A sz?l? (Vitis) a sz?l?félék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és sok alfajt magában foglaló nemzetsége. Minden idetartozó növény közös jellemz?je, hogy fásszárúak, terméseik 6–40 szemb?l álló fürtökben helyezkednek el, s a levelük általában tenyeresen összetett. A fürtöt (a termést) a fürtágazat és különböz? szín? bogyók alkotják. A bogyók felületét vékony viaszréteg borítja, amely a kórokozóktól és a párolgástól is véd. A bogyó kocsánykoronából, ecsetb?l, héjból, bogyóhúsból és magból áll, s bogyókocsánnyal kapcsolódik a fürthöz. A szemek színe egy alfajon belül is eltér?. Jellemz? szín a fekete, az arany, a lila, a piros, a rózsaszín, a barack és a fehér.

A FAO (Food and Agriculture Organization) adatai szerint a Föld területéb?l mintegy 75 866 négyzetkilométeren folyik sz?l?termesztés. A világ termésének körülbelül 71%- ából bort készítenek, 20%-át friss gyümölcsként adják el, további 2%-ból mazsolát készítenek. Kisebb hányadának levét édesít?szerként használják a cukormentes bef?ttekhez. A sz?l?hegyként használt területek évente 2%-kal növekednek.

A sz?l? korai létezését számos lelet bizonyítja. Már a harmadkor elején létezett a Földön. Kés?bbi írásos források, különböz? edények és görög amforákat díszít? motívumok is mind arra utalnak, hogy ?seink ismerték a sz?l?t. Számos esetben utal rá Homérosz, Horatius, Cicero és Vergilius írásaiban, s?t, még a Biblia is több helyen emlí- ti. Hazánkba római közvetítéssel jutott el a sz?l?m?velés kultúrája, s a területen már megkezdett hagyományokat a türk népekt?l ellesett tapasztalatokkal kiegészítve folytatták honfoglaló ?seink.

A sz?l? 100 grammja 78 kcal-t tartalmaz.

• Szénhidráttartalma fajtától, term?helyt?l és évjárattól függ?en 18–20 g/100 g (glükóz és fruktóz formájában). Ennek köszönheti édes, zamatos ízét. A vércukorszintre gyakorolt hatása, vagyis a glikémiás indexe nagy (45), emiatt gyorsan felfrissíti a fáradt szervezetet, hasznos fokozott szellemi munka idején.
• Vitaminok és ásványi anyagok tekintetében kiemelked? a foszfor-, kalcium-, kálium-, magnézium-, cink-, szelén-, illetve B1-, B2-, C- és K-vitamin-, folsav- és biotintartalma.
• Antioxidáns hatása a rezveratrolnak és a kvercetinnek köszönhet?.
• 100 gramm sz?l? 5,4 gramm élelmi rostot – cellulózt és pektint – tartalmaz, amely kedvez? hatású az emésztésre és a bélm?ködésre.
• 79 százalékos víztartalma révén kiváló szomjoltó.

A sz?l? egészségre gyakorolt kedvez? hatásai közül kiemelked? a gyulladás- és LDL-koleszterin-szintet csökkent?, illetve HDL-koleszterin-szintet növel? hatás. A sz?l? és az étkezések alkalmával mértékkel fogyasztott vörösbor biológiailag aktív anyagokban gazdag, így gátolja a vérrögök kialakulását, s fokozza az értágító hatású nitrogén-oxid termelését. Naponta 1-2 dl vörösbor számottev?- en csökkenti a szív-ér rendszeri betegségek kialakulásának esélyét. Jótékonyan hat továbbá az immunrendszerre, segíti az emésztést és a bélm?ködést, így ajánlható székrekedés megel?zésére, kezelésére. Jótékony hatású a sz?l?b?l készült lekvár, gyümölcslé vagy sz?l?magolaj is.

A sz?l? magja csaknem 50%-nyi olajat tartalmaz. A sz?l?magolajat hidegen préselik, hogy a tápanyagtartalma ne károsodjon. A sz?l?magolaj jellemz?en többszörösen telítetlen zsírsavakból áll, 72%-a linolénsav. Különösen gazdag E-vitaminban. Zöldessárga szín?, s dióhoz hasonló illatát, kellemes ízét még 200 °C feletti h?mérsékleten is megtartja. Jobban bírja a h?kezelést, mint a többi olaj, sütés során kevesebb káros égéstermék keletkezik. Felhasználásának legel?nyösebb módja, ha salátákat, pácleveket vagy hidegkonyhai készítményeket ízesítünk vele. Kedvez? zsírsavösszetételének köszönhet?en kis mennyiségben fogyasztva is jótékonyan hat az ideg- és az érrendszerre. A kozmetikai ipar kéz- és arckrémekhez, fürd?-, szauna- és masszázsolajokhoz keveri, mert szabályozza a sejtek vérellátását, segíti a kollagénrostok, így a b?r rugalmasságának meg?rzését. A küls?leg használt, sz?l?magolajból készült termékek a ráncok elleni küzdelemben lehetnek hasznosak.

A sz?l?fajták két nagyobb csoportra oszthatók: csemegesz?l?re (például saszla, muskotályos, pannónia, otello) és borsz?l?re (például fehér vagy vörös borsz?l?, direkt term?, fest?sz?l?).

Fontos, hogy a növény az adott fajtának lehet? legmegfelel?bb feltételek között, optimális ökológiai adottságok mellett, a legalkalmasabb m?veléstechnika alkalmazásával fejl?djön. A min?ségét a term?talaj, az éghajlat és a domborzati viszonyok is befolyásolják. A min?ségi bor termesztésének feltétele a viszonylag tápanyagszegény talaj, amely terjeszkedésre kényszeríti a növény gyökereit. Hazánk b?velkedik sz?l?- és bortermel? vidékekben, példaként említhet? Tokaj, Hegyalja, Badacsony és a Mátra.

Egyik divatos diéta az ?szi „sz?l?diéta”, amely a sz?l?ben lev? víznek, ásványi anyagoknak, vitaminoknak és élelmi rostnak a b?rre, a vesére és a bélrendszerre gyakorolt kedvez? hatását használja ki. A diéta kizárólag egészséges feln?tteknek és rövid ideig ajánlható. A kúra alatt naponta 2-3 kg friss gyümölcs fogyasztható, legalább 2,5 liter folyadékkal (víz, szénsavmentes ásványvíz, forrásvíz, gyógyteák) kiegészítve.

Színe, íze, mérete miatt igen meghatározó, s a bel?le készült must, valamint bor tovább növeli a gyümölcs jellegzetességét. Az ?sz egyik legnépszer?bb gyümölcse.

Venczel Anita

Új Diéta 2010/5