Az egészség és annak megőrzése érdekében nap mint nap számtalan vitamint, étrend kiegészítőt fogyasztunk.Többnyire ismertek a makro, és mikroelemek hatásai,amelyek közül azonban aránylag kevés szó esik a kénről pedig  minden fehérjénkben előfordul, esszenciális aminosavak felépítésében vesz részt, és számos  kedvező hatással bír az emberi szervezetre.

A kén előfordulása a természetben

A kén elemi állapotban vulkanikus területeken fordul elő ahol a vulkanikus eredetű kénhidrogén(H2S) egy része alakul át elemi kénné.Vegyületei közül elsősorban a szulfidokat és szulfátokat lehet megemlíteni Legismertebbek közülük a pirit(Fe2S), kalkopirit(CuFeS2), galenit(PbS), gipsz(CaSO4) A levegőben SO2(kéndioxid)  formájában is előfordul amely természetes módon erdőtüzeknél, vulkáni működéskor, illetve szerves anyagok bomlásakor kerül a légtérbe. Ennek a komponensnek a koncentrációja azonban az emberi tevékenységnek köszönhetően-kőszén, kőolaj égetése-növekszik a levegőben. A SO2 a levegőben levő csapadékvízzel előbb kénessavat, majd kénsavat képez, amely a természet szempontjából káros savas esők kialakulásához vezet.

A Földön a kémiai elemek mennyisége megközelítőleg állandó, a világűr felé egy zárt rendszert alkot, viszont kémiai előfordulásuk megoszlásuk az élő és élettelen természet között állandó körforgásban van. Ezeket a ciklusokat bio-geokémiai ciklusoknak (körfolyamatoknak) hívjuk. Általános jellemzőjük hogy az anyag kémiai vagy fizikokémiai  változásokon megy keresztül, amelyek során energia szabadul fel,vagy kötődik meg. Ezek a ciklusok az ember megjelenése előtt kialakult természetes körforgások, amelyeket azonban az ember tevékenységével ma már jelentősen befolyásol. Ilyen nagy ciklusok a karbon-ciklus(szén-ciklus) az oxigén-ciklus ,nitrogén-ciklus , víz(hidrogén)-ciklus, a foszfor és a különböző makro és mikroelemek ciklusai.

A kén körforgása a környezet biotikus (élő) és abiotikus (élettelen) részében.

Az abiotikus környezetben a kén nagy többsége kőzetekben található, bár kis mennyiségben megtalálható a légkörben kén-dioxidként (SO₂) is, amelyet a vulkáni tevékenység termékeként kerül a légkörbe illetve a  fosszilis tüzelőanyagok égetése termel. A kőzetek mállása és oxidációja során keletkező szulfátokat (SO₄^2-) a növények felveszik, és beépítik a kéntartalmú fehérjéikbe. A kénnek ez a formája a tápláléklánccal az állatokba kerül. Az elpusztult szerves anyagot és a fekáliát az anaerob szulfátredukáló baktériumok bontják, és a ként hidrogén-szulfidként (H₂S-ként) visszajuttatják az abiotikus környezetbe. A hidrogén-szulfid visszaalakítható szulfáttá vagy elemi kénné a fotoszintetizáló és kén-oxidáló baktériumok különböző csoportjainak hatására. Az elemi kén beépül a kőzetekbe.

A fenti kitérők után ismerjük meg milyen jelentőséggel bír a kén a szervezet számára.

A kén  esszenciális  aminosavak alkotórésze ennek eredményeként a kén mindenhol jelen van ahol a fehérjékben komplett az aminosav összetétel. Más szóval az egész testben megtalálható. Fontos összetevője  kollagénnek amely például az izmokban, ízületekben, porcokban, inakban, szalagokban fordul elő. Összetart, erőt és rugalmasságot kölcsönöz a keratinnak, amely a szaruképleteket (bőr haj köröm) felépítő fehérje, és az elasztinnak amely a rostok inak és szalagok proteinjének fontos alkotórésze. Részt vesz a sejtfalak rugalmasságának  és áteresztő képességének helyreállításában evvel növeli a toxinok ki-, és a tápanyagok beáramlását a sejtekbe. Ennek következtében az ízületekben és az izmokban felgyülemlő salakanyagok mennyiségét csökkentve enyhíti a gyulladásos folyamatokat. A kollagén és a keratin megfelelő mennyisége esetén a haj erős csillogó, a bőr megjelenése élénk ragyogó és rugalmas , a körmök erősek és egészségese lesznek. Ezeken kívűl még néhány kénfüggő vegyület a szervezetünkben az inzulin, a glükozamin és végül a glutation, amely egy létfontosságú antioxidáns és szabad gyök semlegesítő. A kén évszázados történetében éppúgy szerepel az a felismerés hogy  a kén-tartalmú fürdők javítják az arthritiszes panaszokat, és az is ,hogy a „szépség ásványának” nevezik. A természetes hatású kénfürdőt széles körben alkalmazzák, ugyanúgy a gyulladásos-reumás elváltozásokban, mint a mozgásrendszer működési és degeneratív megbetegedéseiben is. Tanulmányok szerint a sorozatos, gyakori természetes vízösszetételű kénfürdők alkalmazásakor a gyulladásos és degenerativ  ízületi megbetegedéseknél kimutatható a kedvező, gyógyító hatás. (Brückle 1995, Schick és munkatársai 1995).

A testünkben levő kén kb. fele koncentrálódik az izomban a bőrben és a csontokban.A súlyos kénhiány néhány jellegzetes tünete:lassú sebgyógyulás, hegesedés, töredező haj és körmök, gasztro-intesztinális problémák, allergiák, izületi gyulladás, pattanások,  alacsony fájdalomküszöb, memóriazavarok

Alapvetően a helyesen táplálkozó embernek nem lehetne kénhiánya. A kén szerves formában mint MSM (metil-szulfonil-metán) fordul elő a növényekben illetve az állati eredetű élelmiszerekben mint a fehérjék alkotórésze. A friss zöldségek, főleg a brokkoli, káposzta,  hagyma,  fokhagyma (a jellegzetesen kellemetlen szagú zöldségek) gazdagok MSM-ben. MSM forrás még a búzafű, a tengeri moszatok,  algák, tojás, tej.Az élelmiszerek tartósítása ,feldolgozása , sütése -főzése azonban nagymértékben csökkenti azok szerves kéntartalmát.

És végül néhány jellegzetes tünet ,amelyek esetén érdemes kipróbálni a szerves kénnek a szervezetre gyakorolt jótékony hatását:kopásos és megerőltetéses jellegű ízületi fájdalmak, sportsérülések, izomláz, töredező haj,  körmök ,gyomorsavtúltengés, a nyálkahártyák gyulladása, aknés gyulladt bőr, ekcéma, napégés, nehezen  hegesedéssel gyógyuló sebek, vagy ha csak jobban terhelhető ízületeket szeretnénk, illetve puhább, élettel teli bőrt hajat ,és szép egészséges körmöket.