nnyel és hátránnyal egyaránt járhat jelenlétük – derül ki a PLoS ONE cím?, nyílt hozzáférés? tudományos portálon közzétett tanulmányból.
Ismert jelenség az úgynevezett mikrokimérizmus, amikor az anya és a magzat sejteket cserél egymás közt, majd a sejtek évekig túlélnek a másik testben is. Egereknél már kimutatták, hogy akár az anya agyába is bejuthatnak az utód sejtjei, arra azonban most el?ször találtak bizonyítékot amerikai kutatók, hogy ez lehetséges az ember esetében is.
A seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ munkatársai 59 n? agyát elemezték, akik 32 és 101 éves koruk között haltak meg. Az Y-kromoszómára jellemz? genetikai jegyeket kerestek, mert az ilyeneket hordozó sejtek a n?k fiaitól származhattak. Összesen 37 n? agyának több területén bukkantak rá az Y-kromoszóma nyomaira. A legid?sebb n?, akinél megtalálták a – feltételezés szerint – fiától származó sejteket, 94 éves volt, tehát a hatás igen hosszú ideig fennmaradhat. A mikrokimérizmus anya és lánya között is el?fordulhat, ezt azonban a rendelkezésre álló genetikai módszerekkel nem tudták volna kimutatni, ezért kutakodtak az Y-kromoszóma után.
Az vér-agy gátként ismert védelmi rendszer a vérben kering? gyógyszerek és kórokozók közül sokat távol tart az agytól, megakadályozza bejutásukat. A várandósság azonban abban is más állapotot jelent, hogy ekkor a szokásosnál átjárhatóbbá válik az vér-agy gát, ami megmagyarázhatja, hogy miként jutnak be a magzat sejtjei az anya agyába.
William Chan kutatásvezet? és csoportja szerint jelenleg nem tudnak választ adni arra, hogy az agyi mikrokimérizmus el?nnyel vagy hátránnyal jár-e. A tanulmányba bevontak száma túl kicsi volt ahhoz, hogy statisztikai következtetéseket vonhassanak le bel?le, noha gyakoribb volt az Alzheimer-kór azoknál a n?knél, akik agyában nem találtak Y-kromoszómát tartalmazó sejteket.
Korábbi kutatások azt sugallták, hogy a magzati sejtek jelenléte csökkentheti a mellrák kockázatát, de növelheti a vastagbélrák és egyes autoimmun betegségek rizikóját – idézte a tanulmányt a LiveScience cím? ismeretterjeszt? portál.

(MTI)