A kecskerutát a középkorban elsősorban a pestis, a fertőző betegségek és lázas állapotok, valamint a kígyómarás gyógyításakor hívták segítségül. A holland gazdák még napjainkban is takarmánynövényként hasznosítják, illetve segítségével növelik teheneik tejhozamát. A népi gyógyászat régóta használja, elsősorban anyatejtermelést fokozó hatásáért. Az orvosi kecskerutával napjainkban is bátran helyettesíthetjük a spenótot, vagy kecskesajt készítésekor tejoltóként is alkalmazhatjuk. Hazánkban a kevéssé használt gyógynövények közé tartozik, de a környező országokban gyakori a termesztése, közismert és sokféleképpen használják fel.
Az orvosi kecskeruta (Galega officinalis L.) mint évelő növényfaj a hüvelyesek rendjébe, a pillangósvirágúak családjába tartozik. Hazája a Földközi-tenger keleti medencéje, 6 növényfajt számlál, amelyek fokozatosan terjedtek el az egész világon. Nálunk főként az Alföldön és a Dunántúlon gyakori. Szereti a napot, a meleget, érzékeny a fagyra, és a nedves, tápanyagban (főleg kalciumban) gazdag talajt kedveli. Folyók és tavak partjain, valamint vizes árkokban találkozhatunk vele.

Vonzza, csábítja a méheket

Osztott levelei és fehér, kékes színbe hajló fürtös virágzata (júniustól augusztusig) a többi hüvelyes növényre emlékeztet. Megfelelő körülmények között vastag, üreges szára elérheti a 1,5 méteres magasságot is.
Természetes kertek és sziklakertek gyakori dísznövénye. Augusztusban kicsi, sokmagú hüvelytermést hoz, a szél segítségével könnyen továbbterjed, elszaporodik a szabad természetben. Az USA-ban például emiatt került fel a káros (gyom-) növények szövetségi listájára.
A kecskeruta kiváló mézelő; csodálatosan illatozó, dús virágfürtjei a méhek számára kívánatosak.
Gyógyászati célokra a virágzó növény föld felett növő részeit gyűjtik, majd árnyékos, jól szellőző helyen szárítják. (A növény életének 3. évében teljesedik ki, ennek ellenére elvirágzása előtt fel kell számolni, ugyanis ekkorra a magokban káros anyagok halmozódnak fel.) A növény apróra vágott darabkáit vékony rétegben, gyorsan szárítják, 50 °C-on. Ezzel a módszerrel a levelek és a virágok nem veszítik el színüket.
Legfőbb gyógyhatású anyagai a flavonoidglikozidok (galegin, hidroxi-galegin, luteolin, peganin, galuteolin), a keserű anyagok, a cserzőanyagok, valamint a szaponinok.

Természetes gyógyír cukorbetegségre

Az orvosi kecskeruta növényi antidiabetikum. Klinikai vizsgálatok bizonyították hatóanyagainak vércukorszint-csökkentő hatását, ami a feltevések szerint a glikogénszintézis serkentésével történik. Ezért növényi inzulinnak is nevezik. (Az inzulint nem pótolja ugyan, de rendszeres használatával kiegészíti annak hatását. A gyógyulási folyamatot a cukorbetegeknél azzal segíti elő, hogy megkönnyíti a szénhidrátok felhasználását a szervezetben, és fokozza a zsíranyagcserét.)
Használata óvatosságot, rendszeres vércukorszint-ellenőrzést igényel, ezért célszerűbb, ha keverékekhez adjuk, hosszabb ideig történő felhasználáskor pedig szünetek betartása javasolt.

Serkenti az anyatej- termelődést, az emésztést

Az orvosi kecskerutában levő fitohormonok feltevések szerint serkentik a női prolaktin hormon termelődését, a folyamat hatásmechanizmusát azonban egyelőre nem sikerült pontosan felderíteni. Azon kevés gyógynövények egyike, amelyek támogatják a tejmirigyek működését, azaz serkentik az anyatej termelődését. Ezért a kecskeruta bevált szoptató kismamáknál is.
Elkészítése: 2 dl forrásban lévő vízzel leforrázunk 2 teáskanál szárított kecskerutát, amit további 1/4 óráig ázni hagyunk, majd leszűrve elfogyasztjuk. Napi adagja: 2-3 x 2 dl.
Mivel a kecskerutából készített főzet stimulálja a mellszövetet, a mellápolásra készített, külsőleg használatos krémek adalékanyagaként ugyancsak hatásos.
Az emésztésre is kiváló: óvja a májat, serkenti a hasnyálmirigy működését, a vastagbél működését szintén kedvezően befolyásolja, megszünteti a székrekedést. Emellett vizelethajtó, izzasztó hatása is ismert.
Szakszerű használat mellett nincsenek nem kívánatos mellékhatásai. Orvosával, terapeutájával akkor indokolt a konzultáció, ha Ön a vércukorszint csökkentésére gyógyszert szed, illetve ha áldott állapotban van.

Írta: VLADIMÍR VONÁSEK
Szakmailag ellenőrizte, kiegészítette: NÉMETH IMRÉNÉ ÉVA fitoterapeuta, természetgyógyász,