Egy dán felnőttnek legalább napi 75 gramm teljes értékű gabonából készült táplálékot kellene megennie naponta. És nemcsak a vitamin-, ásványi anyag- és rosttartalmáért.
Több kutatás is kimutatta már, hogy fordított az összefüggés a teljes értékű magok és a krónikus civilizációs betegségek, mint a rák, a szív- és érbetegségek és a 2.típusú cukorbetegség között. Ez elsősorban a lignánoknak köszönhető.
Az összes gabonafélében megtalálhatók a lignánok, de a teljes (kiőrlésű) magokban nagyobb mennyiségben. A rozs különösen bővelkedik lignánban.
Az emésztése során a bélbaktériumok átalakítják a növényi lignánt enterolignánná, amelynek hasonló a kémiai szerkezete az ösztrogénéhez. Az enterolignán szerkezete a legfőbb magyarázat arra a hatásra, amelyet az emlőrák kialakulásának gátlásában kifejt.
Az Aarhus Egyetem és a Dán Rákellenes Társaság nagyszabású kutatásban demonstrálta, hogy az antibiotikumok megakadályozzák, hogy a lignán kifejtse jótékony hatását.
Több mint 57 ezer dán személy vett részt a ‘Táplálkozás, Rák és Egészség’ című kutatásban, és adott részletes információt táplálkozásáról és életmódjáról, továbbá vér- és vizeletmintát, körömmintát 1993-tól 1997-ig. Ezt követően több mint 2200 résztvevőnél fejlődött ki rosszindulatú daganat 2009 -ig.
Ezt a csoportot alaposan megvizsgálták, mérték az enterolignán szintet a vérükben, megnézték a recept-regiszterben az antibiotikum használat nyomát.
„Úgy tűnik, lényeges összefüggés van az antibiotikum szedése és az alacsonyabb enterolignán koncentráció között, különösen nők esetében. Azoknál a nőknél, akik antibiotikumot szedtek maximum 3 hónappal a vérminta-adást megelőzően, 40 százalékkal alacsonyabb volt a koncentráció, mint az antibiotikumot nem szedő nőknél” – magyarázza Knud Erik Bach Knudsen professzor.
A professzor hangsúlyozza, az, hogy több hónappal az antibiotikum szedése után még mindig csökkent szinten volt a koncentráció, arra utal, hogy a lignánt enterolignánná alakító baktériumoknak hosszabb időre van szükségük a regenerálódáshoz.
„Az eredmény megerősítette feltételezésünket, arra utal, hogy fenn kell tartani az antibiotikumok használatának korlátozását. Nagyon valószínű, hogy ez egy sor más vegyületet is érint, amelyek jelen vannak a táplálékunkban, és amelyek szintén a baktériumok átalakítására szorulnak, hogy pozitív hatással lehessenek egészségünkre.”
Az alaposság érdekében megvizsgálták az antibiotikumok szerepét a sertések lignán anyagcseréjében. Az antibiotikummal való kezelés 37 százalékkal csökkentette a sertések vérének enterolignán koncentrációját a kontrollcsoporthoz képest.
Annak kiderítésére, hogy miért függ a biológiai nemtől az antibiotikumok negatív hatása az enterolignánra, további kutatás szükséges.