A Carnegie Mellon University kutatói azt vizsgálták, vajon igaz-e, amit a korábbi kutatások állítanak: az, hogy a Facebookot azok használják a legtöbbet, akik maguk alatt vannak, boldogtalanok.
„Kiderült, hogy ha olyan emberekkel váltasz szót – csak egy picit is mélyebben – a Facebookon, akiket kedvelsz, máris jobban érzed magad. Ez a személyes közlésekre vonatkozik, nem a lájkolásra.”
„Valóban több időt töltenek az érzelmileg a padlón lévő emberek az interneten, de ezt azért teszik, mert megtanulták, hogy a közösségi hálótól jobb kedvük lesz. A háló emlékezteti őket a barátaikra, akik fontosak nekik.”
A személyes interakciók a Facebookon jelentős hatással vannak az emberek jó közérzetére, az élettel való elégedettségére – erre a felfedezésre jutottak az egyetem és a Facebook kutatói.
Természetesen, nem minden közlésnek, bejegyzésnek azonos a hatása. Ha csak passzívan olvassa az illető a közléseket és ráklikkel egyikre-másikra, annak nincs különösebb jelentősége. Attól érzi jól magát, ha azoktól kap személyes üzenetet vagy kommentet, akiket ismer és szeret.
„Nem gondolunk különösebben időigényes dologra” – mondja Moira Burke a Facebook kutatója, aki a Carnegie Mellon Egyetemen védte meg a doktoriját. „Lehet ez egy mondatból vagy kettőből álló komment. A fontos az, hogy a barátai közül legyen valaki, aki vette magának a fáradságot, és személyes üzenetté tette. A tartalma lehet hangulatjavító. Kommunikációnak alig számít, de emlékezteti a címzettjét egy értékes kapcsolatra az életében.”
Hatvan ilyen, a közeli barátoktól érkező komment egy hónapban, fokozta a közösségi média-használók pszichológiai jóllétét, méghozzá olyan mértékben, mint a nagy életesemények (például házasság) – ezt állapították meg az elemzés során.
Burke és Robert Kraut az egyetem Humán-Computer Interakció Intézetének professzora – úgy tűnik – szembe mennek jó néhány előző kutatással, amelyek a közösségi média használóinak felmérésén alapultak. Ezek arra az eredményre jutottak, hogy a közösségi médián töltött idő összefüggésben van a nagyobb magányosság érzettel és a depresszióval.
„Azt kérdezhetik, most az az igaz, hogy a boldogtalan emberek használják a közösségi hálót, vagy az, hogy a közösségi háló boldoggá tud tenni?”
Ez az új kutatás megoldotta a dilemmát: a Facebook használók egy nagy csoportjának aktivitását vizsgálták háromszor egy hónapon keresztül. Az összes résztvevő és összes adata, ami bekerült a vizsgálatba, beazonosíthatatlanul szerepelt a kutatásban és aggregáltan került elemzésre.
Az aktivitás típusait azonban megkülönböztették egymástól: posztolás, passzív olvasás, kommentelés, lájkolás stb szerint, és ami még fontosabb: a küldő fél szerint – barát volt-e az illető vagy csak ismerős.
Az előző kutatások egybesöpörték az összes közösségi média aktivitást és kommunikációt – közeli barátokat és ismerősöket.
Ez a kutatás nagyjából 2000 Facebook használó adatainak elemzésén alapult, akiket 91 országból toborzott hirdetés útján a Facebook. A háromszor egy-egy hónapos felmérés után a hangulat és magatartás változásából Burke és Kraut professzor arra jutottak, hogy a Facebook interakció a barátokkal javította a közérzetet és az élettel való elégedettséget.
Bár ez a kutatás nem véletlenszerű kiválasztással dolgozott, az időbeni változást vizsgálta a közösségi média használata és a jó közérzet között; amivel közelebb jutott az oki kapcsolathoz, mintha egyszeri felvételt csinált volna.
Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-09/cmu-fhf090216.php