A fokhagyma hasznos. Az ízét vagy szeretjük, vagy nem, de egyet biztosan nem szeretünk: fokhagymaszagot árasztani.

Az Ohio State University kutatógárdája három gramm nyers fokhagymát adott a kísérlet résztvevőinek, hogy rágják el 25 másodperc alatt, majd csoportokat képzett a résztvevőkből.

Az egyik csoport (ők voltak a kontrollcsoport) vizet kapott, a másik nyers almát, harmadik sült/főtt almát, negyedik almalevet, ötödik nyers salátalevelet, hatodik leforrázott salátalevelet, hetedik mentalevelet nyersen, a nyolcadik csoport mentalevelet lé formájában, a kilencedik zöld teát – közvetlenül a fokhagyma elfogyasztása után.

A fokhagymaszagú leheletért felelős illó vegyületek a diallyl diszulfid, az allyl merkaptán, az allyl metil diszulfid és az allyl metil szulfid.

A leheletből ezeket az illó vegyületeket elemezték ki tömegspektrometriával.

A nyers alma és a nyers salátalevél csökkentette a leheletben az illó vegyületek koncentrációját legalább ötven százalékkal – a kontrollcsoporthoz képest, már  az első harminc percben.

Az összes mért illó vegyületet a legnagyobb mértékben a mentalevél volt képes szagtalanítani – a nyers almához és salátához képest is.

Az almalé és a mentalé csökkentette az illó anyagok szintjét, de nem olyan hatásosan, mint az alma evés és a nyers mentalevél rágcsálás.

A sült (főtt) alma és a forrázott salátalevél is jelentősen csökkentette az illó vegyületeket.

A zöld teának nem volt szagtalanító hatása.

A kutatók szerint a leheletet a fokhagyma szagától megszabadítani két mechanizmus képes: az egyik az enzimes út, a másik a fenolos. A nyers táplálékban levő enzimek lebontják a szagokat, majd a nyers és a főtt táplálékban egyaránt jelen levő fenolvegyületek megsemmisítik az illó anyagokat.

Ezért lehetséges, hogy a nyers táplálék (alma, saláta, menta) általában véve hatásosabb, mivel enzimeket is és fenolvegyületeket is tartalmaz.

Az írás a Journal of Food Science című folyóiratban jelent meg.

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2016/09/160923083806.htm