(MTI) – A délkelet-angliai Bexhille-on Sea vidékén kell laknia annak, aki hosszú életre vágyik Nagy-Britanniában, legalábbis az ország kortérképe szerint.

Immár két évszázada híres a vidék arról, hogy lakosai „tudnak élni”, mármint sokáig. Központi városa, Rother 90 600 főnyi népességében jelenleg 66 a 100 éven felüliek száma, 1722 a 90-es éveiket taposóké, és csaknem 8 ezren töltötték már be a nyolcvanadikat. Mellesleg az „évszázados” emberek gyakoriságának tekintetében a 2. és 3. helyen álló Worthing és Eastbourne szomszédosak Bexhille-on-Sea-vel.
A hajlott kor régi keletű az üdülőhelyen. Egy 1819-ben készült képen – amely a város múzeumában van – népes asztaltársaság ücsörög, közülük 25 férfi 80 év feletti, 15 pedig elmúlt hetven. Kétszáz éve igencsak ritka volt egy ilyen vacsoravendégkör.
A város helyén az angolszász időkben telepedtek meg először emberek. Üdülőhellyé csak a XIX. század első felére fejlődött, jóllehet ásványtartalmú forrásai és egészséges éghajlata – heti 4 órás napsütésével a legnaposabb brit üdülőváros – már korábban híressé tették. Csakhogy természetes vízkészletének fémtartalma miatt ivóvizét élvezhetetlennek minősítették, és ez hátráltatta a város fejlődését.
„Egy helyi vicc szerint az, aki Bexhillbe települ nyugdíjasként, elfelejt meghalni” – idézte Julian Portert, a Bexhilli Múzeum kurátorát a The Daily Telegraph című brit lap.