Hőhullámok idején, amikor az ózontermelés az egekbe szökik, a növények ózonfelvétele lényegesen csökken. Több szennyezőanyag marad a levegőben, ami a becslések szerint az Egyesült Királyságban – a 2006. évi forró nyáron, a hőhullám okozta halálozáson túl – 460 életet követelt.

A vegetációnak mindig fontos szerepe van a levegőszennyezettség csökkentésében, de a University of York kutatása azt mutatja, hogy a növények éppen akkor nem tudnak eléggé védeni bennünket, amikor a legnagyobb szükség lenne rá: az extrém hőségek idején, amikor a közlekedésből, az iparból és más forrásokból származó ózonképződés a legnagyobb.

A hőhullámok alatt, amikor a talaj kivételesen száraz, a növények bezárják a pórusaikat, hogy ne párologtassanak, takarékoskodjanak a vízzel. Ez a természetes védekező mechanizmus ellenállóbbá teszi őket az extrém hőséggel és a magas ózonszinttel szemben, de egyben leállítja az ózon és a többi szennyezőanyag eltávolítását is a levegőből, magyarázza Dr. Lisa Emberson, a tanulmány vezető szerzője.

“A vegetáció 20 százalékát képes kiszűrni a légköri ózontermelésnek, ami lényeges hatással van a levegő minőségére. Mi azt néztük meg, hogy mit jelent a megnövekedett ózonszint emberi életben számolva.”

A 2006. évi hőhullámra és szárazságra fókuszálva, amely végigsöpört egész Európán, két modellt dolgoztak ki: az egyik a növények tökéletes ózonfelvételén, a másik minimális ózonabszorpción alapult. A kettő közti differencia összesen 16 nap határérték feletti ózonszintet jelentett az emberi egészségre – az egész Egyesült Királyságban. De az Egyesült Királyság keleti felén még többet: 20 napot.

Elkészítették a becslést erre a forgatókönyvre: 970 idő előtti halált jelentett a növényzet minimális ózonfelvétele június-júliusban, ebből 460 elkerülhető lett volna, ha a növények teljes kapacitással eltávolítják az ózont. Az idő előtti halálozás a hőhullám miatti halálozásra ráadásként jelentkezik.

“A talajszinti ózonszennyezés – egyebek között – tüdőgyulladást, csökkent tüdőműködést, az asztmás rohamok szaporodását okozhatja, súlyosbítja a meglévő légzőszervi és szív- érrendszeri betegségeket” – mondja Emberson.

A publikáció megjelenésének ideje éppen egybeesik egy másik nagy hőhullámmal az Egyesült Királyságban. Lehetséges, mondja Dr. Emberson, hogy a növényzet ózonfelvétele ismét visszaesik. A probléma mértéke attól függ, milyen száraz a talaj, mivel a hőség és a szárazság együtt járása stresszeli a leginkább a növényeket.

A tanulmány hangsúlyozza, fontos tudnunk, milyen gyakorisággal fordulnak elő majd a jövőben hőhullámok és szárazságok, ugyancsak fontos a vegetáció ózonfelvételének ismerete – szárazságban, hőségben, és az ózon viselkedése más szennyezőanyagok társaságában.

“Minél többet tudunk, annál jobban képesek leszünk megítélni, mennyire sikeres az emisszió csökkentési törekvésünk, kell-e további erőfeszítéseket tennünk – az Egyesült Királyságban, Európa-szerte, vagy világszerte, mert tudjuk, hogy a szennyezőanyagok, mint az ózon és prekurzorai körbejárnak az egész bolygón.”

Az emberek egészségére nézve is van megszívlelni való: az emberek tévesen azt hiszik, hogy ha kimennek a városból, nem jelent veszélyt rájuk nézve a rossz levegőminőség. Fel kell világosítani őket. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a forgalmi dugók csökkentésére, és más, ózontermelő források csökkentésére, minden nap, de különösen hőhullámok idején.

Forrás:Független.hu