Árulkodó mobiltelefonok

A mobiltelefonokon talált molekulák hatalmas mennyiség? adatot tárnak fel az eszköz tulajdonosainak egészségi állapotáról, életmódjáról, köztük arról, milyen ételek szeret és milyen gyógyszereket szed az illet? – derítették ki amerikai kutatók.

A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i intézményének szakemberei 40 mobiltelefont vizsgáltak meg, amelyeken egyebek között koffein- és f?szermaradványokat, b?rtápláló krémek és antidepresszánsok nyomait találták.
Mindenen, amit megérintünk, molekulák – az anyag kémiai sajátosságokat még meg?rz? legkisebb része -, vegyszerek és baktériumok nyomait hagyjuk hátra. Az alapos kézmosás sem akadályozza meg ezek átadását – magyarázták a kutatók, akik tömegspektrométerrel 40 feln?tt mobiltelefonjáról és kezér?l vett 500 mintát vizsgáltak meg.
A kapott eredményt összehasonlították egy adatbázisban összegy?jtött molekulákkal, és felállították a telefontulajdonosok életmódprofilját.
„A telefonon hátrahagyott molekulákból meg tudtuk például mondani, hogy n?r?l van-e szó, drága kozmetikumokat használ-e, festi-e a haját, kávézik-e, sört vagy bort fogyaszt szívesebben, szereti-e a f?szeres ételeket, továbbá azt, kezelik-e depresszióval, használ-e naptejet vagy rovarok elleni krémet – ami azt jelenti, hogy sok id?t tölt a szabadban – és sok más dolgot” – idézte a tanulmány egyik készít?jét, Amina Bouslimanit a BBC News.
A molekulák többsége az emberek b?rér?l, kezér?l és verejtékéb?l kerül át a telefonra.
A szakemberek azt találták, hogy a rovar?z? krémek és a naptejek különösen hosszú ideig id?znek az emberek b?rén és a telefonokon, még akkor is, ha hónapokig nem használták ?ket.
A kutatók elmondták, hogy ezzel a módszerrel segíthetik például emberek azonosítását, ha nem áll rendelkezésre ujjlenyomat, ellen?rizhet? az, hogy a beteg rendszeresen szedi-e gyógyszerét és feltárható, hogy ért-e valakit bármiféle szennyez?dés.
A szakemberek további kutatásaikban többet akarnak megtudni a b?rt borító baktériumok sokaságáról, valamint arról, hogy ez mit árul el rólunk.
A kutatásban részt vev? Pieter Dorrestein professzor elmondta, hogy legalább ezer mikroba élt egy átlagember b?rén, a több száz testtájon.