Már a régmúltban is közismertek voltak a különböző izzasztó fürdők világszerte a primitív és a kultúrált népek között egyaránt. Ezek a fürdők részben vallási szertartások helyszínéül szolgáltak, vagy gyógyító helyekként üzemeltek illetve egyszerűen csak mosókonyhaként használták őket. Jól ismertek voltak a magasabb társadalmi rétegeknél az ősi Indiában, Görögországban, Rómában, az iszlám országokban és a középkori Európában. Az izzasztó fürdőket egyszerű emberek használták például Írországban és az alpesi területeken a 19. századig. Az izzasztófürdők hagyománya azonban majdnem teljesen kiveszett mindenütt, kivéve a finneknél és a velük közeli rokonságban álló népeknél.

Egy régi finn mondás szerint, ha a szauna és az alkohol már nem segít, akkor a beteg valószínű meg fog halni.

Még senki sem próbálta megbecsülni, hogy a finnek évente hányszor szaunáznak, de nyugodtan mondhatjuk, hogy több millió olyan alkalom kínálkozik, amikor fizikai és lelki felfrissülést keresve visszahúzódnak a szaunájukba. Azt mondhatjuk, hogy átlagosan a finnek hetente 1 – 2 alkalommal szaunáznak, de nyáron sokan szinte minden este használják A finnek mindenhova magukkal viszik a szaunájukat, sokan még a nyaralásukkor is, ezért nem ritka látvány a sátorban, vagy egy hajón felállított szauna sem. A szauna annyira a hétköznapok részévé vált az idők folyamán, hogy a finnek igazán nem is értik miért tulajdonítanak ennek mások olyan különleges jelentőséget.

A finnek közkedvelt szólása: „Engedd, hogy a szauna elfeledtesse veled mindennapi gondjaidat!”

Mi tartozik a szaunához?

A finneknek könnyű megválaszolni a kérdést: egy kis fakunyhó, amelyben jó magasan van a pad, aztán kályha, és az egész többnyire egy tó partján, vagy egy tengeröbölben legyen. A kunyhóban forró a levegő, a felforrósítási utáni a lehűtést a külső levegő biztosítja (különösen a tüdő számára fontos) és a hidegvíz.

Vidéken a kályhát többnyire fával fűtik, a füstöt vagy kéményen keresztül vezetik el, vagy eloszlik a helyiségben és a fal repedésein keresztül és a nyitott ajtón keresztül húzódik ki (füstszauna).

A fakunyhó általában 15-20 cm szélességű gerendákból épül, deszkafalakból készítik, így jó hőszigetelő réteget kap. Korábban a fürdőkunyhó csak egy forró levegőjű helyiségből állt, manapság azonban építenek hozzá külön mosdót és öltözőkamrát, valamint egy olyan helyiséget, amelyben a fürdés után tartózkodhatnak. A lehűlés a szabad levegőn történik. A szauna előtt leülnek a friss levegőn egy padra, megfürdenek a tó vagy a tenger vízében, vagy pedig hóval dörzsölik le a bőrüket.

Hogyan  csináljuk!

Csak akkor szaunázzunk, ha a szaunázásra szánt idő a rendelkezésünkre áll. Eszerint mivel az előkészületekkel együtt egy normál szaunázás időigénye legalább két óra, siettetni magunkat nem szabad, mert így pont a szaunázás lényegétől és jótékony hatásától fosztanánk meg magunkat. A szauna a meditáció, a teljes testi és lelki kikapcsolódás helye, ehhez pedig idő kell. Ne sajnáljuk !

A szaunázás időtartama: 8 – 12 perces bent tartózkodás után 5 – 10 perces lehűlési fázis következzen.Erre a célra megfelel egy hideg vizes zuhanyozás és/vagy üldögélés a szabad levegőn(télen is !), vagy megmártózás egy merülődézsában, fürdés tóban, medencében, hempergés a hóban, a merészebbeknek és edzettebbeknek pedig a téli „lék- úszás” is lehetséges.

Ha valaki el tud sétálni a szaunáig, akkor szaunázhat – mondják a finnek.

Mézfürd?

A szauna nemcsak relaxál, pihentet, kiváló eredményeket érnek el vele a kozmetika terén is. Rendszeres használata mellett gyorsul az új sejtek képződése, rugalmas, feszes lesz a bőr. Ennek elősegítésére alkalmazhatunk egy ősrégi módszert, amelyhez nem kell más, csak egy kis méz. Köztudomású, hogy a méz a leghatásosabb meghűlés ellen, de a mézfürdő valósággal csodákra képes! Üljünk be a szaunába, várjuk meg, míg bőrünk felmelegszik, és kitágulnak a pórusok. Ezt követően lazán kenjük be magunkat mézzel, és időzzünk még el a forróságban tizenöt percig. A méz nyugtatja az izmokat, csillapítja az esetleges gyulladásokat, villámgyorsan megszabadulhatunk a pattanásoktól is. Ezenkívül puhítja, tisztítja a bőrt.

Illatok a szaunában

A méz mellett sok egyéb kiegészítővel is egzotikusabbá tehetjük a szaunázást. Megfázás esetén feltétlenül használjuk a szaunában a fenyő fertőtlenítő hatású illóolaját. Keverjük a vízbe, amellyel a köveket locsoljuk, így a felcsapódó fenyőillatú gőzt lélegezzük be, és tisztulnak a légutak. Ugyanilyen hatása van a fenyő gyantájának is. Ha nem szenvedünk megfázástól vagy hurutos betegségtől, akkor is hasznos a fenyőillat. Enyhíti az ízületi fájdalmakat és a mézhez hasonlóan fájdalomcsillapító, illetve sebgyógyító hatású.
A fenyőn kívül más illatokat is használhatunk a szaunában. Vigyünk magunkkal növényi kivonatokat vagy gyógyteákat, és ezeket csepegtessük a forró kőre. Rövid időn belül érzékelhető a hatás. Ha igazán illatos gőzben szeretne pihenni, próbálja ki a szantálfa- vagy a mandarin-illóolajat.
A „sebzett lelkűek” egy üvegcse grépfrút-, eukaliptusz- vagy citromfűolajjal induljanak a forróságba. Nemcsak az önbizalmuk, hanem a teljesítőképességük is nőni fog. Ha pedig egyszerűen egy kis nyugalomra vágynak, akkor a majoránnaolaj a legalkalmasabb.

Nyirkos, ködös nappalok, hideg éjszakák, lila ujjbegyek és cserepes ajkak. Torokfájás és náthaszezon. Téli depresszió. Fordítsunk hátat a télnek! Szaunázzunk: a finom, illatos meleg a legjobb orvosság átfagyott testünknek-lelkünknek!

 És végül néhány érv:miért is  jó szaunázni? 

Mert edzi a szívet és javítja a vérkeringést.
Mert erősíti az immunrendszert: a szaunázók sokkal ritkábban kapnak el légúti fertőzéseket.
Mert segít feloldani a stresszt.
Mert az izzadással távoznak szervezetünkből a méreganyagok.
Mert bársonyossá teszi a bőrt.
Mert a legjobb és legtermészetesebb orvosság álmatlanság ellen.
Mert az izomláz enyhítésében verhetetlen.

Forrás: szaunázás.hu