A bélflóra, az antibiotikumok és a rozs

Egy dán feln?ttnek legalább napi 75 gramm teljes érték? gabonából készült táplálékot kellene megennie naponta. És nemcsak a vitamin-, ásványi anyag- és rosttartalmáért.

Több kutatás is kimutatta már, hogy fordított az összefüggés a teljes érték? magok és a krónikus civilizációs betegségek, mint a rák, a szív- és érbetegségek és a 2.típusú cukorbetegség között. Ez els?sorban a lignánoknak köszönhet?.

Az összes gabonafélében megtalálhatók a lignánok, de a teljes (ki?rlés?) magokban nagyobb mennyiségben. A rozs különösen b?velkedik lignánban.

Az emésztése során a bélbaktériumok átalakítják a növényi lignánt enterolignánná, amelynek hasonló a kémiai szerkezete az ösztrogénéhez. Az enterolignán szerkezete a legf?bb magyarázat arra a hatásra, amelyet az eml?rák kialakulásának gátlásában kifejt.

Az Aarhus Egyetem és a Dán Rákellenes Társaság nagyszabású kutatásban demonstrálta, hogy az antibiotikumok megakadályozzák, hogy a lignán kifejtse jótékony hatását.

Több mint 57 ezer dán személy vett részt a ‘Táplálkozás, Rák és Egészség’ cím? kutatásban, és adott részletes információt táplálkozásáról és életmódjáról, továbbá vér- és vizeletmintát, körömmintát 1993-tól 1997-ig. Ezt követ?en több mint 2200 résztvev?nél fejl?dött ki rosszindulatú daganat 2009 -ig.

Ezt a csoportot alaposan megvizsgálták, mérték az enterolignán szintet a vérükben, megnézték a recept-regiszterben az antibiotikum használat nyomát.

„Úgy t?nik, lényeges összefüggés van az antibiotikum szedése és az alacsonyabb enterolignán koncentráció között, különösen n?k esetében. Azoknál a n?knél, akik antibiotikumot szedtek maximum 3 hónappal a vérminta-adást megel?z?en, 40 százalékkal alacsonyabb volt a koncentráció, mint az antibiotikumot nem szed? n?knél” – magyarázza Knud Erik Bach Knudsen professzor.

A professzor hangsúlyozza, az, hogy több hónappal az antibiotikum szedése után még mindig csökkent szinten volt a koncentráció, arra utal, hogy a lignánt enterolignánná alakító baktériumoknak hosszabb id?re van szükségük a regenerálódáshoz.

„Az eredmény meger?sítette feltételezésünket, arra utal, hogy fenn kell tartani az antibiotikumok használatának korlátozását. Nagyon valószín?, hogy ez egy sor más vegyületet is érint, amelyek jelen vannak a táplálékunkban, és amelyek szintén a baktériumok átalakítására szorulnak, hogy pozitív hatással lehessenek egészségünkre.”

Az alaposság érdekében megvizsgálták az antibiotikumok szerepét a sertések lignán anyagcseréjében. Az antibiotikummal való kezelés 37 százalékkal csökkentette a sertések vérének enterolignán koncentrációját a kontrollcsoporthoz képest.

Annak kiderítésére, hogy miért függ a biológiai nemt?l az antibiotikumok negatív hatása az enterolignánra, további kutatás szükséges.

Független.hu