Első alkalommal igazolták, hogy az akció-videójátékokban való részvétel nem csak azt a fajta ügyességet fejleszti, amire a játék tanít, hanem általában a tanulási képességet.
“Korábbi kutatásaink – és másoké is – bizonyította, hogy az akciójátékok felülmúlják a többi játékot. Ezzel a kutatással pedig azt sikerült kimutatnunk, hogy azért kiválóbbak, mert jobban tudnak tanítani” – magyarázta Daphne Bavelier, az agy- és kognitív tudományok kutató professzora a Rochester Egyetemen. “Mégpedig a gyors akciójátékok képesek jobban tanítani.”
Bavelier azt állítja, hogy az agyunk mindig készen áll arra, hogy előre megmondja, mi fog jönni, mi lesz a következő lépés – akár egy beszélgetés figyelése, akár vezetés közben, de még egy műtét közben is.
“Az agyunk folyamatosan modelleket, mintákat épít a világról, hogy élesítse ‘az elővételező képességünket’. Minél jobb a minta, annál jobb a teljesítmény. Az akció-videójátékok jobb mintákat segítenek fölépíteni.”
A kutatás első részében Bavelier és csapata mintázat-megkülönböztető feladatot adott a résztvevőknek, hogy összehasonlíthassa a videójátékot játszó játékosok vizuális teljesítményét olyan személyek teljesítményével, akik nem játszanak akció-videójátékokat.
Az akciójátékozók ‘lefőzték’ a nem-akciójátékozókat. Az akciójátékozók sikerének az volt a titka, hogy az agyuk jobb mintát használt a feladathoz.
A kísérlet következő szakaszában azt kívánták megállapítani a kutatók, vajon a gyors, akciógazdag videójátékok mindegyike – a játék mibenlététől függetlenül – felruházzák-e a gyakran akciójátékozókat a jobb mintaépítő képességgel, vagy akciójátéktól függ a jobb mintaépítés.
Olyan személyeket toboroztak, akiknek kevés videójáték-tapasztalatuk volt, majd a kísérlet részeként arra kérték őket, hogy játsszanak videójátékot kilenc héten át, 50 órában. Az egyik csoport akcióvideózott, a másik csoport ugyanannyit játszott, de nem akció-videójátékkal.
Mindkét csoport tagjait tesztelték a minta-megkülönböztető feladatsorral a tréning előtt is, után is.
A teszt kimutatta, hogy az akció-videójáték résztvevőinek javult a minta-megkülönböztető képessége – a nem-akciójátékot játszókhoz képest.
Amikor az akció-videójátékosoknak észlelési feladatot adtak a kutatók, azt tapasztalták, hogy képesek voltak gyorsabban felépíteni és kifinomultabban használni a mintákat, mint a kontrollcsapat tagjai, méghozzá ‘menet közben’, mintegy mellékesen.
Jobb tanulónak lenni annyit tesz, hogy a helyes mintákat gyorsabban tudja felépíteni, ezzel jobb teljesítményt képes nyújtani. És az akció-videójátékok játszása segíti ezt a folyamatot.
Az akció-videójátékosok jobb teljesítménye tartós: több hónappal vagy egy évvel később is túlszárnyalták az akció-videójátékosok a többieket, amiből arra következtetnek a kutatók, hogy megmaradt a képességük, továbbra is jobb mintákat építenek.
Bavelier és csapata most azt vizsgálja, hogy az akció-videójáték melyik jellemzője fokozza a tanulási képességet.
“Más játékok, mint az akció-videók is képesek lehetnek ugyanerre a hatásra. Gyorsnak kell lenniük, meg kell osztani a játékos figyelmét és a játékosoknak jóslásokat kell adniuk különböző időskálán.”
Forrás:fuggetlen.hu