Azok az emberek, akiknek a környezetében madarak élnek, bokrok és fák vannak, kevésbé szenvednek depressziótól, szorongástól, stressztől, mondják a University of Exeter, a Brit Madártani Egyesület és a University of Queensland kutatói.
A kutatás számos mentális előnyt tapasztalt annál a több száz embernél, akik fákat-bokrokat-madarakat látnak a házuk körül, akár a városban, akár a kertvárosban vagy peremkerületben élnek.
Csaknem háromszáz különböző életkorú, jövedelmű, etnikumú embert kérdeztek meg a szabadban töltött idejükről, és azt találták a kutatók, hogy akik kevesebb ideig voltak a szabadban az előző héten, depressziósabbak és szorongóbbak voltak.
Felmérték a madarak számát reggelente és délutánonként Milton Keynes-ben, Bedfordban és Lutonban, és megállapították, hogy a depresszió, a szorongás és a stressz alacsonyabb szintje összefüggésben volt a délutánonként látható madarak számával. Azért számolták meg a délután látható madarakat – bár reggel több madár észlelhető -, mert nagyobb a valószínűsége, hogy az emberek akkor felfedezik a szomszédságukban lévő madarakat.
A kutatás olyan gyakori madarakat tárt fel, mint a feketerigó, vörösbegy, kékcinke, varjú. Nem talált összefüggést a madárfajok milyensége és a mentális egészség között, csak a madarak száma között, amelyeket megpillantani lehetett az ablakból, a kertben vagy a környezetben.
A legtöbb ember nem képes beazonosítani a különböző madarakat, mint azt az előző kutatások is tapasztalták, ami azt mutatja, hogy elegendő az embereknek az a tudat, hogy madarakkal érintkeznek, nem egy bizonyos madárfaj hozza meg a kedvüket.
Inkább arról van szó, amit Dr. Daniel Cox, a kutatásvezető így fejez ki: „Ez a kutatás elkezdte feltárni a természet szerepét mentális jóllétünk tekintetében.”
„A madarak a házunk körül, és általában a természet a megelőző egészségügy nagy ígérete, ami a városokat egészségesebbé, az embereket boldogabbá teszi.”
Az összefüggés a jobb mentális egészség és a madarak-fák-bokrok látványa között akkor is fennállt, ha tekintetbe vették a környék szegényességét, a háztartások jövedelmét, az életkort és más társadalmi-demográfiai tényezőket.