Azt mindig tudtam hogy a kutatók néha egészen faramuci dolgokat is tudnak ” KUTATNI ”  de a most következő ötlet tényleg megdöbbentő. Egy nemrégen befejeződött holland tanulmány 10 évig követte a résztvevők életét és táplálkozását. Ebben a kutatásban a zöldségek és gyümölcsök hatását valahogy összehasonlíthatóvá kellett tenni  emiatt kitaláltak egy színkódot. Szépen besorolták  őket ilyen módon:  zöld, narancssárga/sárga, piros/lila, fehér .

A négy kategória közül leginkább a  narancssárga/sárga  és különösen ennek  mélyebb sötétebb árnyalatai bizonyultak hatékonynak a kardiovaszkuláris betegségek szempontjából. És ezt  a színárnyalatot melyik abszolút mindennapi  zöldségünk  képviseli: a sárgarépa. Nem kellett sok sem  mindössze napi 25 gramm, és máris kimutatható volt a hatás. 50 gramm vagy 75  és a kockázat még  jobban csökkent.

Változatos és színes antioxidánsok plusz egy alig emlegetett másik vegyületcsoport a poliacetilének kategóriája. A poliacetilének bizonyos zsírsavak  anyagcseréjének során keletkeznek és különösen gyakoriak az ernyősvirágzatúak családjába tartozó növényekben. A két legjobban kutatott poliacetilén a falcarinol és a falcarindiol. Előzetes kutatások alapján gyulladásgátló és anti-aggregációs tulajdonságúak tehát megakadályozzák a vérrögképződést. További előnyei ezeknek a poliacetiléneknek az, hogy gátolják a vastagbél rákos sejtjeinek növekedését. A kutatás laboratóriumi körülmények között a petri csészékben és emberi résztvevőkkel egyaránt ígéretesnek bizonyult. Mindössze kb. 4 dl frissen préselt sárgarépalére volt szükség naponta.  Mindezekhez a hatásokhoz azonban szükséges hogy  a poliacetilének ide -oda alakuljanak oxidált és redukált alakjuk között. Itt jön aztán a képbe az a  nevezetes „sárgarépahatóanyag ” csoport amit biztosan mindenki ismer:a karotinoidok.  Ez a két csodálatos fitonutritiens csoport egymás nélkül nem hordozza ugyanazt a hatást. Szükségük van egymásra,  erősítik egymás hatását, mert a karotinoidok  nemcsak a mi egészségünkre  hanem a poliacetilének egészségére is vigyáznak.

Nincs az a kémiai elemzés amelyet ne lehetne még bonyolultabbá tenni. A sárgarépa  karotinoidjainak  kutatása jó példa erre.  Mit mondana mindenki mi található a sárgarépában: béta -karotin!  De a helyzet nem ilyen egyszerű. Vagyis a sárgarépában nem egyszerűen béta-karotin található hanem annak egy izomérje amelyet úgy nevezünk (all-E)-béta-karotin.  Ez a forma biológiailag sokkal aktívabb mint a másik izomer amelyet úgy nevezünk Z (cisz)-izomer. És még egy jó hír. Hűtőben megfelelően tárolva, és megfelelő nedvességet biztosítva ezt a remek hatóanyagot a szedés után még sokáig meg lehet őrizni aktív formában.

Mi az ami még a sárgarépával kapcsolatban az eszünkbe juthat – a szem egészsége. És ez sem kizárólag a béta -karotinnak köszönhető hanem a geranil-acetát nevű kémiai anyagnak is, amely megtalálható a  sárgarépa magjában  és az  olajában.

Amiről még nem beszéltünk: a szemvédő lutein, hidroxi-savak, immunrendszert támogató C-vitamin,  K-vitamin a csontok egészségéért, élelmi rostok és kalium, a B-vitamin család tagjai szép számmal, mangán és molibdén az enzimek megfelelő  működéséért, és az energiaforgalomhoz szükséges  foszfor.

Ezek után gondolom mindenki kedvet kapott a  sárgarépa fogyasztásához, én pedig joggal adhattam a fenti címet, vagyis: A téma a hűtőben hever.