Joseph Mercola, neves orvos-természetgyógyász, a leglátogatottabb orvosi weblap tulajdonosának írása
A placebo hatás – sokan ezt állítják – a felelős a természetgyógyászat és a természetes táplálékkiegészítők gyógyító hatásáért, csak azt felejtik el, hogy a gyógyszereknél és a beavatkozásoknál is működik a placebó hatás. Csak, sajnos, a gyógyszereknek emellett még nagyon is reális negatív mellékhatásaik is vannak.
Egy 2002. évben végzett, a kutatási előírásoknak mindenben megfelelő, kontrollált klinikai vizsgálat bizonyította, hogy a térd oszteoatritisze miatt megműtött, illetve a nem műtött, de ‘mintha operáció történt volna’ módon kezelt eseteket követően a páciensek ugyanúgy érezték magukat, ugyanúgy javultak.
Ez azt jelentheti, hogy nem a műtét maga volt az oka a javulásnak. Ahogy a szerzők mondják, az egész artroszkópiás eljárás nem volt jobb hatású a placebo procedúránál.
Az agynak azon képessége működött, hogy gyógyít, ha hiszünk benne, hogy az operáció után gyógyulás következik.
Egy másik, 2013-ban kelt tanulmány a degeneratív meniszkusz-szakadás sebészeti műtétjét hasonlította össze az ‘ál-műtét’ hatásával.
Az operáció után egy évvel valamennyi páciens, függetlenül attól, hogy valódi vagy ál-műtéten esetek át, azonos mértékű fájdalom-csökkenésről számolt be. A kutatók ezért arra a következtetésre jutottak, hogy térdműtét nem ad jobb eredményt az ál-műtétnél.
Arra hivatkozni, hogy a műtét a ‘legjobb’ vagy az ‘egyetlen’ lehetőség oszteoartritiszes fájdalmak esetében – nem felel meg a valóságnak.
Vegyék ezt tekintetbe, amikor mérlegelik a lehetőségeket. Emlékezzenek arra, hogy az elméjük a valódi gyógyító, amelytől biztonságosabb gyógyulást remélhetnek, mint a műtéttől, amelynek mindig lehet valamilyen negatív következménye.
A placebo vagy ál-műtét a törött gerinccsigolyák esetében is működik
A vertebroplasztika egy olyan eljárás, amelynek során a törött csigolyába sebészeti cementet injektálnak.
Egy orvos azonban eközben egy furcsa jelenségre lett figyelmes.
Néhány páciensnek, akiket valamilyen okból, nem a megfelelő helyen műtöttek, mégis csillapodott a fájdalma.
Az orvos ezért elhatározta, hogy végez egy placebo-vizsgálatot. Volt amelyik páciensnél elvégezték az injektálást, volt, aki ál-kezelést kapott.
A kutatás egyik idős nőbetegének esés közben tört el a csigolyája, neki az ál-kezelést követően azonnal megszűntek a fájdalmai.
De nemcsak fájdalmai nem voltak, aktivitása visszatért, és egy hét múlva újra rendszeres elfoglaltságát, a golfozást űzte. Pedig a terület érzéstelenítésén és a cement-injekció szimulálásán kívül – nem csináltak semmit törött gerincével.
Az illető hölgynek korábban volt már csigolyaplasztikája, úgyhogy abban a ritka helyzetben volt, hogy összehasonlítási lehetőségre nyílt módja a két eljárás között.
Az ő szavaival: „mind a kettő olyan sikeres volt, hogy egyenesen hazamentem, és csináltam, amit akartam, nem volt semmi probléma.”
130 páciens szerepelt ebben a kísérletben. Amikor összegezték az eredményeket, nem volt statisztikai differencia a két csoport – a valódi és az ál-műtéten átesettek – fájdalomérzete között, sőt a fizikai működés javulása között sem.
Mitől működik a placebo?
Ma már tudjuk, hogy a placebo hatása valódi hatás. A Neuropsychopharmacology folyóiratban, 2011-ben a következő megfigyeléseket írták a kutatók:
Először is: a placebo hatás alapvetően egy bizonyos pszichoszociális környezetben történik meg: a szociális ingerek, a gyógyítás szavainak, rituáléinak hatására megváltozhat a páciens agyának kémiája és agyi hálózata.
Másodszor: a placebo által aktivált mechanizmus ugyanaz, mint a gyógyszerek esetében.
Harmadszor: ha a prefrontális, a tudatos, értelmi működés hanyatlott, a placebo is csökkent hatású vagy hatástalan, amint az az Alzheimer-kóros betegeknél fennáll.
Agyi képalkotó technikával vizsgálták az agyat a placebo teszt alatt. A következőt látták: amikor placebót használtak, az agy az elvárásoknak megfelelően válaszolt. Például: ha fájdalom-csillapításra kapta a placebót, a páciens agya természetes opioidokat ‘gyártott’. A placebo-hatás így ugyanazokat a fájdalom-szabályzó központokat érintette, mint az opioid gyógyszerek.
De a placebók sokféle más természetes agyi vegyi anyag keletkezését is elő tudják mozdítani, olyanokét, amelyek energetizálnak bennünket vagy jobban alszunk tőlük.
A gyógyszerek azért tudnak hatni, mert vannak receptoraink, amik jók hozzájuk, ez azt is jelenti, hogy vannak olyan agyi kémiai anyagaink, amelyek azokon a receptorokon működnek.
A placebo hatás tehát a saját kémiai anyagainkra támaszkodik, amelyek akkor keletkeznek, amikor az értelmünkkel vagy az érzelmi elvárásainkkal, hiedelmeinkkel összhangban vannak.
Forrás:Független.hu