I rész: A harc
Vannak konfliktusok amelyek évmilliókon keresztül tartanak, a cél a túlélés, a faj fennmaradása, és a végén az is előfordulhat hogy egy harmadik aknázza ki a lehetőséget. Az evolúció folyamán biztos több ilyen is előfordult de egyről már biztosan tudunk amely minket embereket hozott előnyös helyzetbe attól a pillanattól fogva amikor felismertük a glükozinolátok előnyös tulajdonságait.
Íme a növények és a hernyók kémiai hadviselése amelynek végterméke a mustár meg a többiek és az általuk kifejlesztett kémiai anyagok
A képen egy kis káposzta lepke (Pieris rapae) lebeg a mustár felett Sisybrium officinale). Míg a lepke elég ártalmatlannak néz ki, addig a hernyó bizony kártékony harcot folytat a mustár és rokonai ellen.A fegyverkezési verseny a kertben folyik, majd a végeredmény a konyhaasztalon végzi.
A növények, amelyek szeretnének életben maradni képesek mindenféle vegyületet létre hozni, hogy megakadályozzák a rovarokat kártevésükben. De a vegyületek, amelyek a rovarok távol tartására hivatottak néhány embernél inkább a nyálképzést indítják el.
A mustárolajok amelyek sok fűszernövény ízét adják-mint a torma a mustár és a wasabi- igen jó példák erre.
Az olajokban található vegyületeket úgy nevezik glükozilnolátok. Csípős, éles ízek amelyek a rovarok számára mérgezőek, nekünk embereknek ínycsiklandó aromákat jelentenek.
A keresztesvirágú növények különösen a mustár, a brokkoli, a káposzta és a kelkáposzta termeli a glükozinolátokat harcolva a rovarkártevők ellen. Válaszul a lepkék szintén vegyi anyagokat termelnek, amelyek hatástalanítják a glükozinolátokat.
Mind a növények és a rovarok folyamatosan fejlődnek, új vegyületeket és mechanizmusokat vetnek be az egymás elleni küzdelemben. Folyamatos vegyi háború folyik amelyről a Proceedings of the National Academy of Sciences június 22.-i számában számoltak be a kutatók. Mára a keresztesvirágú növények 120 különböző glükozinolátot szintetizálnak maguknak. E fegyverkezési verseny történelme pedig kiolvasható mindkét faj génjeiből.
A kutatók szerint mintegy 90 millió évvel ezelőtt, a keresztesvirágú növények ősei kezdték el a glükozinolátok „gyártását”. Körülbelül tíz millió évvel később a hernyóknak már volt saját védelmi arzenáljuk. A kutatások szerint láthatóak háború egyes szakaszai: amikor a növény kifejlesztett egy sor új vegyületet, a pillangók kifejlesztettek egy sor új toxint védekezésül. Ez három alkalommal történt meg az elmúlt 90 millió évben. Mindkét fél ezt azzal érte el, hogy a glükozinolátok génjeiből plusz példányok készültek ahelyett, hogy csak másolták volna az eredetit.
„Ezek a növények duplikálták a genomjukat és a gének többszörözött példányai új vonásokat alakítottak ki, mint a kémiai védekezés, majd káposztalepkék válaszul ismét kifejlesztettek egy új harcmodort ellenük,”- mondta Chris Pires, biológus( University of Missouri) a tanulmány társszerzője. Mivel a növények új vegyületeket fejlesztettek ki, néha belőlük is változatos új fajok lettek.
Néhány hernyó pedig áttért a keresztesvirágúakról a fagyöngyre
A harcból pedig talán mi emberek jutottunk a legtöbb előnyhöz. Hogy miért?
II. rész: Mit mondanak a rákkutatók a keresztes virágú zöldségekről?
A keresztes virágú zöldségek gazdagok tápanyagokban, többek között karotinoidokban (béta-karotin, lutein, zeaxantin); C-vitaminban , E és K-vitaminban; folátban; és ásványi anyagokban.Emellett jó rostforrásnak tekinthetők.
Ezen kívül a keresztesvirágú zöldségek tartalmazzák a glükozinolátok néven ismert anyagok csoportját, amelyek kéntartalmú vegyületek. Ezek a vegyi anyagok a felelősek a keresztes virágú zöldségek csípős aromájáért és keserű ízéért.
Az élelmiszer elfogyasztása során- rágás, és az emésztés – a glükozinolátok lebomlanak és biológiailag aktív vegyületek keletkeznek mint például indolok, nitrilek, tiocianátok, és izotiocianátok . Az indol-3-karbinol (indol), és szulforafán (AN-izotiocianát) esetében vizsgálták leggyakrabban a rákellenes hatást.
Indolok és izotiocianátok – az egereken és patkányokon végzett kutatások szerint-gátolják a rák kifejlődését számos szervben beleértve a húgyhólyag, mell, vastagbél, máj, tüdő, és a gyomor. Az állatokon és tenyésztett sejtekkel a laboratóriumban végzett kísérletek több lehetséges módot azonosítottak, amelyekkel ezek a vegyületek segítenek megelőzni a rák kifejlődését:
– védik a sejteket a DNS-károsodástól
-segítenek inaktiválja rákkeltő folyamatokat
-antivirális és antibakteriális hatásuk van
-gyulladáscsökkentő hatásuk van
-programozott sejthalált okoznak (apoptózis).
-gátolják a tumor véredény képződés (angiogenezis), és a tumorsejtek migrációját (szükséges a metasztázis)
Embereken azonban a kutatások vegyes eredményeket mutattak
A magasabb zöldségfogyasztás általában véd egyes betegségek, köztük néhány ráktípus ellen. Amikor azonban a kutatók megpróbálják megkülönböztetni a keresztes virágú zöldségek és más élelmiszerek fogyasztását , ez a kihívás nem hoz egyértelmű eredményt, mert a tanulmány résztvevői nem emlékeznek pontosan mit ettek. Továbbá az emberek, akik keresztes virágú zöldségeket fogyasztanak, nagyobb valószínűséggel esznek másféle zöldségeket is , és más egészségtudatos viselkedéssel is csökkentik a betegség kockázatát.
A kép tehát nem egyértelmű, azonban addig is amíg pontos választ kapunk, inkább fogyasszuk őket, mint nem!
Forrás: smithsonianmag.com, cancer.gov