Mind a chili paprikában, mind a marihuanában levő hatóanyag megnyugtatja a bélcsatorna immunrendszerét, állítják a Connecticuti Egyetem kutatói. Ugyanis mindkettő, amikor megesszük, ugyanahhoz a receptorhoz kötődik a gyomorbanállítja egy tanulmány amelyet  április 24.én tettek közzé. A kutatás új terápiák kidolgozásához vezethet a cukorbetegség és a bélgyulladás terén, valamint foglalkozik azzal az érdekes kérdéssel milyen kapcsolat van az immunrendszer, a bél és az agy között.

Amikor a szánkba vesszük az erős paprikát, hőérzetünk keletkezik, és ezt biokémiailag helyesen érezzük. A paprikában levő kapszaicin ahhoz a receptorhoz kötődik, amelyik az agyunknak jelenti: forró! De hogy ugyanazok a receptorok mit keresnek az emésztőrendszerben? Megmagyarázhatatlan.

A Connecticuti Egyetem kutatói kapszaicint adtak az egereknek, és a bélcsatornájukban kevesebb gyulladás lépett föl. A kutatók valójában az 1. típusú cukorbetegségből akarták kigyógyítani az állatokat azzal, hogy chili paprikát adtak nekik, majd megnézték, mi történik molekuláris szinten.

A kapszaicin a TRPV1 receptorhoz kötődött, ami az erre specializálódott sejteken az emésztőrendszerben megtalálható. Amikor a kapszaicin kötődik a receptorhoz, a TRPV1 a sejteket anandamid előállítására serkenti. Az anandamid kémiailag rokon a marihuana kannabisz származékaival. Ez a vegyület megnyugtatja az immunrendszert.

A kutatók ugyanezt a beleket megnyugtató hatást érték el azzal, ha az egereket közvetlenül anandamiddal etették.

Az agynak szintén vannak anandamid receptorai. Ezek ugyanazok a receptorok, amelyekkel a marihuana kannabionidjai eufóriát váltanak ki. A tudósok sokat töprengtek azon, miért vannak kannabinoid receptorok az agyunkban: semelyik testi funkcióra nem hatnak szemmel láthatólag.

„Az immunrendszer és az agy beszélget egymással ezen a közös nyelven” – magyarázza Pramod Srivastava immunológia professzor. “A közös nyelv egyik szava: az anandamid.”

Srivastava professzor nem tudja egyelőre megmondani, miért közvetít az anandamid az immunrendszer és az agy között.

De azt már megtalálták, hogyan gyógyítja a bélcsatornát.

Ez a molekula kötődik a TRPV1-hez (hogy több anandamidot termeljen), és egy másik receptorhoz, hogy odahívja a makrofágokat – immunsejteket -, amelyek csillapítják a gyulladást.

A makrofágok száma és tevékenysége megnő, amikor az anandamid szint növekszik. A hatás érezhető az egész felső emésztőrendszerben: a nyelőcsőben, a gyomorban és a hasnyálmirigyben.

A professzor és munkatársai még dolgoznak azon, hogy megtudják, a belekben is kiváltanak-e hatást, például csillapítják-e a kolitiszt (bélgyulladást).

Sok még a kérdés: mi a pontos molekuláris útvonal? Más receptorokhoz is kötődik az anandamid, azok mit csinálnak?  Hogyan hat a belekre és az agyra, ha elfogyasztjuk a marihuánát?

Természetesen nehéz engedélyt kérni egy emberekkel folytatott kísérletre pláne a marihuána vonatkozásában, de a „fő” legalizálása bizonyos államokban azt jelenti van egy másik módja annak hogy lássuk milyen hatása van a marihuana rendszeres fogyasztása a bélgyulladásra emberekben.

„Remélem, hogy a Colorado állam egészségügyi hatóságaival való együttműködés sikeres lesz, és kimutatható lesz az összefüggés a marihuana rendszeres használata és a colitisz súlyossága között. (Colorado államban a marihuana használata 2012 óta legális.)

Ha a járványtani adatok jelentős javulást mutatnak, azon  már tesztelhető lesz az a feltevés hogy  az anandamid vagy más kannabinoidok használhatóak terápiás célra bizonyos gyomor-, hasnyálmirigy-, vékony- és vastagbélbetegségek kezelésére.”

Forrás: https://www.eurekalert.org/pub_releases/2017-04/uoc-cpa042117.php ;Független.hu