(MTI) – Szabó Máté ombudsman tárcaközi bizottság létrehozását szorgalmazza a gyógynövényágazat átfogó szabályozási és támogatási koncepciójának kidolgozása érdekében – tájékoztatta Alapvető Jogok Biztosának Hivatala pénteken az MTI-t.
A közlemény szerint Szabó Máté két miniszteri rendelet módosítását is javasolta, az egyik a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények jogi státusának megszilárdítását, a másik a kistermelői szabályozás kiterjesztését célozza.
Az ombudsman a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa jogutódjaként folytatott vizsgálata során megállapította: a jelenlegi szabályozás nem szolgálja megfelelően a hazai gyógynövényágazat érdekeit. A Szabó Mátéhoz érkezett beadvány szerint a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekre vonatkozó szabályok a gyógynövény-termékek forgalmazásának erőteljes korlátozását, illetve megszüntetését vonják maguk után.
„Ezek a rendelkezések sértik az egészséghez való alapvető jogot, mert nem teszik lehetővé a gyógyulás módjának, eszközeinek szabad megválasztását” – olvasható a közleményben.
Az ombudsman szerint a visszásság alapvetően az európai szabályozásra vezethető vissza, de az ágazatot érintő problémák egy része a magyarországi szabályok átalakításával is orvosolható lenne. Ennek érdekében Szabó Máté javasolta az erőforrás miniszternek a gyógytermék-rendelet, a vidékfejlesztési tárcának pedig a kistermelői rendelet megfelelő módosítását.
Ezen felül – mivel a problémák rendszerszintű kezelése valamennyi érintett tárca és az ágazat szereplői közötti aktív, folyamatos együttműködést feltételez – az ombudsman tárcaközi bizottság létrehozását is szorgalmazta – tudatta az alapjogi biztos hivatala.
Háttér
Április 30-án Európa-szerte véget ért a hét éves átmeneti időszak, így 2011. május elseje után a kontinens területén már csak azok a növényi gyógyszerek maradhatnak forgalomban, amelyeket törzskönyveztek, vagy engedélyeztek. Bár John Dalli egészségügyi és fogyasztóvédelmi európai biztos szerint minderre azért volt szükség, hogy a betegek megbízhassanak az unióban vásárolt hagyományos növényi gyógyszerekben, Európa-szerte sokan gondolták úgy, hogy az új, Magyarországon már korábban hatályos szabályok inkább szólnak a korlátozásról, a polgárok kiskorúsításáról, vagy éppen gazdasági érdekcsoportok erejéről, mintsem a biztonságról. Heidi Stevenson természetgyógyász az interneten indította az „Állítsuk le a hagyományos növényi gyógyszerekről szóló irányelvet” című petíciót, amelyben a nemzetközi aláíró sereg arra szólította (volna) fel az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza a hagyományos növényi gyógyszerekről szóló irányelvet. Az ugyanis a kétkedők szerint arra irányul, hogy megszüntesse a hozzáférést a növényi gyógyszerek nagy részéhez. „Az irányelv korlátozza az európai állampolgárokat azon joguk gyakorlásában, hogy saját maguk dönthessenek az egészségükről.”
Az irányelv hatályba lépése előtti napig 170 ezren írták alá a tiltakozást, ahhoz azonban, hogy az unióban érdemben foglalkozzanak egy állampolgári kezdeményezéssel, egymillió aláírásra lett volna szükség. Szabó Franciska, az OGYI kommunikációs szakreferense akkoriban úgy nyilatkozott, hogy azok a cégek, amelyek március végéig nem kérték korábbi gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményeik átminősítését, a későbbiekben új termék bejegyzését kezdeményezhetik a hatóságnál. A már a boltokban lévő, ebbe a korábbi kategóriába tartozó gyógytermékeket a lejárati határidőig, vagy legkésőbb 2013. április elsejéig forgalmazhatják.
Magyarországon a szakértők szerint mintegy 340 gyógytermék van forgalomban. A gyógynövény ágazat helyzetéről nemrégiben hallgatott meg beszámolót az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának kertészeti albizottsága. A beszámoló alapján az elmúlt években részben azért esett vissza a hajdan hungaricumnak számító gyógynövénytermesztés és -gyűjtés, mert sok a konkurens az unióban; idehaza viszont nem jutott az ágazat fejlesztésére sem pénz, sem kellő figyelem.
A ’90-es években 35-40 ezer tonna gyógynövénydrogot állítottak elő hazánkban, ez az arány ma azonban becslések szerint már jóval 30 ezer tonna alatti. A gyógynövénygyűjtés és termesztés termelési értéke éves szinten mintegy 10 milliárd forintot tesz ki. A gyógynövényteák, gyógytermékek és más gyógynövény alapanyagú készítmények, például étrend-kiegészítők összforgalma éves szinten 50 milliárd forint körüli. A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán mintegy 50-100 vállalkozás működik, a gyógynövények gyűjtésében pedig mintegy 5-8 ezer ember vesz részt.