Létezik olyan természetes vegyület (és táplálék), amely képes csökkenteni az öregedés jeleit

Nagyon sok múlik azon, mennyire jól tudja szervezetünk termelni és hasznosítani az energiát. Csakhogy a sejtek energiatermelő képessége idővel hanyatlani kezd – emiatt gyanítják a kutatók, hogy a szervezet energiahatékonyságának folyamatos csökkenése lehet az öregedés hajtómotorja.

A Washington University orvosi részlegének kutatói kimutatták, hogy ha egy egészséges egeret az NMN-nek nevezett természetes vegyülettel (nikotin-amid mono-nukleotiddal) kezelnek, azzal kompenzálják szervezetében az energiaveszteséget, és csökkentik az öregedés tipikus jeleit: a fokozatos súlynövekedést, az inzulin szenzitivitás elvesztését, a fizikai aktivitás csökkenését.

„Megmutattuk, hogyan lehet a fizikai hanyatlást késleltetni, legalábbis az öregedő egérnél” – mondta Shin-ichiro Imai a fejlődésbiológia professzora és orvosprofesszor. „Ami annyit tesz, hogy a korosabb egérnek hasonló anyagcseréje és energiaszintje van, mint a fiatalnak. Minthogy az emberi sejtek ugyanarra az energiatermelő folyamatra támaszkodnak, reméljük, hogy az idős emberek egészségéhez is hozzá tudunk majd járulni.”

Imai és munkatársai jelenleg klinikai vizsgálatot végeznek egészséges embereken az NMN -nel, tesztelik a vegyület biztonságosságát, ez évben kezdődött a vizsgálat első fázisa a Keio Orvosegyetemen, Tokióban.

Az idő múlásával a szervezet elveszti azt a képességét, hogy előállítsa az energiatermeléshez szükséges fő elemet: a NAD-t, a nikotin-amid adenin dinukleotidot.

Amint azt Imai már korábban felfedezte, a NAD szintje több szövetben is csökken, ahogy az egér korosodik. Arra is rájött, hogy a NAD nem hatásos, ha közvetlenül ebben a formában adják az egérnek, úgyhogy indirekt módszert kellett keresnie. Ez a vegyület az NMN, a nikotin-amid mono-nukleotid, amely egy lépéssel a NAD előtt található az energiaellátásban.

Az NMN biztonságosan adható az egérnek, de megtalálható számos zöldségfélében is: egyebek között a brokkoliban, káposztában, uborkában, avokádóban és az edamame-ban (zöld szójababban).

Imai és munkatársai kimutatták, hogy ha az NMN-t az ivóvízben oldva adják az egérnek, nem egészen három perc múlva megjelenik a vérében, és rövidesen NAD-dá változik a szövetekben.

Az NMN hosszú távú hatását vizsgálva a kutatók három csoport egészséges egeret 5 hónapos koruktól háromféleképpen tartottak: az egyik csoport nagy dózisban kapott NMN-es ivóvizet, a másik csoport alacsony dózisban kapta az NMN-es ivóvizet, a harmadik csoport nem kapott NMN-t, ez szolgált kontrollként.

A kutatók összehasonlították a három csoport fiziológiai működését, első ízben 5 hónapos korban, majd utáni három havonta, amíg az egerek el nem érték a 17 hónapos kort. (A laboratóriumi egerek általában két évig élnek.)

Egy sor kedvező hatást vettek észre az NMN-nel kezelt egereknél: a vázizmokban, a májfunkciónál, a csontsűrűségnél, a szem működésében, az inzulin érzékenységben, az immunrendszer működésében, testtömegben és fizikai aktivitásban. De mindezeket a kedvező hatásokat kizárólag az idősebb egereknél tapasztalták.

„Amikor fiatal egereknek adtunk NMN-t, nem lettek tőle egészségesebb fiatal egerek. Az NMN szupplementációnak nem volt hatása a fiatal egerekre, mert ők még bőven termeltek saját NMN-t.”

“Gyanítjuk, hogy a gyulladások előfordulásának megnövekedése öreg korban csökkenti a szervezet képességét, hogy NMN-t, ezáltal NAD-ot csináljon magának.”

A kutatók a vázizmoknál azt találták, hogy az NMN-kiegészítés javítja a mitokondriumok (a sejtek erőműveinek) működését. Az NMN-mel kezelt egerek testtömege az öregedéssel nem nőtt akkor sem, ha többet ettek, mert felfokozott anyagcseréjük több energiát termelt fizikai aktivitásukhoz.

Jobb lett az egerek retinájának működése is az NMN-től, megnövekedett a könnytermelésük is, az öreg korra a könnytermelés elapadása szintén jellemző. Emellett javult az inzulin érzékenységük is.

Korábbi publikációjukban több részletet is ismertettek arról, hogyan működik a NAD a glükóz anyagcsere befolyásolásában és a zsírszöveteknél. Akkor, abban a kísérletben az egerek a zsírszövetben nem voltak képesek NAD-ot termelni, a többi szövet és szerv rendben volt.

„Bár a NAD szintézist csak a zsírszövetben állítottuk le, az anyagcsere diszfunkció az egész szervezetben tapasztalható volt, beleértve a vázizmokat, a szívizmot, a májat és a vér lipideket. Ha NMN-t adtunk ezeknek az egereknek, a diszfunkció megszűnt. Ez annyit jelent, hogy a zsírszövetben levő NAD  a fő szabályozója az egész szervezet anyagcseréjének.

Ha tönkre tesszük a NAD szintézist kizárólag a zsírszövetben – mindenütt a szervezetben inzulinrezisztenciát tapasztalunk. A zsírszövetnek figyelemre méltó szabályozó szerepe van az egész test inzulin érzékenységére nézve.”

A hosszú távú vizsgálatnál monitorozták az állatokat a rák lehetséges kialakulására is – az NMN szupplementáció  eredményeként.

„Ismert dolog, hogy némely tumorsejtnek fokozott a képessége a NAD szintetizálásra, ezért aggasztott bennünket, hogy az NMN adagolás megnövelheti a rák előfordulását. De nem láttunk ilyen különbséget a csoportok között.”

A Japánban lezajlott kísérlethez az Oriental Yeast C. gyártotta az NMN-t, de az nem kapható a kereskedelemben.

Forrás:Független.hu