A guajakfa (Guajacum officinale) több szempontból is felettébb figyelemreméltó, egzotikummal csábító, tropikus fa. Anyaga igen kemény, fajsúlyát tekintve nehéz, de a legtartósabb fa. A régi korok emberei hittek abban, hogy ezek a tulajdonságok átvihetők a férfi nemi szervekre, ezért a guajak fáját vágykeltő szerként is alkalmazták.

A gyógyító anyagokat a fa aromatikus gyantája tartalmazza. Az amerikai őslakosok évszázadokon át tisztelték és hasznosították a guajakot. Gyógyításra, meditációhoz és szent vallási rituálékhoz a mai napig használják, és nem csak Dél-Amerikában.

A királydinnye-félék családjába tartozó Guajacum növénytörzs ötfajta igen hasonló, rendkívül lassan növő cserjét és fát számlál. A gyógyító guajakfa akár 13 méter magasra is megnőhet, és lombkoronája, a fa vékony törzséhez képest, rendkívül terebélyes. Dekoratív megjelenésű fafaj. Az örökzöld, szárnyalt levelekkel teli ágai végén ötszirmú ernyős, apró, kék csillagalakú virágzatok díszelegnek, hosszú kocsányon. Mielőtt a virágok leesnek, megfehérednek. Szív alakú toktermésében csak néhány mag van.

Tropikus kincs, szuperfa

Dél-Amerika északi partjairól és a Karib-szigetekről származik, Jamaicán és a Bahamákon szent növénynek számít. (Lignum sanctum, azaz szent fa vagy Lignum vitae, azaz az élet fája néven is ismert.) Puszta szépsége miatt is termesztik, ám különleges tulajdonságainak és hatásainak köszönhetően mind az öt fafajtát széleskörűen használják. Mindig is rendkívül keresett és nagy becsben tartott növény volt. A felelőtlen fakitermelés végül oda vezetett, hogy a guajakfa mára veszélyeztetett növénnyé vált, és kereskedelme szigorú ellenőrzés alatt folyik.

Ha a guajakfát netán nem a szépsége vagy a gyógyító hatásai miatt termesztik, akkor egész biztosan a faanyagáért, amely igazán különleges. Ránézésre sötét színű, különös, hosszanti csíkozású, és több mint 20%-nyi, kellemesen illatozó, gyógyító gyantát tartalmaz. A gyanta sűrűsége háromszorosa a vízének, ami azzal jár, hogy nem folyik, hanem kőként zuhan lefelé.

A guajakfa az egyik legkeményebb fafajta a világon (4-szer keményebb a tölgyfánál), szinte hasíthatatlan, és csak a legélesebb eszközökkel lehet megmunkálni. Szélsőséges keménysége, valamint természetes olajtartalma miatt nem szívja magába a vizet, és külön kezelés nélkül képes ellenállni az időjárás viszontagságainak. Ezért már az ókori polinéz tengerészek is guajakfából építették hajóikat.

Napjainkban guajakfából készülnek a legjobb teke-, krikett-, biliárd- és pétanque (francia eredetű golyójáték) golyók, továbbá sportfelszerelések, vonók, puskatusok. A brit rendőrök gumibotjait, a nagyfeszültség-szigetelőket vagy az első USS tengeralattjárók turbináinak csapágyait nem is olyan régen kizárólag guajakfából készítették. Ma már lassan felváltják a különböző öntvények és polimerek. A gyógyászatban azonban szilárdan őrzi a helyét.

Örömöt hozó gyanta

A guajakfát Európába – gyógyászati céllal – a XVI. században hozták be a spanyolok. Elsősorban a szifilisz gyógykezelésére használták, ez a betegség akkoriban rettegésben tartotta az egész földrészt.

A növény gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, helyi érzéstelenítő hatóanyagai a fa igen drága gyantájában találhatók. A sárgás, olajos folyadékot a fa (faforgács) vízben történő kifőzésével nyerik ki; szabad levegőn oxidálódik és bezöldül. Parfümök, szappanok gyártásához és az élelmiszeriparban is felhasználják (E314, antioxidáns).

A gyanta főzete erőteljesen támogatja az anyagcserét, valamint a szervezet méregtelenítését (a guajakot mérgezések esetén is használták a méreganyag mielőbbi eltávolítására). Vizelethajtó hatású, és elősegíti a verejtékezést, a láz csillapítását. Ezen tulajdonságai miatt napjainkban is alkalmazzák reuma, ízületi gyulladás, köszvény, bőrkiütés és megfázás gyógyítására. Szájüregi és torokgyulladás, fogfájás, herpesz esetén segíthet a rummal ízesített gujakfa főzettel történő öblögetés.

A guajakfából füstölőt is készítenek. A meggyújtott gyanta illata új életre kelti a fáradt testet, és felvidítja a civilizáció ártalmaitól stresszes elmét.

A fa, mint említettük, ismert vágykeltő: a füstben levő illatanyagok romantikus hangulatot teremtenek. Érdemes kipróbálni…

Írta: VLADIMÍR VONÁSEK
Szakmailag ellenőrizte, kiegészítette: NÉMETH IMRÉNÉ ÉVA fitoterapeuta, természetgyógyász,