A Toledói Egyetem (USA) kutatói mesterségesen kiváltott stroke után 4 órával ginkgo bilobával kezelték az egereket, majd utána hét napon át naponta tovább kezelték. Ennek eredményeként gyorsabban javult az állapotuk, és kisebb lett a károsodás, mint a kontrollcsoportnál.

A ginkgo bilobával kezelt egereknél megfigyelték, hogy fokozódott az idegsejt-képz?dés, részben egy fehérje (hemeoxigenáz 1) megnövekedett expressziója miatt, amely antioxidáns gén, de az idegsejtképz?désben is van szerepe. (A hemeoxigenáz génnel nem rendelkez? egereknél kevesebb idegsejt képz?dését figyelték meg sztrók után.)

A neurogenezis  – az idegsejtek képz?dése  – folyamatosan megfigyelhet? a feln?tt agyban, de kiválthatja betegség is:  baleseti sérülés vagy ischémiás stroke*. Az idegsejtképz?dés magába foglalja az ?ssejtekként ismert neurális progenitor sejtek szaporodását, vándorlását és beilleszkedését az idegrendszeri hálózatba.

*az ischémiás eredet azt jelenti, hogy a vér áramlása akadályba – pl. vérrögbe – ütközik

Ischémiás stroke esetében is beindul a neurogenezis folyamata, az idegsejtek szaporodása és helyükre vándorlása, de ilyen esetben az agyi környezet nem kedvez az idegsejtek túlélésének, ezért lehet jó, ha olyan környezetet teremtünk az idegsejteknek, ami megvédi ?ket. Ezzel javul az idegsejtek túlél?képessége, hatékonyabban regenerálódhat a sérült agy.

A Molecular Neurobiology cím? szakfolyóiratban megjelent tanulmány meger?síti, hogy a ginkgo biloba antioxidáns tulajdonságai, idegsejtvéd? és érvéd? tulajdonságai mellett képes olyan támogató környezetet teremteni, amelyben fennmaradhatnak, funkcionálhatnak és az idegrendszerbe beilleszkedhetnek az új idegsejtek.

“Az ?ssejt-terápia ellentmondásos eredményeit látva,  egy gyógynövény drogja, amely az idegképz?déshez kedvez? környezetet teremt, járható terápiás útnak t?nik” – hangsúlyozta Zahoor A. Shah, a szerz?k egyike, és további komoly kutatásra szólított fel.

forrás: fuggetlen.hu