Berlin – Hatékonynak bizonyult két klinikai vizsgálat során a vesetumor ellen immunválaszt ösztönz? vakcina, amelyet a Tübingeni Egyetem tudósai fejlesztettek ki; a kutatás eredményeit a Nature Medicine legújabb számában ismertetik a német tudósok.
Az IMA901 nev? készítményt tíz szintetikus tumorasszociált peptid alkotja, amelyek képesek aktiválni daganat ellen a szervezet saját öl?sejtjeit, a killereket, azaz a T-limfociták egyik változatát – olvasható a Tübingeni Egyetem honlapján (http://www.uni-tuebingen.de/). A kemoterápiával ellentétben a készítmény a szervezet immunrendszerét mozgósítja arra, hogy támadja meg és pusztítsa el a daganatos sejteket.
„A vizsgálatok kimutatták, hogy a tumorok elleni aktív immunizálás sikeres lehet, és jelent?sebb mértékben hosszabbítja meg a páciens életét, mint a legkorszer?bb kemoterápiás eljárások, ráadásul lényegesen kisebb mellékhatásokkal” – emeli ki a Tübingeni Egyetem.
Hans-Georg Rammensee, az egyetem immunológiai intézetének vezet?je mérföldk?nek nevezte az eljárást a daganatellenes immunterápia történetében. Az eljárás elve, a tumor antigénjei elleni aktív immunizáció gyakorlatilag bármiféle rákféleség gyógyításában alkalmazható. A Tübingeni Egyetem kutatói hasonlóan sikeres klinikai vizsgálatokról számoltak be a bél- és prosztatadaganatok esetében is. Most végzik az elterjedt és igen rosszindulatú agydaganatféleség, a glioblasztomával kapcsolatos vizsgálatokat, ahogy folyamatban vannak a májrák és petefészek-karcinóma kezelésével kapcsolatos kutatások is.
A klinikai vizsgálatokat felügyel? Arnulf Stenzl professzor, az egyetem urológiai klinikájának igazgatója azt emelte ki, hogy az összes korábban alkalmazott terápia korlátozta a vesedaganatok növekedését, de nem javította kívánt mértékben a páciensek életkilátásait, nem beszélve a betegek teljes gyógyulásáról.
„Klinikai szempontból az aktív immunizálás, kombinálva valamilyen kemoterápiás szer alacsony dózisú alkalmazásával, szignifikáns el?relépést jelent a vesekarcinóma gyógyításában, de valószín?leg más tumorféleségek terápiájában is” – mondta Arnulf Stenzl.
A vizsgálatok során rendkívül alaposan elemezték a szervezetnek a daganat antigénjeire adott immunválaszát, amit a biomarkerek, vagyis az él? szervezetben valamilyen ágens hatására biokémiai vagy sejtszint? válaszként megjelen? jelz?molekulák révén kontrolláltak. Els?sorban azoknak a fehérvérsejteknek a jellemz?it vizsgálták, amelyek az immunizálási folyamat során képz?dtek.
A kutatások egyértelm?en kimutatták a veserákos, két, vagy több tumorasszociált peptidre adott dokumentált T-sejtes választ „produkáló” betegeknél az összefüggést az immunreakció és a páciens klinikai állapota között. Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a daganatellenes terápia hatékonysága tovább növelhet?, amennyiben az immunrendszert szélesebben aktiválják a tumor felületén lév? különböz? struktúrák ellen.
A tanulmányban a kutatás további céljait is ismertetik a tudósok, így például azonosítani szeretnék azokat a biomarkereket, amelyek segítségével pontosabban meg lehet határozni az IMA901 készítménnyel kezelt betegek életkilátásait. A klinikai vizsgálatok 3. szakaszában jelenleg több mint háromszáz potenciális biomarker elemzését végzik.
A T-limfociták immunválaszért felel?s sejtek. A timuszban (csecsem?mirigyben) érnek és termel?dnek. Több változatuk ismert: killer (citotoxikus, öl?sejt), helper (segít? sejt), szupresszor (gátlósejt), memória (antigén-találkozásra emlékez? sejt). A killer sejtek az antigének elpusztításában fontosak; a helperek segítik a komplexképzést és a többi immunsejt m?ködését.

(MTI)